Náluk csak akkor van értelme egy befektetésnek, ha attól jobb lesz a világ

Egyre több az olyan külföldi és szerencsére már egyre több az olyan magyar befektető is, aki egy dupla szempontrendszer szerint fektet be. A célvállalat nyereségessége mellett már azonos mértékben fontos az is, hogy az adott vállalkozás mérhető, pozitív társadalmi vagy környezeti hatást érjen el – meséli Eszter Elemér.

Ő annak a THBE (Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének) az elnöke, amely nemrég hatodszor is megszervezte a Hungarian Impact Dayt, ennek az ökoszisztémának a nagy seregszemléjét. A történetek jobb megértéséhez érdemes megismerkedni előbb a befektetői evolúció négy fázisával, amelyek közül a negyedikről, a legfrissebbről beszélünk:

• a klasszikus befektetési alapok a megtérülésre fókuszáltak, de ettől még szakosodhattak régióra, ágazatra, sztorira,
• a thematic (tematikus) alapok már jobban hangsúlyoztak egy nagy folyamatot (klímaváltozást, demográfiát, energiaátmenetet), és arra összpontosítottak,
• újabb lépcsővel bejött az ESG (environment, social governance), amely már egy erős pozitív üzenetet, elvárást fogalmazott meg a befektetésekhez,
• végül a legújabb grádics az impact, ahol alapelvárás a mérhető, tiszta társadalmi haszon.

Néhány jó sztori

Ahogy láttuk, ennek a világnak is megvannak már az új kulcsszavai, edtech, healthtech, cleantech, fintech, insurtech, vagyis azok a szolgáltatások, amelyek fejlett digitalizációval forradalmasítják az oktatást, az egészségügyet, a környezetvédelmet, a pénzügyeket, a biztosítási szektort.

Az eseményen tényleg nagyon sok jó sztorit hallhattunk, és a profi előadók remekül vegyítették a racionális, mindenféle mutatószámban mérhető hatásokat a megindító történetekkel. Röviden bemutatunk párat, mindegyiknek érdemes utánaolvasni.

Smartkas. Eljött Mészáros Dávid, a holland Smartkas vezérigazgatója, akiről korábban az Index írt részletes anyagot. A magyar fiatal vezette cég zöld, megújuló okosüvegházakat, beltéri farmokat tervez, cége már a frankfurti tőzsdén is megjelent egy 25 millió eurós zöldkötvény-kibocsátással.

A cégnek több földrészen, Európában, a Közel-Keleten, Dél-Amerikában is vannak projektjei vagy elindított tárgyalásai. Az okos mezőgazdasági megoldások célja, hogy kis területen, egész évben, teljesen károsanyagkibocsátás-mentesen termeljen magas minőségű zöldségeket és gyümölcsöket.

Acces4You. A társasággal már korábban is találkoztunk. A cég munkatársai egy olyan applikációt készítettek, amellyel a speciális igényekkel élő emberek (nem kis csapatról van szó, úgy a lakosság 15 százaléka érintett) megtudhatják egy-egy helyszínről (irodaházról, szállodáról, bankfiókról, plázáról), hogy az mennyire akadálymentes, de mindezt nem csak az alapján listázzák, ahogy azt az ingatlantulajdonos kijelenti, hanem szakemberekkel maguk auditálják a helyszíneket.

Méri Tamás, az egyik tulajdonos elmesélte, hogy

a projekt nem várt másodlagos pozitív hatásokkal is járt. Volt olyan fejlesztő, aki már tanácsokat kért a cégtől, hogy miképpen lehet jobban kialakítani az ingatlant, de még a speciális igényekkel élő, így természetesen a témában érzékeny munkavállalók keresése és alkalmazása is felmerült a cég munkája során.

WLWYB. Ez a furcsa rövidítés azt jelenti, hogy we love what you build (szeretjük, amit építesz), ez egy másodlagos legókereskedőt takar, róluk korábban itt írtunk. A cég mögött az a zseniális kereslet-kínálati találkozás van, hogy vannak olyan munkavállalók, akik kifejezetten élveznek olyan munkákat, amelyek másnak monotonnak tűnnének. Az autizmussal élőknek például a legódarabkák gyors csoportosítása lehet ilyen.

