Nyelvész Józsi a Szlengblog és a Google után londoni startupper lett, Magyarországot is meghódítaná a cégével

Nebehaj Viktor 2012-ben jött el a Google-től, utána egy évig Hongkongban élt a barátnőjével, egy digitális marketingügynökségnek dolgozott. Aztán visszaköltöztek Európába, ahol először Magyarországra jöttek, itt csináltak egy MBA-diplomát a CEU-n, majd ismét külföldre mentek. Először egy németországi startupnál dolgozott, de abból nem igazán lett semmi. Aztán Londonba költöztek, ahol a barátnője ismét a Google-nél kezdett dolgozni, az Android részlegen.

„Én meg ekkor kis túlzással munkanélküliként róttam London utcáit, és láttam néhány hirdetést a Crowdcube közösségi finanszírozó platformon, ahol befektettem több cégbe is. Az egyik ezek közül a Revolut volt, amelynek a legelső közösségi körében fektettem be, úgyhogy szerencsére elég jól jártam, körülbelül 2000 fontot invesztáltam, ami ma már nagyjából 30 ezret ér. Tehát lehet pénzt keresni így startupokkal, de persze veszíteni is, van benne kockázat. Nyilván nem mindegyik startup tud megfelelően növekedni.”

A Revolut eleinte nem kezdett el betétet gyűjteni és hitelezni, hanem leginkább pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtott, de később hagyományosabb banki, részvény- és kriptokereskedelmi funkciókat is hozzáadtak a szolgáltatáscsomaghoz, így ma neobankként működik a társaság, aminek már Magyarországon is kb. félmillió ügyfele van.

Nebehaj egy másik fintech startupba, a jutalékmentes részvénykereskedéssel foglalkozó Freetrade nevű brókercégbe is befektetett akkor a Crowdcube-on. Mindössze a cég alapítójának – aki ma már az üzlettársa – slideshowját látta, az viszont annyira meggyőző volt számára, hogy belevágott. „Nem sokkal azelőtt nyitottam a befektetési számlámat Hongkongban, aztán Londonba költözve is nyitni akartam egyet helyben, megnéztem, hogy milyen lehetőségek vannak, de igazán egyik se tetszett, mert mindegyiknél nagyon magas jutalékokat kellett volna fizetni, és jó párnak nem volt mobilos applikációja sem. És amikor megláttam a Freetrade-et, arra gondoltam, na, ide mindenképpen befektetek. Az ír meg a hongkongi bankszámláimról is lényegében minden pénzt beleraktam a cégbe, ami egyébként elég kockázatos húzás volt. Szerencsére a barátnőm a Google-nél dolgozott, szóval nem kerültem utcára.”

Jövőre jönnek Magyarországra

Nebehaj volt az első olyan befektető a cégben, aki nem az alapítók családtagja vagy barátja volt, társalapítóként és marketingvezetőként csatlakozott. Az első két évben arra koncentráltak, hogy maga a termék egyáltalán létrejöjjön. De ezalatt már elkezdték kiépíteni az ügyfélkört, 100 ezer felhasználó jelentkezett a várólistájukra. 2018 végén indították el az appot zárt rendszerben, a nyilvános szolgáltatás aztán 2019 tavaszán indult el, azóta az iOS-en és Androidon is elérhető mobilalkalmazásnak 1,1 millió felhasználója van, akik összesen több mint egymilliárd fontnyi (kb. 420 milliárd forintnyi) pénzt és részvényt kezelnek a platformon.

Jutalékmentes részvénykereskedési és más befektetési lehetőségeket kínálnak a mobilapplikációjukon keresztül, havi díjat a kedvező adózású számláért kell fizetni. Nebehaj szerint a platformjuk nem daytraderekre van optimalizálva, vagyis elsősorban nem olyan kereskedőkre, aki napon belül nyitnak és zárnak tőzsdei pozíciókat, hanem a hosszú távú befektetést kereső, lakossági ügyfelekre. Persze a havi díjas verzió jó lehet a daytradereknek is, de a szolgáltatásnak azon része, ami ingyenes részvénykereskedést biztosít, csak azoknak a befektetőknek éri meg, akik nem foglalkoznak minden nap a részvényeikkel, hanem hosszabb távú értéknövekedést keresnek.

