Nem közösködünk a szerbekkel, tisztán magyar marad a paksi projekt

2021. november 06. – 16:57

frissítve

Nem közösködünk a szerbekkel, tisztán magyar marad a paksi projekt
A paksi Atomerőmű Fotó: Kiss Dániel / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Egy parlamenti kérdezz-felelekből legalábbis erre lehet következtetni.

Képzeljük el egy pillanatra a szomszédos Szerbia helyzetét az energia-átmenet idején! Ami nekünk Paks (vagyis az ország majd felét ellátó erőmű), az náluk a Belgrád közelében található Ušće, Obrenovac és a Nikola Tesla Hőerőmű.

Ez a gigantikus lignites erőmű adja a szerb áramfogyasztás felét. Zöld időket élünk, előbb-utóbb, de inkább előbb valamit ki kellene találni, pótolni kéne ezt a termelést.

Szerbia gondolkodik is, korábban például felajánlotta, hogy anyagilag is beszállna a paksi nukleáris energia termelésébe, de a Portfolio.hu cikke most arról szól, hogy ebből vélhetően nem lesz semmi.

A lap felidézte, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök októberben nyilvánosan is felvetette, hogy Szerbia 0,5-1 milliárd euróval beszállna Paks II. építésébe, hogy cserébe áramot kapjon, később az is felmerült, hogy talán a Paks I-be szállhatna be inkább a szomszédos ország.

A parlamenti válasz

Mint a parlamenti dokumentumokból látszik, Szél Bernadett független országgyűlési képviselő erről kérdezte Süli Jánost, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli minisztert, aki november 5-én válaszolt.

A válasz alapján mindez nem fog megtörténni, mert a magyar kormány továbbra is az eredeti elképzeléseknek és az oroszokkal kötött szerződésnek megfelelően tervezi végrehajtani a beruházást.

A piacon kell eladnunk

A tárca nélküli miniszteri válasza szerint a szerbek beszállási tervének és közvetlen áramvásárlásának akadályát jelenti az is, hogy az Európai Bizottság csak úgy hagyta jóvá a Paks II. terveit, hogy az abban majdan megtermelt áramot transzparens módon, a piacon kell értékesíteni, nem pedig nagy állami megállapodásokkal.

Süli János szavaival:

„Hazánk az új blokkok által termelt villamos energiát a magyar szervezett villamosenergia-piacon, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt transzparens aukciókon értékesíti majd.”

Legyen tiszta!

Süli utalt rá, hogy Magyarország a franciák vezetésével több más országgal azért lobbizik, hogy az Európai Bizottság megadja majd a nukleáris energia számára is a zöld címkét, azaz a fenntartható energiatermelési módok közé bevegye a kibocsátásmentes energiatermelési metódust.

A lap szerint az még elképzelhető, hogy mindössze 10-15 éves távra beszállnának a szerbek Paks I.-be, mert éppen pénteken nyilatkozott arról a szerb miniszterelnök-helyettes, a boszniai születésű Zorana Mihajlović, a Reutersnek, hogy a következő 20 évben összesen legalább 17 milliárd eurót költenének megújuló energiás kapacitások kiépítésére, víz-, nap- és szélerőművek kiépítésére.

A szerb helyzet

Szerbia árampiaci helyzete, mint azt cikkünk kezdeténél már jeleztük, igen sajátos, a Horvátország területén született, de szerb Nikola Tesla talán az az ember, aki az egész világon a legtöbbet tette a megújuló energiatermelés kutatásában, de a szerb villamosenergia-termelés ma még eléggé elmaradott.

Az országnak nincs atomerőműve, és bár már ma is vannak vízierőművei, némi napenergia-termelése és igen szerény szélpark-állománya,

a 7 milliós állam fő áramforrása a szenes erőművekből származik.

A Nikola Tesla Hőerőmű mellett több más ilyen erőmű is működik még.

Ezektől pedig lassan meg kéne szabadulnunk. Olyan szenes erőmű aligha van bárhol a világon, amelyik egyedül képes egy méretes ország áramigényének a felét ellátni. A Nikola Tesla Hőerőmű ilyen, éppen ezért nagy érvágás lenne Szerbiának, ha pótolni kellenie.

Globálisan amúgy Kínában és Dél-Koreában működnek a legnagyobb szenes erőművek, de Európában is van egy-két mamut, a rendkívül szennyező lengyel Belchatoów Hőerőmű, vagy a német Neurath is ilyen óriás.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!