Több mint tízezer tonna eladatlan dinnye maradt kint a földeken, közben megy az import

A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete nemrég jelezte, hogy több termelő egyszerűen képtelen volt eladni a gyümölcsét augusztus végén, szeptember elején. Tízezer tonna mennyiséget meghaladó dinnye maradt a földeken, és jó részüket egyszerűen betárcsázták. A leginkább a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét érintő válságos helyzetnek több oka van: az elavult termesztési technológia, az augusztus végi hideg és az átrendeződő világpiaci viszonyok is közrejátszottak abban, hogy most több százmilliós veszteséggel számolhatnak a magyar dinnyések.

Nulla forintért sem kell

„Valamilyen nagy zavar van a kereskedelemben. Teljesen érintetlen dinnyeföldek is vannak még az ország több pontján. 0 Ft-ért sem kell. Maximum 30-ért. Pedig megtermelni többe került. Aztán az ember sétálgat úton útfélen, és 150 és 200 Ft/kg árakon van kint a pultokon. Elindult az import is, mintha itthon már véget ért volna a szezon. Hol a hiba?” – írta sötét képet festő Facebook-posztjában a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. A helyzet nem általános, de sok gazda valóban lemondott a földjén beérő dinnyéről.

„Akinek augusztus elejére nem érett be a termése, az pórul járt. A magról vetett, hagyományos fajtákkal dolgozó termelők hozzá sem tudtak nyúlni a dinnyéjükhöz. Ezek a fajták itt szeptember elejére érnek be, de ezeket már amúgy sem igényli igazán a piac. Nagyjából három éve megfigyelhető már ez a tendencia, de idén csúcsosodott ki” – mondta Kerezsi Csaba, a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületének alelnöke, aki maga is Szabolcsban termeszti a gyümölcsöt.

„Hétfőn csináltuk éppen egy számvetést Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre, azon a 800 hektáron, ahol intenzív dinnyetermesztés folyik, 20-25 százalék maradt kint a földeken. Ha 50 tonnás termésátlaggal számolunk, akkor ez nagyjából 10 ezer tonnát jelent. A hagyományos termesztésű 300-400 hektáron közel 70 százalékos volt a veszteség, nagyjából 6 ezer tonna ment veszendőbe. Ezt a gazdák letárcsázzák, bedolgozzák a földbe” – mondta Kerezsi.

Egyszerre érett be

Megszámolni sem merjük, hogy ez hány darab dinnyét jelenthet, de ha az elmaradt hasznot nem is, csak a termelési költségeket nézzük, a szakember becslése szerint a termesztők legalább 600-700 millió forintos veszteséget szenvedtek el. A problémát a dinnyések már jelezték a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, és azt remélik, hogy de minimis támogatást kapnak, hogy valamelyest ellensúlyozzák a veszteségeiket.

Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium azzal kampányolt nemrég, hogy szeptember végéig elérhető lesz a magyar dinnye a piacokon, de úgy tűnik, ez nem teljesül maradéktalanul.

Pedig a dinnyeszezon jól indult, a termesztők is elfogadható árakat kaptak, de aztán szinte egész Európában egyszerre érett be a gyümölcs, és a nagyobb magyarországi termőtájakon (Baranya, Tolna, Fejér, Heves, Békés és Szabolcs megyékben) sem volt most akkora eltérés a beérési időkben, mint ahogy az megszokott.

„A piac hirtelen nem tudta felvenni ezt a nagy mennyiségű dinnyét, majd ehhez hozzájárult augusztus közepétől egy lehűlési hullám. A dinnye is olyan, mint a fagylalt, ha nincs igazán meleg, akkor nem fogy.

Kevesebb is lett a megrendelés. Nagyon erősen érezteti a hatását az ukrán dinnye is. Kilónként 17 eurócentért szállítják például Odesszából a Baltikumba, nálunk ennyiért meg sem lehet termelni, náluk pedig ebben költségben a csomagolóanyag és a szállítás díja is benne van” – mondta Kerezsi.