Ahogy Kókai Dávid elmesélte, nem is szeretné tagadni, hogy ő sok pénzt szeretne keresni a befektetésével, de ehhez további ötletei is vannak, akár kódírásban, szoftvertesztelésben is helytállhatnak a munkatársaik, és ahogy mondta, neki azért tényleg az lesz a legnagyobb öröm, ha a munkavállalóik magasabb hozzáadott értékű munkákat is vállalni tudnak.

A filantrópiától a hasznos befektetésig

Adomány, filantrópia, befektetés, profit, társadalmi haszon – ezek olyan fogalmak, amelyek hol keverednek, hol egyáltalán nem is keveredhetnek. Ha egy filantróp milliárdos létrehoz egy dollármilliárdos alapítványt a világ jobbítására, az nagyon szép dolog, de ennek nem lehet profitcélja, és mindezt az amerikai adóhivatal nagyon komolyan ellenőrizni is fogja.

Ha azonban nem adományról, hanem pénzügyi befektetésről beszélünk, akkor kéz a kézben járhat a társadalmi hasznosság és a profit, sőt egyre inkább az látszik, hogy minél hasznosabb egy befektetés a világnak, annál nagyobb profitot remélhetnek a befektetők – mondja Neil Devani, a kaliforniai Necessary Ventures befektetőcég vezetője.

Kis kellemetlenkedéssel azért itt közbeszúrható, hogy amennyiben ez ilyen egyszerű lenne, nem is kellene az impact investingről írni, mert a tőke úgyis rátalálna a „jó” cégekre. Neil Devani mindenesetre egy másik hazai konferencián, a TedX eseményén mesélt arról (a videón 3 óra 10 perctől), hogy amennyiben nem lesz más a világ a befektetésedtől, akkor az nem társadalmilag hasznos (nincs impact)

A konkrét példákon talán jobban megérthető, hogy mire is gondolt.

• Egy multinacionális dohánygyár szép nyereséget termelhet a részvényeseinek, de az a sok tüdőrák, amit okoz, nem nevezhető társadalmi haszonnak. Profit van, jó impact nincs.
• Ha valaki dollármilliókért kórházakat épít India szegénynegyedeiben, nála világít a társadalmi haszon, de a pénzügyi megtérülés elég esélytelen. Vagyis impact van, profit nincs.
• És végül vannak az olyan kedvező ötvözetek, mint egy vakcinacég, amely egy világjárvány idején hozott a gyógyszerével megoldást és mentett meg életet sok ezer vagy sok millió embernek, ebből dollármilliárdokat is keresett, vagyis profit is van és impact is van.

Kevés a tiszta modell

A kémia anyagokról szól, de amikor elkezdjük tanulni, azzal is szembesülünk, hogy kevés tiszta anyag van a természetben, inkább olyan keverékek fordulnak elő, mint a levegő, a tengervíz vagy a földgáz. A baj az, hogy a befektetők célvállalatainak körében is kevés a tiszta példa. A Google vagy a Facebook biztosan remek, szép megtérülést hozó részvények, de miként kell a tevékenységüket megítélni: embermilliárdokat kötnek össze egymással és segítik a lemaradók konnektivitását, vagy a segítségükkel egymásra találnak a szélsőségesek és könnyen terjednek az oltástagadó nézetek?

Nem tiszta a képlet, ahogyan annál a nagy cégnél sem, amelyik egyszerre gyárt szélturbinákat, de hadiipari megoldásokat is fejleszt. Talán valahogyan azt kell belőni, hogy az impact-megközelítés tízszer annyi kárt próbál semlegesíteni, vagy tíz egység jó hatásra jut egy egység vitatható tevékenység.

A kaliforniai Neil Devani sztorija mindenképpen érdekes. A szakember régóta azt kereste, hogy hol érheti el a legpozitívabb hatást, előbb fogorvosnak készült, aztán az Obamacare egészségügy-finanszírozási programon dolgozott Washingtonban, majd a Stanfordon jogot hallgatott, végül úgy ítélte meg, hogy a legtöbbet akkor teheti, ha impact-befektetésekkel foglalkozik.

Mint mesélte, a pénz ebben az iparágban nagyon fontos, ha például ő nem csinálna sok pénzt a befektetőinek, akkor ők nem adnának forrást új befektetésekre, és senki nem hívná meg Budapestre, a világ másik feléről. Ez a pénzügyi oldal, de valami jót tenni fontosabb.

Oké, de mi az a jó?

