Így fektesse be a pénzét 2022-ben: védje magát a magas infláció ellen!

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve. Ez egy fontos befektetési alapigazság, de ha a 2021-es évre visszatekintünk, érdekes összevetéseket tehetünk. Az éves átlagos infláció tavaly úgy 4,5 százalék körül alakulhatott, hazai bankbetéttel 2-3 százalékos hozamot lehetett elérni, magyar állampapírokkal akár 4-5 százalékosat, hazai részvényekkel átlagosan 20 százalékosat.

Aki ennél bátrabban fektetett be, az ezüsttel nagyot bukott, az arannyal dollárban mínuszt, forintban (az árfolyamváltozás miatt) talán nullszaldót érhetett el, aki még bátrabb volt, a nyersanyagokkal (olaj, földgáz) még bankot is robbanthatott. A baj csak az, hogy a vagyonosabbak portfóliói biztosan szépen termeltek, azokban ugyanis több a devizaalapú termék, a részvény, az árupiaci befektetés, de a magyar lakosság legnagyobb része éppen a reálértéken olcsóbbá váló instrumentumokba fektetett, vagyis veszített.

Az infláció a szegény ember és a kisvállalkozás adója, vagyis ha nem védekezünk, a magasabb infláció idején könnyen pórul járhatunk. Ráadásul egyáltalán

nemcsak a bolti fogyasztói árak emelkedése révén, hanem leginkább azért, mert a megtakarításaink is könnyen leértékelődhetnek ilyen helyzetben.

Ez a cikk arról szól, hogy mit érdemes a befektetéseinkkel kezdeni, amikor tartósan magas az infláció. Előzetesen pedig elmagyarázzuk, hogy az inflációban miért az átlagember és miért a kis- és középvállalkozások a fő veszélyeztetettek.

Akiknek nem fáj annyira

Miért nem fáj az infláció a gazdasági élet más, nagyobb szereplőinek annyira? Vagyis az államnak, a bankoknak, a nagyvállalatoknak, a kereskedőknek?

• Ha az infláció moderált, az az államnak még segít is. Gondoljunk bele, a költségvetés különböző kiadási tételei nem feltétlenül emelkednek meg (azok nagy része nominális értékkel volt betervezve a büdzsébe), ám a bevételeket növeli az infláció. Egyetlen példával, a 100 forintos termék után fizetett forgalmi adónál 10 százalékkal több lesz a 110 forintos termék után fizetett áfa.
• A bankok sem utálják annyira az inflációt. A magasabb kamatkörnyezetben ugyanis nagyobb lehet az egyik fő bevételi forrásuk is, vagyis a kamatkülönbözet.
• De a gazdaság további erős szereplői, vagyis a nagy kereskedelmi láncok vagy egy-egy szektor vezető cégei is könnyebben védekeznek. Ők ugyanis erejüknél, meghatározó pozíciójuknál fogva tudnak az inflációnak megfelelő mértékben árat emelni, de nem biztos, hogy ezt a beszállítóiknak is megengedik, vagy a béreket is ehhez igazítják.

A lakosság azonban tényleg házhoz megy a pofonért

Emlékeznek még a szuperállampapír bevezetésére? A magyar lakosság 2019 óta, vagyis két és fél éve hosszú, tömött sorokban menetelt egy befektetésért, a Magyar Állampapír Pluszért, és valóban gyakran rácsodálkoztunk, hogy miért fizet ekkora prémiumot (infláció feletti kamatot) az állam a lakosságnak.

Volt ugyan, aki jelezte, hogy az infláció változásának kockázatát az állam áttolta a lakosságra, de őket a többiek lehurrogták, hiszen csodás volt az éves átlagban majdnem 5 százalékos megtérülés, amikor az infláció csak 2-3 százalék volt. Most, amikor 7,4 százalék a legutóbbi infláció, akkor persze már nem is olyan vonzó ez a kamat, bár fontos rögzíteni, hogy mindenki abban bízik, hogy a 7,4 százalék egy kiugró érték, és összességében a MÁP Plusz lakossági állampapír legalább a reálértéket megőrző befektetés marad.

A baj az, hogy az átlagos magyar lakossági befektető a szokásai, az ismeretei, a komfortérzete miatt szinte egyáltalán nem tud megfelelően védekezni a magas infláció ellen. Ha nagyon leegyszerűsítjük a magyarok megtakarítási szokásait, akkor talán hat átfogó elemet érdemes kiemelni, ezek

• a kötvénypiac (itthon főleg a magyar állampapírok),
• a bankbetétek,
• a részvények,
• az ingatlan,
• a nemesfémek (arany, ezüst)
• és a devizaalapú befektetések.