Előnyben a déli országok

A belföldi piacok mellett a magyar dinnyések hagyományosan Csehországba, Szlovákiába, Lengyelországba és a Baltikumba exportálják az árujukat, de egyre több vetélytársuk akad. Már a korábban elérhető osztrák és német piacokon is a spanyol és olasz dinnye az uralkodó. Az utóbbi években pedig egyre több albán dinnye is érkezik. A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének szakmai titkára, Horváth Vivien által jegyzett szakmai összefoglaló szerint Észak-Macedóniából és Olaszországból is nevetséges árakon, 10 centért is leszállítják a dinnye kilóját.

„Az árversenyben rendben alulmaradunk. Mire mi egyáltalán országos szinten el tudunk indulni, a déli országok már rég a szezonjuk felénél, végénél járnak, így nagy eséllyel mondhatjuk, hogy már a befektetésük is visszajött, és a fennmaradó időszakban már a nyereségi rátájukat növelik. Ők már megkeresték, amit kellett, minden fogyasztó jól lakott – hozzánk is jön korai és őszi időszakban is albán, török, görög, olasz és spanyol dinnye is –, így leesik az ár. Persze azt sem értjük mai napig, hogy mehet Macedóniából vagy épp Olaszországból Lengyelországba, Németországba mindössze 0,10 EUR/kg-ért a dinnye, miközben nekünk csupán a fuvarköltségünk is több ennél. Vagy hogy a felvásárlótelepeken 30 Ft/kg a dinnye, a városokban pedig 200 Ft/kg. És nem a 200 a baj, hanem az, hogy ennek 10-20% jut csak el a termelőhöz” – áll az ágazati összefoglalóban.

A dinnyés ágazat a különböző tényezők összejátszása miatt most nagy gyomrost kapott, de ettől függetlenül is gondokkal küzd, nem véletlenül fogy a termőterület is. Kerezsi azt mondta, hogy egyre nehezebb biztosítani a termesztés és betakarítás nagy élőmunkaigényét. „Szinte varázslat az, amit néhány termelő elkövet, száz kilométerekről hoznak szedőket. Már csak a legelszántabb, legelvakultabb termelők maradtak.”

A dinnyéről könnyebb lemondani, mint a kenyérről

A szakember megemlítette azt is, hogy sok korábbi dinnyeföldön már inkább gabonát ültettek az utóbbi években. Ennél a terménynél könnyű megoldani a gépesítést, és a piaci árak is viszonylag magasan vannak, kiszámíthatóbbak a viszonyok.

Azt a szakmai egyesület alelnöke is tudja, hogy szükség van technológiai váltásra, ők biztatják is a hagyományos fajtákkal dolgozókat, hogy álljanak át a biztosabb hibridekre, ne a vastag héjú, kevésbé piros és ízes fajtákkal dolgozzanak, de még mindig vannak olyanok, akik bíznak megszokott dinnyékben. Kerezsi úgy látja, hogy a piacot is jobban kéne szabályozni, sok a kupec, az álőstermelő és a feketén kereskedő, akik fel is nyomják a kiskereskedelmi árakat.

„Amit az utak mellett látunk, az túlzás, durva dolog. Sokszor a termelőktől 30-40 forintért veszik meg a dinnyét, az út szélén pedig ugyanaz már 180 forint” –

mondta Kerezsi. Mindamellett szükségesnek látja, hogy ilyen értékesítési csatornák is legyenek, mert a termelőknek sem érdekük, hogy a multikon keresztül adjanak el mindent, hiszen azok is sokszor lenyomják a beszállítói árat. Kerezsi úgy véli, hogy egy kicsit a kereslet is visszaesett, a pandémia most érte utol az élelmiszer-gazdaságot, az emberek inkább mondanak le a gyümölcsről, mint a húsról vagy a kenyérről.

Az árak kialakításakor olykor a termelők is kijátsszák egymást, a szakmai egyesület szerint sokan bizalmatlanok a dinnyések között, ez pedig széthúzáshoz, régiónkénti jelentős árkülönbségekhez, elaprózódott termeléshez és kevésbé egységes árualaphoz vezet. A hazai dinnyések összefogására már történtek lépések, létezik a magyar dinnye matrica, sőt már a „Keresd a dinnyést!” nevű applikáció is letölthető, de ezek egyelőre még nem igazán átütő kezdeményezések a fogyasztók felé.