A középkorúak 40%-a retteg az időskori elszegényedéstől, 80%-uk szerint a nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre
2021. szeptember 7. – 13:38
A 40-es, 50-es hazai lakosság alig fele rendelkezik megtakarítással időskorára, miközben közel 80%-uk szinte biztos abban, hogy a nyugdíja nem lesz elég a megélhetésre – mutat rá a Generali X generációs magyarok körében végzett kutatása. A korosztály nagy része az időskori elszegényedéstől tart leginkább, de jövőbeli egészségi állapotukkal kapcsolatban sem túl derűlátóak. Ragaszkodnak függetlenségükhöz és mindenképpen tehermentesíteni szeretnék gyermekeiket a gondozásukkal kapcsolatos későbbi nehézségektől, ugyanakkor a tudatos tervezés hiánya és az ellátórendszerbe vetett alacsony szintű bizalom bizonytalanná teszik számukra a jövőt.
Magyarország legnépesebb nemzedéke, a mintegy 2,5 millió főt számláló X generáció anyagi helyzetéről, megtakarításairól, valamint az idősgondozással és saját nyugdíjas korukkal kapcsolatos hiedelmeiről készített átfogó kutatást a Generali Biztosító.
A mai 40-56 éves magyarok körében végzett reprezentatív felmérésből kiderült, hogy nem hiába hívjuk ezt a korosztályt szendvicsgenerációnak: egyik oldalról a többnyire 30-as éveikben önállósodó gyermekeiket támogatják, másrészről pedig nyugdíjas szüleik és szeretteik gondozása is a nyakukba szakad – miközben egyre inkább aggódnak saját jövőjük miatt is. Beszédes, hogy a témában feltett számos kulcskérdésnél a nagyfokú bizonytalanságra utaló „nem tudom” válaszopció volt a legnépszerűbb, ami arra utal, hogy bár ez a korosztály egyre közelebb kerül a nyugdíjba vonuláshoz, későbbi körülményeikre sokszor nem gondolnak, főleg nem tesznek lépéseket az élhető időskor érdekében.
Félelmek és bizonytalanság – a család jelenti a stabil pontot
Saját bőrén tapasztalva az idősgondozással járó kihívásokat, az X generáció minél önállóbb nyugdíjas éveket képzel el magának, mástól érkező anyagi támogatásra a megkérdezettek nagy része egyáltalán nem támaszkodna. Ennek nagyban ellentmond, hogy 39%-uk elsősorban az időskori elszegényedéstől retteg, ezt pedig szorosan követi az egészségi állapot romlása, amely természetesen szintén jelentősen befolyásolja azt, mennyire is lehetnek függetlenek nyugdíjas éveikben.
Miközben számos témában bizonytalanság jellemzi a 40-es, 50-es magyarokat, más területeken meglehetősen határozott véleménnyel rendelkeznek: a válaszadók több mint 48%-a nem tartja színvonalasnak az állami idősgondozást, a közegészségügyi ellátást pedig 58%-uk ítéli elégtelennek.
Ebből adódik, hogy hiába szeretnének minél kevesebb terhet helyezni utódaik vállára időskorukban, az X generációs magyarok mégis a szűk családi körükre számítanak leginkább, itt viszont természetesen jelentős különbségek mutatkoznak a gyermekes és gyermektelen megkérdezettek között. A legalább egy gyermeket nevelő válaszadók 57%-a nyilatkozott úgy, hogy időskorában elsősorban a családjától vár segítséget, a gyermektelenek 37%-a szerint viszont ők csak önmagukra hagyatkozhatnak majd nyugdíjas éveikben.
Úgy tűnik tehát, hogy végső soron az elképzelésekkel ellentétben továbbra is a családra hárul a legnagyobb teher az idősgondozásban, mert az állami ellátórendszerben kevésbé bízik a korosztály – ha pedig nincs gyermekük, nincs aki átvegye az idősek ellátásával kapcsolatos feladatokat.
Még mindig csak az X-esek fele tesz félre
A Generali felmérése arra is rámutatott, hogy – elsősorban a társadalmi berögződések miatt – az X generáció számára teljesen magától értetődő, hogy szüleiket az otthonukban ápolják, 12%-uk így is tesz. Saját jövőjükkel kapcsolatban szintén a személyi gondozást (40%), illetve az otthoni szakápolást (31%) választanák, 28%-uk pedig az idősek otthonában történő elhelyezéstől sem zárkózik el.
Igények és elképzelések tehát ezen a téren is vannak, miközben a válaszadók 45%-a rendelkezik csak megtakarítással a nyugdíjas évekre, ráadásul a legjobb anyagi helyzetben lévő X-esek ötöde annak ellenére nem tesz félre, hogy megengedhetné magának.
A mai 40-es, 50-es magyarok tehát nem bíznak az állami ellátórendszerekben, nem szeretnék terhelni gyermekeiket, de alig tesznek félre – részben persze azért, mert nincs is erre lehetőségük –, vagy alakítanak ki konkrét terveket nyugodt nyugdíjas éveik biztosítása érdekében.
„Nagyon fontos megállapításokat és tanulságokat tárt fel a kutatásunk, és hűen tükröződik benne, hogy valóban egy nagyon speciális helyzetben lévő generációról beszélünk. Egyrészről a szocializmusban nőttek fel, ahol teljesen természetes volt az állam gondoskodó szerepe az élet minden területén, a rendszerváltással azonban egy sokkal bizonytalanabb környezetben találták magukat. Közös érdekünk, hogy tudatosítsuk ebben a nyugdíj felé közelítő korosztályban az öngondoskodás fontosságát, és konkrét, egyszerűen igénybevehető alternatívákat, megtakarítási és nyugdíjbiztosítási formákat mutassunk nekik” – mondta Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.