Szinte azt lehet mondani, hogy döntetlen, vagyis ezek felével (részvényekkel, devizaalapú befektetésekkel, ingatlanokkal) jól lehet küzdeni az infláció ellen, a betétekkel és az állampapírokkal vagy a nemesfémekkel viszont most nehezebb megőrizni a pénzünk reálértékét, de sok befektető mégis pont csak az utóbbiakat ismeri.

Van azért inflációkövető állampapír

Egy konkrét befektetőnek mindig azt kell néznie, hogy milyen pénznemben számol, miben takarít meg, és annak a pénznemnek az inflációját kell legyőznie – mondja Al-Hilal István, a Fidelity International kelet-közép-európai igazgatója,

a forintban gondolkodó megtakarítóknak pedig továbbra is a magyar állampapír a legjobb kockázatmentes ajánlat.

Vannak ugyanis a kínálatban inflációkövető termékek is. Ezek változó kamatozásúak, ha magasabb az infláció, akkor több lesz a kamat is. Ez tényleg egy mindenki számára elérhető termék, az a neve hogy Prémium-sorozat. Csak fontos belátni, hogy ezek késleltetve követik az inflációt, vagyis amikor az infláció emelkedik, egy jó ideig a befektető még rosszabb kamatot kap. Ez természetesen fordítva is igaz lesz, ha majd csökken az infláció, akkor nagyon jó lesz, mert magasan ragad a kamat.

Egy konkrét példával: ha a 2026/I Prémium Magyar Állampapír azt ígéri, hogy a megelőző évi inflációnál 125 bázisponttal magasabb kamatot ad, akkor 2021-ben 4,55 százalékot fizet (2020-ban 3,3 százalék volt az infláció), 2022-ben pedig majd 5,75 százalékot (várhatóan a 2021-es infláció 4,5 százalék körül lesz). Ezek nem rossz kamatok, de mivel az infláció most magasabb, még ezek is belemarnak a megtakarításaink reálértékébe.

A bankbetét és az arany most inkább „felejtős”

Ám az előbbi változó kamatozású kötvények még mindig sokkal jobb befektetést jelentenek, mint a bankbetétek, hiszen ha megnézzük a Bankmonitor egyéves, egymillió forintos lekötéseinek piaci összehasonlítását, azt látjuk, hogy a bankok 3 százalékos vagy az alatti kamatokat fizetnek, ezt nyugodtan elfelejthetjük.

De a nemesfém, vagyis elsősorban az arany ilyen inflációs környezetben szintén aligha jelent védelmet az infláció ellen, tavaly nem is volt jó éve, a TeleTrader táblázata mutatja, hogy dollárban mérve 4 százalékot esett 2021-ben a jegyzése, de a szakemberek 2022-ben sem várják azt, hogy az arannyal meg lehet fogni az inflációt.

Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatója szerint

az arannyal inkább annak érdemes kalkulálnia, akinek nagyon negatív a jövőképe, mert a nagyobb tőkepiaci viharokra készülő, a tartós és növekvő mértékű inflációra számító ügyfelek számára azért megoldást jelenthet a befektetési célú arany, de a nemesfém hozamteljesítménye tényleg hosszú ideje gyenge.

De akkor mi az, ami tényleg védelem lehet?

Eddig azokat a befektetési lehetőségeket vettük számba, amelyek egy magyar befektetőt kevésbé védenek meg az infláció tartósan magas szintjétől. Most rátérünk azokra, vagyis a részvényre, ingatlanra, devizaalapú befektetésekre, amelyek nagyobb védelmet jelenthetnek, igaz, azzal a tudattal, hogy ezek a legtöbb magyar megtakarító számára akkor sem merülnek fel, ha amúgy egyszerű módon is meg lehet jelenni ezeken a piacokon. Illetve ezek nagyobb hozamra is alkalmasak, de persze azért veszíteni is többet lehet velük, ha kedvezőtlen a lapjárás.

Török Lajos, az Equilor vezető elemzője szerint mindenesetre

amennyiben az inflációs várakozásokba tartósan beépül az áremelkedés, beindulhat egy komolyabb ár-bér spirál, amelynek a jelei az Egyesült Államokban már erőteljesen látszódnak. Ilyen környezetben a részvény- és ingatlanbefektetések, valamint az olaj bizonyulhat vonzó befektetésnek.