Devaninak erre van egy elég egyszerű sorvezetője, az ENSZ megfogalmazott 17 olyan pozitív és általános célt, amiért érdemes dolgozni, például hogy ne legyen szegénység, éhség, legyen jó oktatás, egészség, nemi egyenlőség, fenntartható növekedés, élet a vadonban, a vizek alatt, ne változzon a klíma, világbéke.

Ha egy cég ezek bármelyikében úgy segít, hogy a többin nem ront (Pareto-elv), akkor társadalmilag hasznos. Erről mesélt Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója is, aki szerint minden szinten (egyén, bank, bankszektor) folyamatosan döntünk,

• biciklivel vagy a nagy vállalati Mercedesszel megyünk be dolgozni,
• mennyi irodai négyzetmétert fűtünk ki, mennyi papírt használunk,
• bankként barna, zöld vagy barnászöld célokat hitelezünk?

És akik még nem befektetésként teszik mindezt

Korábbi példáinkon olyan vállalkozásokat mutattunk be, amelyek már tőkét is kaptak, hiszen annyira meggyőző volt a projektjük. Vannak azonban, akik még inkább keresik a finanszírozást, a befektetőt vagy éppen a támogatót. Cikkünkben a látássérülteket megsegítő szolgáltatások világából hoztunk pár példát.

Pregh Balázs különösebb személyes érintettség nélkül, két évtizede a látássérültek számára segítséget jelentő munkákat végez, rengeteg szépirodalmi művet, de aktuális híreket, közgazdasági témájú könyveket is olvasott fel, hol egyedül, hol valamilyen közösség tagjaként, de a cél mindig az volt, hogy így a tartalmak elérhetővé váljanak a látássérülteknek is.

Mint meséli,

egy ilyen feladat akár többféle speciális igényű emberen is segíthet, hiszen a „látók” felolvasási feladatai is kiváló, értelmes munkát jelentenek a helyhez kötött, de akár mozgássérült embereknek is, és mivel a feladat nem helyhez kötött, nem kell miatta utazni.

Ha a neten barangolunk, több ilyen szolgáltatással is találkozhatunk, a „Lapról hangra” program tíz évvel ezelőtt indult útjára, a regisztrált látássérültek a látó önkéntesek által felolvasott írott sajtótermékek tartalmához juthatnak hozzá. A látássérültek részéről van lehetőség hozzászólni a cikkekhez, egyfajta vita is beindulhat.

Az eRikkancs megoldás hátterében egy cég, az Alko-Soft Nonprofit Bt. áll, itt mindenféle sajtótermékek (a napilapok kivételével), bekerülhetnek a katalógusba. A cél itt is a nyomtatott sajtótermékek tartalmának „akadálymentesítése” a látássérültek számára, de ez a cég a látók részére is nyújtja a szolgáltatást.

Végül meglepő projekt a „Videó a vakoknak”, illetve ennek angol verziója, a Video for Blind. Ennek a csapatnak nemsokára egy bejegyzett alapítványa is lesz. Péter Gábor fejéből pattant ki az ötlet, aki sokszor mesélte el vak és siket édesapjának, hogy mi látható egy képen vagy egy filmen. Aztán arra gondolt, miért ne lehetne ezt minden látássérült és siketvak ember számára elérhetővé tenni.

A videók narrálása három szempont alapján történik, karakterek, helyszín és cselekmény. Utóbbira már több külföldi látássérültekkel foglalkozó honlap is rátalált például az Egyesült Államokból és Luxemburgból.

Hol tartunk?

Ha megnézzük a globális befektetési piacot, a legnagyobb cégek, a Fidelity, a Generali, a KPMG sorra jelentik be szinte egymással versenyezve, hogy mennyire ebbe az irányba fordulnak.

Itthon is vannak lelkes úttörők, ESG-megközelítésű alap már sok van, de vannak impact-alapok is, amelyekben egyelőre inkább állami befektetők jelennek meg. Itt az Impact Ventures referenciái érhetők el, itt pedig a Susterra Water Fund vízalap oldala.

Tóth Bencével, a Susterra Capital Partners igazgatóságának elnökével éppen aznap beszélgettünk, amikor a cég 48 százalékot vásárolt az Inwatech Kft.-ben, mint elmesélte

műszaki, pénzügyi és jogi átvilágítás előzte meg a dealt, amelyben a vállalat két korábbi tulajdonostársát is kivásárolta az alap, és lett a 20 éves, a magyar szennyvíz- és biogázpiacon meghatározó cég tulajdonosa.

