MNB: 80 százalékban külső okai vannak az inflációnak, ami már el is indult lefelé

A magas infláció globális jelenség, ez a járvány egyik szövődménye. Ugyanakkor azért mindent meg kell tenni, hogy a külső hatások ne épüljenek be az inflációs kilátásokba, vagyis ne alakuljanak ki másodkörös hatások

– mondta Baksay Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank decemberi inflációs jelentését ismertető online sajtótájékoztatón. Ezt az értékelést „rendesen” Balatoni András (közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság) szokta tartani, de ő most megbetegedett, szerencsére csak enyhe tünetekkel – jelezték a szervezők.

A fő megállapítások

A fő megállapítások szerint a fogyasztói árindex (alapinfláció) a novemberi 7,4 százalékos csúcsértékről már csökkenő pályára lépett, de a maginfláció még emelkedik, és a közeljövőben a belső kereslet határozza meg a magyar gazdaságot.

Mit jelent mindez?

A két legismertebb inflációs mutató közül a „normál” inflációban minden benne van, amit fogyasztunk, míg a maginflációban a szezonális élelmiszerek és az üzemanyagok nem, ebben a mutatóban a szolgáltatások, a legtöbb termék és a feldolgozott élelmiszerek határozzák meg a változás mértékét.

Jellemzően a maginfláció kiszámíthatóbb, nem vesz fel szélsőséges értékeket, de most arra érdemes készülnünk, hogy ez még magasabb is lesz majd, mint az alapinfláció. A maginfláció ugyanis 6 százalék közelében alakulhat még 2022 közepén is.

Az inflációs jelentés fő számai

A legérdekesebb mindig az, hogy milyen pályára számít a jegybank, nos az infláció tekintetében, 2021-re 5,1százalékos, 2022-re pedig 4,7-5,1 százalékos pénzromlást vár a jegybank.

Ami pedig a gazdasági növekedést illeti, a következő években a GDP-változás így alakulhat:

• 2021: 6,1-6,3 százalék,
• 2022: 4-5 százalék,
• 2023: 3,5-4,5 százalék,
• 2023: 3-4 százalék.

Na de mi az, hogy a magyar gazdaságot a belső kereslet határozza meg?

Ezt úgyis lehet érteni, hogy a béremelések, az adó-visszatérítések és a nyugdíjemelések miatt lesz hazai fogyasztásbővülés. De sajnos úgyis, hogy az ellátási láncok zavarai, a chiphiány és a magas energiaárak miatt a magyar gazdaság exporteljesítménye most nem lesz olyan varázslatos.

2023-tól fellélegzés

A jegybank szinte minden mutatóban 2022 második felétől, illetve 2023-tól várja a régi szép idők visszatértét.

Vagyis ekkor már a külső kereslet is javul, jobb lesz a fizetési mérleg, kisebb az infláció, a hiány, és szépen elkezd elolvadni a GDP-arányos adósság.

Ez nagyon ránk fog férni, mert a sok transzfer miatt a hiány most nagyon elszáll. Ezt hivatalosan a pandémia magyarázhatja, de a külső szemlélő némi összefüggést láthat a 2022-es parlamenti választások és a nagy osztogatás között.

Természetesen ezek függvényében elég reménytelen a harc az infláció ellen, mert az adó-visszatérítés, a bér- és a nyugdíjemelés mind a belső keresletet fogja megemelni.

Az energiaár a legnagyobb bajunk

Baksay Gergely azt mondta, hogy a magyar gazdaság bajaiért a legjobban az energiaárak emelkedése felel. Az, hogy a gáz és az áram elszállt (a kőolaj kevésbé) három fronton is rosszat tesz nekünk:

• emeli az inflációt (hiába van lakossági rezsiárunk, de a termékekbe beépülve az árrobbanás azért hat),
• rontja a cserearányunkat, Magyarország nettó importőr energiából, több magyar árut kell értékesítenünk, hogy ugyanannyi energiát beszerezzünk,
• a hazai reálgazdaságban megemeli a költségeket, emiatt kevesebb beruházás indul el, és kisebb lesz a vállalatok jövedelmezősége.

Az igazgató szerint mindenesetre

az infláció globális jelenség, olyan térség is akad (Baltikum), ahol még Magyarországnál is súlyosabb a helyzet.

Képzeljünk el olyan importfüggő országokat, akik ráengedik a népre a piaci árakat, ott magasabb inflációs számokat várhatunk, ezért is furcsa, hogy amennyiben a pénzromlás négyötöde nemzetközi hatás, miért magasabb nálunk, mint a környező országokban?

A magyar infláció emelkedésének mindenesetre a szakember szerint 80 százalékát külső tényezők okozták, 20 százalékát hazaiak. Innen azért javulhat már rövid távon is az infláció, mert az olaj világpiaci ára már mérséklődött, illetve majd kiesnek olyan tényezők, mint a jövedéki termékek adóemelése.

A maginfláció 2022 második felétől fog csökkenni, a fő mutató pedig 2022 negyedik negyedévében tér vissza a toleranciasávba, és 2023 első felében kerülhet ismét a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

A reálgazdaság

Baksay szerint a magyar reálgazdasági helyzet jó, a helyreállítási képességünk magas, a GDP és a foglalkoztatás már jobb, mint a pandémia kirobbanásakor, csak azért nem tud teljes sebességgel pörögni minden kapacitás, mert a koronavírus azért okoz fennakadásokat, és a külső kereslet még rosszabb.

Az infláció szempontjából fontos tényező marad a bérek várható emelkedése, a minimálbér emelése közvetlenül egymillió embert, közvetve további másfél millió embert érint, akár 325 milliárd forinttal több kerülhet így az emberekhez bérként.

A jelenséget bértorlódásnak hívják, ha a garantált bérminimum megemelkedik, akkor a nem sokkal többet keresők bére is emelkedni szokott. Ez a bérhatás összesen 1,1 százalékos fogyasztásnövekedést jelenthet.

A szakember elmondta, hogy mindez a kkv-knak gondot is okozhat, de a kormány a munkáltatói járulék csökkentésével, illetve az önkormányzatok rovására az iparűzési adó felezésével kompenzál.

A jövő reményei

A legnehezebb helyzetben most a moratóriumosok vannak, hiszen ők a kimaradt törlesztések miatt jelentősen megnövekedett hitelállománnyal, törlesztési idővel, sőt változó kamatozású hitelek esetében a kamatemelkedés miatt akár még magasabb törlesztésekkel vághatnak neki újra a törlesztéseknek. (A moratórium miatt nem emelkedhet a havi törlesztő, csak sajnos a kamatok a szünet alatt elszálltak felfelé.)

A pozitív üzenetek közül viszont kiemelhető, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország történetében most dolgoznak a legtöbben Magyarországon, tartósan 4 százalék alatti munkanélküliség maradhat.

A bérek felzárkózása is folytatódik.

De a hitelezési folyamatok is egészségesek, mert bár a válságkezelés hitelalapú volt, és a lakossági és vállalati hitelek állománya is nő, de egészséges szerkezettel forintban, illetve fix kamatokkal adósodik el a lakosság és a vállalati kör.