Mindezzel Al-Hilal István is egyetért, vagyis szerinte is a részvénypiac lehet jó védvonal, mert bár monetáris szigorítás (kamatemelési hullám) indult globálisan, vélhetően Egyesült Királyság, Egyesült Államok, EU sorrendben, a részvénypiacok még így is ígéretesek.

A minőségi, a piacvezető vállalatok ugyanis mindkét oldalon (input, output) jó árazási pozícióban vannak. Tudják érvényesíteni az inflációt a termékáraikban, de a gyengébb beszállítóknak ezt nem engedik. Igen, az infláció a szegények adója, de ha a szegények a gazdagokra tesznek (vagyis a legjobb cégekre), azzal védekezhetnek az infláció ellen, csak éppen a magyar átlagember nem nagyon mer részvényt, főleg külföldi részvényt venni. Azt sem könnyű feldolgozni pszichológiailag, hogy a piacok már rengeteget drágultak, aki ebből kimaradt, már fél beszállni, ezért továbbra is inkább csak azok vesznek részvényeket, akiknek már eleve volt ilyen befektetésük.

Az ingatlan is jó az inflációs időszakban

Nézzük meg a jelenlegi infláció összetevőit! Az építőipari áremelkedés (anyag, munkabér) megjelenik az új építésű lakások árában, azok pedig húzzák fel a használt lakások árát is. Vagyis aki ingatlanra tesz, vélhetően eléri az inflációt az értéknövekedéssel. Itt csak egy baj van, hogy gyorsan nőnek a jelzáloghitelek kamatai is, az 5 százalék tűnik egy lélektani határnak, 5 százalék felett már riasztóbb az eladósodás, ez megfoghatja az ingatlanpiacot. Ma már alig van a piacon igazán jó hitel, talán az MNB zöld lakáshitelei ilyenek.

Ugyanakkor azt fontos tudni, hogy azért ingatlanba sem csak úgy lehet fektetni, hogy megveszünk egy lakást. Aki nem fizikai ingatlanba fektet, hanem valamilyen hazai vagy külföldi ingatlanfejlesztőbe, alapba, részvénybe, egy likvid, rugalmas ingatlanbefektetést vásárol, ahol ráadásul eléggé jellemző az euróalapú és az inflációhoz kötött árazás (bérleti díjak), vagyis az ilyen befektetés védelmet jelenthet a magas infláció, de még a forintgyengülés ellen is.

Jön a Greenflation

Eddig tehát annyit rögzítettünk, hogy aki magyar befektetőként inflációkövető állampapírt vesz, vagy ha bátrabb, részvényportfóliókba vásárol, védekezhet az infláció ellen. Innentől inkább utóbbiakhoz szólunk, vagyis akik egy befektetési vállalkozáson vagy egy online brókeren keresztül mernek részvényt, alapot, ETF-et (tőzsdén kereskedett alapot), vagyis kockázatosabb befektetést is választani.

Al-Hilal István szerint

az infláció elleni védelemhez alkalmas az egészségügyi és a high-tech ágazat, nekik elég jó árképzési erejük van,

de egyre inkább megkerülhetetlen a greenflation (a zöld infláció magyarul nem vicces) jelensége is. Ez arról szól, hogy sokat hallunk a klímavédelemről, a zöld befektetésekről, az ESG-ről (Environment, Social Governance), de a tőke még csak most indul meg igazán a legjobb zöld cégek felé, itt nagyon komoly felértékelődés várható.

Hagyományos iparágak

Miközben az előbb felsorolt New Economy hármas (gyógyszer, Big Tech, zöld befektetések) is attraktív, Kalapos Csaba egyáltalán nem temetné az olyan hagyományos ágazatokat sem, mint az energiacégek vagy a bankok.

A nagy áremelkedése miatt az energetika az egyik legmeghatározóbb szektor volt 2021-ben. A szakember szerint

ez így is maradhat, de érdemes a szektorból az ESG-irányelvekhez jobban alkalmazkodó európai olajtársaságok papírjait kiválasztani, a Shell, a BP vagy a Total Energies már előrehaladottabb az átmenetben,

de mégis magas, 5-6 százalékos osztalékhozamot ígérnek, ami akkor is vonzó, ha ezen szektor feje fölött azért tényleg ott lebeg a kettős kockázat: milyen lesz a járvány, és mennyire követel meg gyors változásokat a klímavédelem. A kockázatvállalóbb ügyfelek számára érdemes még az orosz gázipari óriás, a Gazprom dollárban denominált kötvényeire is figyelni.

