Egy év alatt 566 ezren változtattak lakhelyet Magyarországon – írta a 24.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. 300 ezren ideiglenesen jelentkeztek be új címre, 266 ezren állandó lakcímet változtattak. Egy év alatt tehát minden 16. magyarországi lakos költözött tavaly. Ez azonban így is lassulást jelent a belső migrációban: 2013 óta először fordult elő, hogy a költözésekben érintettek száma csökkent az előző évhez képest. A csúcsot jelentő 2019-ben 580 ezren változtattak lakhelyet.
A tavalyi mozgás negyedében a főváros volt érintett: 84 ezren költöztek el Budapestről, és 68 ezren költöztek oda. Az 1990-ben még kétmilliós, idén 1,7 milliós Budapest lakossága így 2020-ban 16 ezer fővel csökkent.
Budapest a tízes évek első felében nőtt, azóta ismét csökken, de a 16 ezres elvándorlás kiugró adat, háromszor akkora volt a fogyás 2020-ban, mint 2019-ben.
A fővároson belül eközben nagy volt a mozgás: 43 ezren saját kerületükön belül költöztek, 58 ezren pedig kerületet váltva maradtak a fővárosban.
Budapestről főként a Pest megyébe költöznek – így a főváros lakosságának csökkenése ellenére Budapest és az agglomeráció összlakosságának száma nem csökken, 2,4 millió felett van, idén a megye lakosságának száma 15 ezer fővel magasabb a tavalyihoz képest – a másik népszerű költözési irány Budapest felől a Balaton térsége: Somogy és Veszprém megyében is nőtt a lakosság, összesen 5500 fővel. A somogyi adatokkal az évtizedes trend is megfordult a Dél-Dunántúlon, hosszú idő óta először nőtt a népesség. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Pécs és Baranya, valamint Dél-Somogy depressziós térségein ez a folyamat valójában nem változtat.
Keletről nyugatra
A vándorlás jellemzően Kelet-Magyarországról nyugat felé tart: csökkent Borsod és Szabolcs lakosságának száma. Észak-Alföld térségében a legerősebb az elvándorlás, de évről évre kevesebben élnek a Dél-Alföldön is. Közép- és Nyugat Dunántúlon leginkább Fejér és Győr-Moson-Sopron megye lakossága nőtt, Zala és Vas stagnált.