Az app egyelőre csak az Egyesült Királyságban érhető el, jövőre kezdenek terjeszkedni a kontinentális Európában. Magyarországon 2022 második felében lesz elérhető, első körben angolul, aztán 2023 első felétől magyarul. A brexit miatt egyébként céget kellett alapítaniuk az EU-ban, hogy beléphessenek erre a piacra is, Svédországra esett a választás, az ottani engedély az egész uniós piacra érvényes lesz. „A legnehezebb aspektusa a brexitnek az volt, hogy szinte az utolsó pillanatig nem, vagy alig volt információ arról, hogy mi történik a pénzügyi szabályozás területén, különösen az ekvivalencia kérdéskörében. Tehát sokáig senki nem tudta, hogy nem tudunk az EU országaiban szolgáltatást indítani.”

A Crowdcube-on hétfőig tartó közösségi finanszírozási kampányukategyrészt azért indították el, hogy forrást gyűjtsenek a terjeszkedéshez, bővüléshez, másrészt bevallottan marketingkampánynak is tekintik. „A befektetők ugyanis márkakövetek is egyben, viszik a Freetrade hírét, beszélnek róla a barátaiknak, ismerőseiknek” – mondta Nebehaj. „A kampánynak tulajdonképpen az a lényege, hogy mint egy kockázati tőkés, befektethetsz a cégbe, részvényeket vehetsz, és így társtulajdonossá válhatsz. Mindezt úgy, hogy nincs szükséged ügyvédre, nincs szükséged papírmunkára, mert minden a platformon keresztül megy.” Eredetileg 1 millió fontot akartak gyűjteni, de már ennek a többszöröse, majdnem 9 millió összejött, mintegy 7000 kisbefektetőtől. Ezen felül korábban több körben már mintegy 13 ezren invesztáltak a cégbe.

Nem gamifikálnak

A versenytársaik közül többen olyan szolgáltatást nyújtanak, hogy hiteleket lehet felvenni az appjaikon keresztül, és az abból származó pénzt lehet befektetni, ami járhat sikerrel, de ha a befektetések nem jönnek be, akkor a többszörösét kell visszafizetni. „Mi ezekről a termékekről azt gondoljuk, hogy toxikusak, nem foglalkozunk ilyesmivel. És a széles körben vitatott »payment for order flow«️-nak hívott technikát sem alkalmaztuk, és nem is fogjuk soha.”

(A payment for order flow egy magyarra nehezen lefordítható nevű modell, ami nagyjából azt jelenti, hogy a bróker nem a tőzsdének továbbítja az ügyfelei megbízásait, hanem egy harmadik félnek – jellemzően egy nagykereskedőnek – irányítja át, ami a tőzsde hivatalos árainál valamivel kedvezőbb árakon tud kereskedni, a különbözetből pedig valamennyi pénzt visszaküld a brókercégnek fizetségként. Sok piaci szereplő szerint a payment for order flow érdekütközéseket okozhat, hiszen nem feltétlenül az a nagykereskedő kínálja a legjobb teljesítési árat, amelyik a legtöbbet fizeti az order flow-ért a brókercégnek. A brókercégeket azonban törvény kötelezi arra, hogy az elérhető legjobb áron teljesítsék az ügyfeleik megbízásait. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet idén közölte, terítéken van a technika betiltása.)

A Freetrade felhasználóinak átlagos életkora 30 év. „Ha ránéz valaki a Freetrade-re, akkor azt gondolhatja, hogy ez az egészen fiataloknak szól, de valójában az emberek inkább a 20-as éveik végén kezdenek el befektetni.”

A szintén jutalékmentes kereskedést kínáló fintechcéggel, a Robinhooddal kapcsolatban voltak olyan kritikák, hogy szándékosan addiktívvá tették a szolgáltatásukat, hogy a felhasználó minél több időt töltsön az appon. Nebehaj szerint ők nem erre optimalizálnak, „teljesen elegendő, ha havonta egyszer nyitják meg az appot, és akkor fektetnek be, miután megjött a fizetésük”. A brit piacon a felhasználóik átlagosan heti rendszerességgel csekkolják a portfóliójukat, de ott ugye sok munkakörben hetente kapnak fizetést.

