GKI: Torzít a KSH átlagbérszámítása, miközben a dolgozók közel fele minimálbéren vagy garantált bérminimumon van

2022. január 05. – 23:05

Másolás

Vágólapra másolva

Kétmillió ember, azaz a munkavállalók majdnem fele keres nettó 170 ezer forint körül, vagy annál is kevesebbet – emelte ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az ATV-nek adott nyilatkozatában. Molnár László szerint torz képet mutat a hazai jövedelmi viszonyokról az, hogy a KSH szerint Magyarországon bruttó 431 ezer forint volt tavaly októberben az átlagkereset.

Éppen a kormány állította ugyanis azt, hogy kétmillió embernek segít a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, nekik tehát tavaly a mostanra elért bruttó 200 ezer, illetve 260 ezer forint alatt volt a fizetésük, ami jóval elmaradt a KSH által közölt 431 ezer forintos átlagbértől. A GKI vezérigazgatója szerint évek óta gond van a Központi Statisztikai Hivatal módszertanával, abban ugyanis csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg, és nem számítják bele a részmunkaidősöket sem.

Az „átlagos dolgozó” jövedelmét leginkább a nettó mediánkereset mutatja meg, ami tavaly 224 ezer forint volt. Korábban, a KSH mediánbérközlései nyomán itt írtuk meg, hogy a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése valójában minimum 82 ezer forinttal kevesebb, mint a hivatalos átlagbér. A minimálbéren és garantált bérminimumon élő kétmillió ember azonban még az ettől is jelentősen elmaradó nettó 133–173 ezer forintot keresi, miközben a saját lakásban élők létminimuma fejenként nettó 130 ezer forint körül van.

Az ATV-nek szintén nyilatkozott Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója, aki szerint hiába a legalacsonyabb jövedelműek béremelése, hosszú távon ők fognak veszíteni az inflációval. Év közepén ugyan még csak 5 százalék volt a pénzromlás üteme, de ez novemberre már 7,4 százalékra ment fel. Belyó szerint ezzel csak a dolgozók felső 10 százalékának jövedelmi előnye fog fokozódni a többiekhez képest.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!