Indulhat a kormány legérthetetlenebb óriásköltése, vagyis a Budapest–Belgrád-vasút

Magyarországnak vannak óriásberuházásai. Az atomerőműveket például lehet szeretni vagy rühellni, de az országnak áram kell. A Puskás Ferenc Stadion óriási tétel, a focit nem is mindenki szereti, de egy nagy nemzeti aréna azért természetesen szükséges is. Belgrád pazar város (nem is nagyon értem, hogy Béccsel és Pozsonnyal ellentétben miért nem látogatják a magyarok).

Személy szerint nagyon örülnék, ha kajmakból beindulna a kereskedelem és végre itthon is lehetne kapni, de hogy a magyar–szerb személy- vagy áruforgalom miként indokolja azt, hogy Magyarország, a magyar adófizetők eszelős összeget, becslések szerint 700 milliárd forintot fektessenek a nem éppen frekventált Budapest–Belgrád-vasútba, az érthetetlen. Legalábbis mintha azokon kívül, akik erről politikai szlogeneket kénytelenek puffogtatni, még nem sokan tudták megérteni, még kevésbé megértetni.

Titok

Ha egy állam valami nagyot alkot, akkor büszke rá, szeret róla kommunikálni, ha maga is szégyelli, akkor inkább titkosítja. Mindenesetre ennek a nagyrészt persze ezúttal is titkosított beruházásnak tették le az alapkövét október 15-én Kiskunhalason.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta, hogy

a hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója pedig azt közölte:

a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam.

Jobb kapcsolat

Tomislav Momirović szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter még nagyobb ívbe helyezte a projektet, az eseményen arra hívta fel a figyelmet, hogy a térség legmodernebb vasútjának megépítésével együtt még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között.

Az MTI beszámolója arra kevésbé tér ki, hogy a mintegy 700 milliárd forintos projekt kínai hitelből és kínai munkások közreműködésével, de magyar finanszírozással készülhet el, és kifejezetten kínai törekvéseket célzó fejlesztés.

Kína és Mészáros

A valójában nem túl sikeres kínai geopolitikai elképzelés, vagyis a modernkori selyemút, hivatalos nevén a One Road – One Belt, egy út – egy övezet koncepció része, amely Kínából mindenféle stratégiai szállítási és logisztikai pont, utak, autópályák, vasutak és kikötők megvásárlásával és építésével segítené a kínai kereskedelmi kapcsolatokat. Magyarországon Mészáros Lőrinc érdekeltségei kapnak megbízásokat ebből az egészből,

Mint a HVG mai cikke írja, a projekt céldátuma a 2025-ös év, maga a munka csak 2022-ben, vagy 2023-ban kezdődhet. A tervezésre és a kivitelezésre kiírt közbeszerzést a CRE Konzorcium (tagjai: Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt., a China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.) nyerte, de a tervezésbe bevonták a Kontúr Csoport Kft. és a China Railway Design Corporation konzorciumát.