Forrong az energiapiac, a magas árak súlyos konfliktusokat okoznak a színfalak mögött Magyarországon

Legfontosabb

2021. október 22. – 17:30

frissítve

Forrong az energiapiac, a magas árak súlyos konfliktusokat okoznak a színfalak mögött Magyarországon
Az MVM Balance Zrt. Észak-budai Kogenerációs Fűtőerőműve 2021. szeptember 20-án – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A magas energiaárak miatt „merész” vagy kétségbeesett energiakereskedők úgy döntöttek, hogy nem szolgálják már ki egyes ügyfeleiket. Az ügyfelek most kénytelenek az őrült árakon új kereskedőket keresni. De az elosztók is prüszkölnek, mert a három érintett, így a magyar állam, Mészáros Lőrincék vagy a német E.ON szintén a helyzet kárvallottjai, de nagyon nem szeretnék a lúzer szerepét eljátszani.

A gáz ás az áram ára sokszorosa a korábbiaknak – sokat írtunk már erről a témáról. Arra azonban talán kevesebben látnak rá, hogy ez október végén már milyen súlyos problémákat és mekkora veszekedéseket okoz a magyar gazdaságban. Az energetikai helyzetet egy almás analógiával próbáljuk meg elmagyarázni.

Éves almaszerződések

Képzeljük el, hogy a magyar iskolákat tíz, egymással is versenyző cég látja el egész évben almával. Pontosan nem lehet tudni, hogy mennyi almára lesz szüksége az iskoláknak, de mindenki úgy szerződött, hogy amennyit majd kér az iskola, annyit leszállít, és mivel ez egy versenyző piac, a szerződési árak eltérők lehettek, de nagyjából 300 forint/kg áron születtek a 2021-es szerződések.

A tíz kereskedőből nyolc rendelkezik is sok-sok tonna almával, vagy azért, mert előre biztosította magát és fizikailag feltöltötte a raktárát, vagy azért, mert neki is van egy rugalmas szerződése, egy nagykereskedő a viszonteladó (almakereskedő) igényeinek megfelelően 250 forintért bármikor ad almát. Két kereskedő azonban felelőtlen volt, vagy spekulálni szeretett volna (mert az alma áresésére számított), mindenesetre ők azt tervezték, hogy amennyit majd kér az iskola, annyit mindig megvesznek a nagybani piacon, biztosan lesz azon majd némi árrés.

Jön egy afrikai bogár

Csak aztán szeptemberben gyökeresen megváltozott az almapiac. Két youtube-os megmondóember elkezdte népszerűsíteni az almadiétát. Arról tettek ki videókat, hogy aki hat hétig csak almát eszik, az egészséges lesz, lefogy, majd megszabadul minden betegségétől, kinő újra a haja. Nagyon beütött a kampány, megnőtt a kereslet. Ráadásul pont ebben az almatermesztési szezonban egy invazív afrikai bogárfaj, a nyolcpettyes almafaló is elterjedt Szabolcsban, és nagyon rossz lett a kínálat, alacsony a termés. Az alma ára felment 1500 forintra.

Az almaszállítók ebben a piaci helyzetben eltérő módon viselkedhetnek. A legtöbben rendesek, szépen szállítanak, tudják, hogy jogilag kötelező szerződésük van, az almaforrásuk amúgy is megvan, hosszú távon gondolkodnak, folytatják az iskolák ellátását.

De az egyik szereplő letérdel, és felteszi a kezét. Neki ugyanis még nem volt meg a saját almaforrása, aktuálisan csak nagyon drágán (1500 forintért) tudna almát beszerezni, de elfogyott a pénze, hitele már régen nincsen (erről a helyzetről itt olvasható egy csodálatos Krúdy Gyula-novella), bedobja a törülközőt, csődbe megy.

És van olyan szereplő is, akinek megvan ugyan az almája, van is érvényes szerződése, de ott motoszkál benne a kisördög, a kapzsiság. Azt gondolja, hogy

„ha én 1500 forintért is el tudnám most adni az almámat, valahogy el kéne érnem ezt az árat, vagy az iskoláktól kérhetnék árkiegészítést, vagy valamilyen ürüggyel kisétálhatnék az ellátási kötelezettség alól, és a piacra kivihetném az almámat, hogy így nagyobb nyereséget érjek el”.

Hazai esetek

Ilyen modellek észlelhetők most a nemzetközi áram- és a gázkereskedelemben is. Az európai színtéren a cseh, a brit, a német, illetve a bolgár energiapiacon már súlyos csődök jelentkeztek, de itthon is kiéleződtek a konfliktusok.

A G7.hu a Jas Budapest Zrt. esetéről írt cikket, mi ezenkívül azt hallottuk, hogy további problémák is vannak. Az E.ON megszüntette a határozatlan idejű, lakossági földgáz versenypiaci szolgáltatását, az E.ON Gáz Plusz terméket, így az érintetteknek az egyetemes szolgáltatóval kell szerződést kötniük, vagy választhatnak más versenypiaci kereskedőt (de azért ez jelen árak mellett nem tűnik racionálisnak). Az Auchan magyarországi áruházai pedig a svájci Alpiqtól vettek energiát, de utóbbi már jelezte, hogy felmondta a szerződését, nem szállít.