Az SPB szerint a magasabb kamatkörnyezetben a bankok is javíthatják mutatóikat, az európai bankpapírok a korábbi saját részvény visszavásárlási és osztalékfizetési korlátozásoktól megszabadulva (az MNB például januártól már feloldotta a korlátozásokat) lehetnek vonzóbbak a befektetők szemében.

Az SPB azért továbbra is inkább a diverzifikált megközelítést ajánlotta, így az iShares STOXX Europe 600 Banks ETF befektetést, ebben olyan vezető európai bankok szerepelnek, mint az HSBC, a Santander, az ING vagy a Lloyds.

A Big Tech

Akár az új gazdaságra, akár a régi gazdaságra tesz valaki, a legnagyobb amerikai technológiai cégekről minden beszélgetőpartnerünk azt gondolja, hogy továbbra is jól fognak teljesíteni.

Minden alszegmensnek megvannak a sztárjai, természetesen a teljesség igénye nélkül, de ilyen

• az 5G-ben a Samsung és az Ericsson,
• a mesterséges intelligenciában az Intel és az Alphabet,
• a közlekedés automatizálásában az Infineon és a Wolfspeed,
• a digitalizációban az IBM és a Cisco,
• a robotikában az NXP és a Analog Devices,
• a szórakoztatásban a Netflix és az Activision

– emeli ki a Fidelity.

A készpénzben gazdag (cash-rich) elit klub résztvevői a felsoroltak közül az Alphabet, illetve a Netflix, de mellettük az Apple, az Amazon, a Tesla, a Facebook és a Microsoft tőkepiacon betöltött szerepe is már-már olyan, hogy ők mindig nyernek, mindig nőnek, odamegy a pénz, a technológia az ő oldalukon áll – véli az SPB elemzése.

Vagyis a befektetők e cégeket méretük és pénzügyi erejük okán kellően biztonságosnak tartják, ugyanakkor az általuk képviselt technológiai fejlődés miatt még mindig várható felértékelődés.

A magyar papírok

A Budapesti Értéktőzsde is jó évet hagyott maga mögött, a részvényindexe 50 721 ponton zárta 2021-et, amely 2020-hoz képest 20,6 százalékos, míg a pandémia előtti utolsó évhez, 2019-hez képest 10,6 százalékos növekedést jelent.

A nagy blue chipek jól teljesítettek, és ez akár így is maradhat, de a magyar gazdaság nehézségei (némi hűtés, magas infláció), de főleg a választás kellő bizonytalanságot is jelent. Hiszen hogy lehet beárazni azt, hogy például egy 4iG mit ér a Fidesszel, és mit ér nélküle?

Ugyanakkor abban bízhatnak a befektetők, hogy a választási őrület után talán a sorozatos piactorzítások (üzemanyag-ársapka, kamatstop) már nem erodálják a tőzsdei értékeltségeket.

Kockázatok

És végül a kockázatokról. Török Lajos szerint valószínűleg jó időre elbúcsúzhatunk az elmúlt évtizedben látott, globálisan alacsony inflációtól, a tartós pénzromlás mögött elsősorban a koronavírus-járvány hatásai állnak, az ellátási lánc zavarai bizonyos területeken és szektorokban továbbra is megmaradtak, az alapanyagok és az energia mindenbe begyűrűzik.

A fejlett gazdaságok közül egyértelműen az Egyesült Államokban legnagyobb a kockázat, az eurózónában és az Egyesült Királyságban jóval visszafogottabb az árak emelkedése.

Az Equilor elemzése szerint a globális részvénypiacok emelkedése fennmaradhat, a kockázati faktorok azonban egyre világosabban látszanak. Az előrejelzéseket mindenhol átírhatják a járvány esetlegesen kialakuló, újabb súlyos hullámai, de a legtöbb helyen már nem kell számítani olyan szigorú korlátozásokra, mint 2020 és 2021 tavaszán.

Szintén kockázat Kína, ahol az Evergrande óriási ingatlanfejlesztő és az árnyékbankrendszer megroggyanása okozhatna még zavarokat, Kalapos Csaba emellett több geopolitikai kockázatot is kiemel, így az ukrán–orosz, az amerikai–orosz vagy az amerikai–kínai viszony eszkalálódását, ahogyan a részvénypiacokra az is veszélyes, ha túl gyors a monetáris szigorítás.