Durván kilőttek az ipari árak, ettől is tovább vékonyodik a pénztárcánk
2021. december 1. – 11:19
Folytatódik az ipari termelői árak meredek emelkedése, ezt elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása befolyásolta, és ellátási gondok is sújtják az ágazatot. Ha a vállalatok jóval drágábban tudják előállítani a termékeiket, akkor azt a fogyasztók is hamar megérzik a pénztárcájukon. A gazdasági növekedést igazán a szolgáltatások hajtják, a kormány ezért sem hajlik a járványintézkedések szigorítására.
A KSH szerdai közlése szerint októberben az ipari termelői árak átlagosan 18,5%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítés árai 26,6, az exportértékesítés árai 14,3%-kal növekedtek. Az éves belföldi ipari infláció 2017 óta nem volt ilyen magas.
A magyar gazdaságban különösen nagy súlyú feldolgozóiparban csaknem 20 százalékkal voltak magasabbak a belföldi termelői árak, mint egy évvel ezelőtt. Az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) pedig letaglózó volt a drágulás: mintegy 43%-kal emelkedtek az árak.
Az árak növekedése nagy eséllyel novemberben is folytatódott, a Magyar Nemzeti Bank novemberre a gazdaság egészében 7 százalékos inflációt vár, elképzelhető, hogy a jegybank 3 százalékos célja még 2022 végére se lesz meg.
Az ipart a globális ellátási láncok akadozása is sújtja. A Portfolió cikke idézi a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság közleményét, amely szerint novemberben is hiány volt jó pár fontos alapanyagból. Például alátétből, alumíniumból, címkéből, csavarból, csőből, dobozból, elektronikai és elektrotechnikai eszközökből, energiahordozókból, esztergált termékekből, fali lámpából, fémből, gumiáruból, hűtőberendezésből, kartonból, kábelekből, konténerből, kötőelemekből, lemezből, malátából, műanyagból, műanyag granulátumból, nyersanyagokból, öntvényből, papírból, papír alapanyagból, pigmentből, sörösdobozból és vasból.
Szerdán friss GDP adatokat is publikált a KSH, az egy évvel korábbihoz (tehát a koronavírustól sújtott, mély bázist jelentő) szinthez viszonyítva több mint 6, az előző negyedévhez képest 0,7%-kal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye az idei harmadik negyedévben.
Az ipar teljesítménye a harmadik negyedévben (vagyis nem a fenti hónapokban, hanem a július és szeptember közötti időszakban) 2,5 százalékkal nőtt éves alapon, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ebben a periódusban a legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6%), az információ, kommunikáció (15,2%), illetve a szállítás, raktározás (12,4%) nemzetgazdasági ágban volt.
Tehát a járvány új hulláma elég nagy kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve a következő negyedévekben, mert az ipar és az építőipar továbbra sincs túl jó bőrben a globális ellátási láncok problémái miatt, a növekedés motorját jelentő szolgáltatásokra pedig nagy csapást mérhet egy esetleges újabb lezárási hullám. Az Orbán-kormány ezért sem hajlik a szigorításra.