Persze vannak felhasználók, akik napi szinten nézik az árakat, „de mi nem vetünk be trükköket, mi nem gamifikáljuk (játékosítjuk) az appunkat, és nem küldünk folyamatosan push értesítéseket. Nyilván minden cégnek fontos, hogy minél több felhasználójuk legyen, akik rendszeresen használják is az appjukat, de azért ezt egyensúlyba kell hozni a felhasználó érdekeivel”.

Korábbi alkalmazottak kritizálták a vállalati kultúrát

A Freetrade néhány korábbi alkalmazottja egy brit lapnak élesen kritizálta a cég belső kommunikációját és egyes vezetők magatartását. Abuzív kommunikációt emlegettek, azt mondták, egyes vezetők kirúgással fenyegették a beosztottjaikat, hogy így bírják őket keményebb munkára. Azt is állították, hogy ezek miatt elég magas volt akkoriban a fluktuáció, kb. minden hétre jutott egy ember, akit kirúgtak vagy felmondott. Erre a cég alapítója (Nebehaj üzlettársa) akkor úgy reagált, nem igaz, hogy bárkit is zaklattak volna, semmiféle abuzív magatartást nem tolerálnak a cégnél, hisznek az őszinte kommunikációban, ami nem mindenkinek tetszik.

Nebehaj szerint érdemes megnézni, hogy ezekkel az állításokkal szemben például a Glassdooron milyen jó értékeléseket kapott a cégük. (Ez egy olyan oldal, ahol jelenlegi és korábbi alkalmazottak értékelhetik a vállalatokat.) „Szerintem az alkalmazottaink nagy részének teljesen jó véleménye van a Freetrade-ről, persze nem mindenkinek van tökéletes élménye, vannak olyan szakaszok, amikor sok kihívás éri a céget, de ez nem azt jelenti, hogy borzasztó dolgok mennének itt, az említett cikk sajnos koholt vádakon, hazugságokon alapult, és a megjelenése előtt mindössze 15 percet adtak nekünk a reakcióra.”

Nem nagyon találkozik magyarokkal a fintechcégeknél

Jelenleg egyébként 220-an dolgoznak náluk, és úgy tervezik, az EU-s piacon való elindulás miatt jövőre meg kell duplázni az alkalmazottak számát, és mivel nálunk is el akarnak indulni, magyar anyanyelvű jelentkezőkre is számítanak majd.

A brexit miatt szerinte nem változott jelentősen a kint élő magyarok helyzete. „Azt látom, hogy alig változott a helyzet, ami jó dolog. Az Egyesült Királyság elindított egy programot, az uniós polgárok letelepedési rendszerét (EU Settlement Scheme). Ennek keretében rendezett módon tudott mindenki letelepedni. Én is éltem ezzel, és jelenleg a brit állampolgárság megszerzésén dolgozom, ami szintén egy nagyon rendezett folyamat.”

A londoni fintech cégeknél egyébként „szinte semennyi” magyarral nem találkozik. „A fintech az egyik, ha nem a legfontosabb ágazata az európai techiparnak, és jó lenne több magyart látni. Körülbelül végtelen igény van szoftvermérnökökre, fejlesztőkre, úgyhogy ez egy jó betörési irány. De szinte minden területen munkaerőhiány van, amiért részben a pandémia okozta ”Nagy Felmondás„ (Great Resignation) felelős. Továbbra is lehetséges és relatíve egyszerű Londonba jönni állásajánlattal; szinte minden pénzügyi, fintech vállalat és techcég keres embereket. Mi további irodákat fogunk nyitni Európában is, hogy orvosoljuk ezt a munkaerőhiányt, és megtaláljuk a megfelelő embereket.”

(Nagy felmondási hullámként hivatkoznak arra a jelenségre, hogy a koronavírus-járvány miatt bizonyos szektorok – például a turizmus és a vendéglátás – sokak számára elveszítette vonzerejét, ezért nem kevesen otthagyták a munkahelyüket. A járványügyi korlátozások miatt bizonytalan helyzetbe kerültek a dolgozók, és inkább olyan kiszámíthatóbb munkahelyeket keresnek, amik nem dőlnek be egyből egy újabb karanténintézkedés miatt.)

Nebehaj a Szlengblogon 2010-óta nem posztolt, de ez valószínűleg nem marad így örökre. „Hiányzik a blogolás! Amint nagyobb a cég, és lesz több időm, újragondolom, mert lenne pár ötletem. Továbbra is imádom a magyar nyelvet.”