Kik kapták a legtöbb agrártámogatást? Csányi, Mészáros, Bódi a 2020-as sorrend

A közös agrárpolitika (KAP) csökkenő, de még mindig igencsak jelentős tételt jelent az EU támogatási politikájában. A K-Monitor 2012 óta minden évben összesíti a Magyarországon szétosztott agrárpénzeket, a 2020-as támogatásokról készített anyag itt olvasható, érdemes rákattintani, mert remek listák vannak, és interaktívan is kereshetők az adatok.

Mint a K-Monitor blogja írja, 2020 különleges év volt, ez volt ugyanis a 2014–2020-as fejlesztési ciklus utolsó éve, amelyet ráadásul a Covid is befolyásolt. Az EU közös agrárpolitikája, a különféle támogatási csatornák megnyitása vagy elzárása teljes ágazatok működésére és versenyképességére van hatással. A pénzek ráadásul nemcsak fejlesztésre, befektetésre jók, hanem járadékvadászatra is ösztönöznek.

A lista olvasata (vagyis hogy a leggazdagabb magyar milliárdosok egy csomó pénzt is kapnak a „közösből”) előtt azonban azt mindenképpen rögzíteni, és ezt a tanulmány nagyon korrekten (egyáltalán nem a hatásvadász megállapításokra rámenve) be is mutatja, hogy a nominális lista itt nem ugyanazt jelenti, mint akkor, amikor azt nézzük, hogy kik nyerik az állami útépítéseket, kommunikációs tendereket vagy éppen a turisztikai támogatásokat. Magyarországon a nagyobb földtulajdonosok a területeik miatt több támogatást kapnak, de a mezőgazdaságban arányaiban a nagyok kevesebbet kapnak a földalapú támogatásokból (birtokméret alapján ugyanis van egy támogatási sapka).

Az összesített számok

A teljes agrártámogatási rendszerben hazai és EU-s költségvetési forrásokból az unió 2020-ban mintegy 891 milliárd forintot költött el, ez 11 százalékos emelkedést jelent a tavalyi 797 milliárd forinthoz képest. Ahogy tavaly is, a kiosztott támogatások 80 százaléka (719 milliárd forint) érkezett uniós forrásból, ez az EU költségvetésből Magyarországra érkező pénzek nagyjából 35 százaléka.

A legnagyobb tétel a KAP első pillérét jelentő Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) érkező kifizetés volt: mintegy 515 milliárd forint értékben. Mivel a területalapú támogatásokra (közkeletű nevén SAPS-ra) Magyarországon már évekkel ezelőtt bevezették a „sapkát” (vagyis 1200 hektár feletti jogszerű földhasználat felett már nem vehető igénybe ilyen támogatás), az adatok önmagukban nem mutatják meg pontosan, hogy kik a legnagyobb földhasználók Magyarországon. Igaz, számos nagyobb gazdálkodó reagált, vagyis azt az utat választotta, hogy feldarabolta a birodalmát, így megkerülve a szabályozást.

A zöldítési és a területalapú (SAPS) támogatásokból csaknem 150 ezer gazdálkodó részesült.

Érdekes azt is megnézni, hogy az egyes tagállamokban hány támogatott volt 2019-ben, aki 500 ezer eurónál (180 millió forint) több közvetlen támogatást kapott 2019-ben. Németországban (370), Csehországban (280) és Romániában (120) volt a legtöbb ilyen nagygazdaság, de szép számmal voltak Spanyolországban (90), Magyarországon (80), Franciaországban (70), Bulgáriában és Olaszországban (60) is. A többi tagállamban 20 alatt van az ekkora közvetlen támogatást elnyerő kedvezményezettek száma, sőt olyan ország is akad, ahol senki nem kapott ilyen nagyságú pénzt (pl. Belgium, Írország) a korlátozó intézkedések (sapka) miatt.

Top 3 agrártámogatás cégcsoportonként

A támogatottak között az összesített adatok alapján továbbra is egyértelmű a Csányi Sándorhoz és a Mészáros Lőrinchez köthető agrárcsoportok meghatározó fölénye, mindketten több mint 5 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutottak.

Csányi Sándorhoz négy nagyobb agrárgazdaságban aktív cégcsoport köthető, a Bonafarm, az agrárintegrátor KITE, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó Hungerit- és Pick-csoportok. 2020-ban összesen a csoport 6,5 milliárd forint értékű agrártámogatást kapott, ami kevesebb mint 1 százalékát teszi ki a cégbirodalom bevételeinek.

Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeinek számbavétele bonyolultabb, idetartozik a Talentis Agro, a Talentis, illetve az Opus Nyrt. néhány cége, míg más cégek meghatározó tulajdonosa közvetlenül Mészáros Lőrinc, 2021-ben pedig egy új agrárintegrátor céggel, az Agrolinkkel bővül a portfólió. Az agrárcégek mintegy 5,7 milliárdos agrártámogatáshoz jutottak.

A listán hagyományosan egy érdekeltségként tartják számon a hajdúnánási Bódi családot, de a valóságban egyre jobban elkülönülnek Bódi László és Bódi András Jenő érdekeltségei. A két testvér cégeinek 2,2 milliárd forint jutott.

A további sorrend

A marhaágazatban jelentős a holland Joseph Henri Janssenhez köthető Hunland-csoport, melynek 2021-es évben következett be a konszolidációja (azaz a tulajdonos most már egy holdingon keresztül irányítja a cégeket). Az összesen 2,02 milliárd agrártámogatásból mindössze 102 millió forintot tesznek ki a SAPS és zöldítési támogatások, a fennmaradó összeget lényegében teljes egészében tej- és húshasznú marhatartással kapcsolatos jogcímekre (illetve takarmányozásra) kapta a cégcsoport.

Szatmári Zoltán nem pusztán a mezőgazdaságban érdekelt: a jászsági nagyvállalkozó elsősorban épületgépészettel kapcsolatos cégeiről híres. A mezőgazdaságon belül a tejágazatban (Jásztej, Naszálytej), illetve a malomiparban (Szatmári Malom, Kunsági Malom) rendelkezik nagyobb érdekeltségekkel, 1,95 milliárdos össztámogatást kapott.

A belga gyökerű Claessens család Somogy megyében gazdálkodik: mára már lényegében teljesen kettéváltak a döntően marhatartással foglalkozó Peter és Johan, valamint a sertéstenyésztésben erős Christoph érdekeltségei. A teljes család 1,6 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutott.

A K-Monitor természetesen ennél jóval több csoportot bemutat, ha érdekli, hogy mennyire érezhető Leisztinger Tamás támogatásán a politikai antipátia, vagy mennyire kapott sok pénzt a Mészáros Lőrinccel közeli ismerős, Flier család, érdemes tovább böngészni az összeállítást.