Sajnos azért a tömeges magánpiaci befektetői érdeklődés még nem érkezett meg.

Evangelizáció

Biztos, hogy ebben az ágazatban is vannak divatbejelentések, vannak kóklerek, de tapasztalatom szerint a társadalmilag hasznos befektetésekkel kapcsolatos konferenciák szervezői valahogy képesek megszűrni őket, és az ilyen eseményeken tényleg azok prezentálnak, akik komolyan veszik ezt, akik hitelesek. Olyan ez, és innentől „egyházi” fogalomkészletre térek át, mint a tanúságtétel, mintha ezek az emberek abban is feladatot látnának, hogy „terjesszék az igét”, nemcsak abban, hogy saját cégüket előrébb vigyék.

Ami pedig a magyar állam szerepét illeti, a sok közösségi forrás (Jeremie, MNB, MFB, Hiventures) kihelyezése összességében nem tűnik túl sikeresnek, elég rettenetes lesz majd egyszer számba venni, hogy ezek a programok milyen megtérüléssel végződtek.

Ám, ahogy Lakatos István üzletember (Bravogroup), az RTL Klub Cápák között műsorának egyik befektetője mondta erről,

ha pénzügyileg nézzük, nem olyan szépek a számok, de ne így nézzünk a programokra. Hanem úgy, hogy a magyar állam működtet a startup-ökoszisztéma támogatásával egy nem is annyira drága MBA-iskolát, vagyis a kezdő vállalkozások elindításához adott támogatás még nem is annyira az üzlet, de a gazdasági felsőoktatás egy gyakorlatias része, és ha így tekintünk rá, meg fog térülni a sok kiosztott pénz.

Shareholder vagy stakeholder

Kovács Zoltán magánbefektető az említett TedX-konferencián valahogy úgy fogalmazta meg a befektetői szentiment változását, hogy

egyes befektetőknek ma már nemcsak az a fontos, hogy mit csinálnak a befektetései, hanem az is, hogy miként csinálják, vagyis ez már nem csak a shareholderről (részvényesekről), hanem a stakeholderekről (a cég tevékenységének valamennyi érintettjéről) szól.

Rakó Ágnes, a KPMG ESG-partnere szerint ebben egyfajta generációs hatás is érezhető, az idősebbek esetleg csak muszájból nyitnak ezen szempontok felé, de a fiatalabbaknak ez a megközelítés már valóban természetes elvárása.

A változások mögött ugyanis egyértelműen az érintetti körök igényeinek átalakulása és erejük növekedése áll (belenőnek az új generációk a befektetői, a cégvezetői szerepekbe).

Az ESG szempontrendszer legkésőbb a járvány miatti lezárások alatt minden eddiginél világosabbá vált, és szerepe exponenciálisan növekedett. Vagyis a világ a tulajdonosi kapitalizmusból egyértelműen a stakeholder kapitalizmus felé halad.

A nyereség

Amikor ezekről a társadalmilag hasznos cégekről írunk, vonzóbb a társadalmi haszonról beszélni, mint a profitról, de azért azt se felejtsük el.

Egy pár ponton tényleg érdemes elgondolkodni:

• Amikor sokan deklarálják, hogy impact és ESG-alapokat indítanak, akkor a piacon valóban támad egy kereslet is, vagyis az ilyen cégek jó eséllyel felértékelődhetnek.
• Ha valóban van működőképes terméke, vagy szolgáltatása egy mai cégnek, valamely komoly mai kihívásra, akkor arra lesz kereslet is.
• Ha pedig ezek a célbefektetések a törvények előtt tiszták, akkor jó eséllyel megúszhatják a más társaságokat érintő egyes költségeket (szén-dioxid-kvóta) vagy egyes büntetéseket (környezetszennyezés), esetleg a jövő finanszírozási gondjait.

De ha valakinek nincs kedve a jövő nagy befektetési trendjeit mérlegelni, elég a jó érzésünkre hallgatni. Hol van jobb helyen a pénzünk, egy szenes erőműben vagy egy olyan cégben, ami segít nálunk nehezebb sorsú embereken, vagy csak egyszerűen segít rajtunk vagy a gyerekeinken?