Soha nem látott energiaárak Európában
2021. december 21. – 08:02
Franciaországban a legmagasabb az ár, de már a magyar piacot meghatározó Németországban is eszelős árszint alakult ki.
A hazai választási küzdelem miatt többet hallunk mostanában a rezsivívmányról. Abban mindenképpen segít nekünk ez a limitált hatósági ár, hogy érzékeltessük, mi zajlik ezekben a percekben az árampiacon.
A magyar lakosság 34 euró/MWh áron kapja a villamos energiát, eközben a piacon, például Franciaországban 600 euró/MWh körüli árak alakultak ki, míg a számunkra meghatározó Európai Energiatőzsdén (EEX), illetve azon belül is az Európai Áramtőzsdén (EPEX) 400-500 eurós, soha nem látott áramárakat lehet látni december 21-én.
Mint azt korábban a Bloomberg már jelezte, azért Franciaországban alakult ki a legsúlyosabb egyedi helyzet, mert itt az általános árfelhajtó tényezőket még megfejelte az is, hogy több atomerőművi blokk lezárása miatt kiesett egy komoly lokális kínálat is.
Ugyanakkor a hideg időjárás és főleg az orosz gázszállítások akadozása egész Európában gondot okoz, erről a Portfolio két napja írt azzal a címmel, hogy egekbe szöktek az energiaárak, azóta a helyzet érdemben romlott.
A legbeszédesebb az a friss információ, hogy a nagy orosz gázexportőr, vagyis a Gazprom milyen januári lekötéseket vállalt a Nyugat felé. Van ugyanis öt olyan beszállítási pont, amelyen keresztül nagyjából lemérhető, hogy miképpen csordogál az orosz gáz Nyugat-Európába (e szempontból most mi is Nyugat vagyunk).
Nos, ez alapján az oroszok mintha szisztematikusan kiéheztetnék Európát. A két fontos orosz–ukrán határkeresztező ponton (Szudza, Sokhranovka) egyáltalán nem jön gáz, az ungvári (ukrán–szlovák) határkeresztezés 13 millió köbmétert enged át naponta, a beregdaróci (ukrán–magyar) 0,1 millió köbmétert, a mallnowi lengyel–német 11 millió köbmétert, ez a lehetőségeknek úgy az egyötöde.
Az oroszok élvezik a magas gázár előnyeit, az is egyfajta fricska az ő részükről, hogy az EU másról sem beszél, csak a fosszilis tüzelőanyagok kivonásáról, leépítéséről, a finanszírozás megvonásáról.
„Nesztek fosszilismentesség” – érezteti velünk az Európát fűtő orosz partner, és ezzel nyomást is szeretne gyakorolni az új német kormányra, hogy gyorsítsa fel az Északi Áramlat 2, vagyis a már elkészült újabb gázvezeték üzembehelyezési folyamatát,
Európán eközben az Egyesült Államok vagy az olyan további nagy LNG-szállítók, mint Katar vagy Ausztrália sem segítenek, hiszen ők Délkelet-Ázsiában még az európainál is jobb árat kapnak a cseppfolyósított földgázukért.