Csőrendszer az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport erőművében 2014. december 2-án – Fotó: Illyés Tibor / MTI
Csőrendszer az Alpiq Csepeli Vállalatcsoport erőművében 2014. december 2-án – Fotó: Illyés Tibor / MTI

A konfliktus részleteiről az Auchan – lévén az üzleti titok – nem nyilatkozhatott, míg az Alpiq azt válaszolta a megkeresésünkre, hogy általános elve, hogy pletykákat nem kommentálhat. Sabine Labonte szóvivő még annyit deklarált, hogy

„az Alpiq egyértelműen kijelenti, hogy szilárd pénzügyi alapon áll, mérlege erős”.

Arról azért mi magunk is meg tudtunk a piacon győződni, hogy a konfliktus nem alaptalan pletyka, hanem valós, és elérte a helyi szolgáltató és az energiahivatal ingerküszöbét is.

A magyar gáz- és árampiac

Nézzük meg először, hogy miként is néznek ki az érintett piacok! A helyzet elég bonyolult, mert vannak ügyfelek, kisebb és nagyobb kereskedők (köztük úgynevezett egyetemes szolgáltatók is, akik rezsiáron szolgálják ki a lakosságot), de ezeknél a termékeknél (az almás példával ellentétben) még vannak az elosztók is, vagyis az áram-, illetve a gáz szállítási rendszerét működtető cégek. Itt egy pillanatra álljunk meg, mert nekik kulcsszerepük van ebben a történetben.

Az energiakereskedelem egy versenyző piac, de azt vélhetően senki nem gondolja, hogy minden cégnek megvan a maga külön gázvezetékrendszere vagy áramvezeték-rendszere, amellyel eljuttathatja a termékét a végfogyasztóhoz. Nem, ez közös, olyan, mint az autópálya, amit sokan használnak, vagyis a közös vezetéken szállítanak a különböző kereskedők.

Az elosztók vagy elosztói engedélyesek (ismert még az angol DSO, vagyis Distribution System Operator kifejezés) területi monopóliumok, mert ők az adott térségben egyedüliként jogosultak, de egyben kötelesek is ellátni a fogyasztói igényeket.

A szabályozás úgy szól, hogy amennyiben egy kereskedő kidől, akkor az ügyfél nem maradhat ellátatlan, mert az óriási nemzetgazdasági kockázattal és veszteséggel járna, ilyenkor átmenetileg a DSO átveszi az áramellátás vagy a gázellátás feladatát.

Ezek a DSO-k jó nagy cégek, az E.ON, az MVM-csoport, illetve az Opus Global vállalkozásai, sem ők, sem az ügyfelek nem érdekeltek abban, hogy az energiakereskedők tömegesen visszaadják a szerződéseiket, mert akkor az ügyfél és a DSO is veszít.

Szakember dolgozik az E.ON Hungária Zrt. transzformátorállomásának kapcsolótermében Debrecenben 2019. március 28-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Szakember dolgozik az E.ON Hungária Zrt. transzformátorállomásának kapcsolótermében Debrecenben 2019. március 28-án – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Egyelőre azért istenes még a helyzet, mert a gázpiacon, ahol október 1-től indul az év, a legtöbben még augusztus környékén leszerződtek, akinek prudens kereskedője volt, ott a kereskedő maga is fedezte a pozícióját.

Az árampiacon már nehezebb a helyzet, mert itt a legtöbb ügyfélnek januárban indul az év (nemcsak a naptári, de az üzleti is), itt most zajlanak a tárgyalások, és a magas árszint beépülhet.

A nagy hirig

Tapasztalatunk és több háttérbeszélgetésünk szerint most több szerződés is visszaszállt az elosztókra, és ezen minden érintett nagyon fel van háborodva. Mind az állami, mind a NER-es, mind a külföldi szereplőnek fáj, ha rajta csattan mások felelőtlensége. De valójában minden érintett panaszkodott nekünk.

  • Az energiakereskedők azért, mert a nem kellő kockázatkezeléssel dolgozók az ő megítélésüket is rontják.
  • Az elosztók azért, mert a szolgáltatási kötelezettség náluk is veszteséget okoz, a magyar állam már nagyon nem szeretne abba a helyzetbe szorulni, hogy ő a lúzer a piacon, pedig vannak olyan kereskedők, akik etikátlanul játszanak, átadják az ügyfeleiket a DSO-knak, de végül azért csődbe sem mennek, csak egy idő után visszakérik az ügyfeleiket (a szabályozó eddig nem kezelte ezt a gyakorlatot).
  • Az ügyfelek pedig azért, mert akit most cserbenhagyott a kereskedője, az most csak sokkal drágábban tud gázt és áramot venni, egy új kereskedővel leszerződni.

A történeteket már ismeri az energiahivatal, a helyzet téma a piacon (éppen a napokban rendeztek egy nagy siófoki konferenciát a gázosok), jogi eljárások indulhatnak, azon belül pedig akár még büntetőügyek is várhatók.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!