Három ország kivételével újra lehet leveleket küldeni a világba
2021. augusztus 4. – 10:27
Szokott leveleket küldeni Iránba, Jemenbe, a Gázai övezetbe vagy éppen Szomáliába? Valószínűleg nem, mert hiába vannak ott közeli cimborái, a posta fel sem veszi az olyan küldeményeket, amelyek célba juttatása akadályba ütközik. A Covid alatt volt olyan időszak, amikor tételesen fel kellett sorolni, hogy egyáltalán hova lehet levelet küldeni, de mára a helyzet normalizálódott.
2021-ben alighanem viszonylag természetesnek vesszük, hogy a világ össze van kapcsolva (ahogy az angol mondja: connected). Vagyis el tudjuk érni egymást. Azt gondoljuk, hogy nem lehet gond bárkivel telefonon beszélni, bárhova emailt írni vagy éppen levelet küldeni.
Ez nagyjából így is van, a világ döntő részével könnyű kapcsolatba lépni, az állampolgárok részesei a globális közösségnek, kevés olyan hely van (Észak-Korea talán az egyetlen állam, amire ez biztosan igaz), amelyik ebből az egészből teljesen kimarad. Igaz, ehhez hozzátehetjük, hogy van néhány erősen autoriter állam, ahol ugyan talán felhívhatjuk, elérhetjük a helyieket, de könnyen lehet, hogy ezzel egy életre az állam és a helyi szolgálatok kitüntetett figyelmével is megajándékozzuk őket.
Néhányunknak ez nagyon fontos
Az email és a telefon mellett, különösen covidos időben eggyel nehezebb a levélváltás, a csomagküldés, ez ugyanis személyes mozgást, bejutást is igényel a postástól. Alighanem a magyar lakosság igen kicsi hányadát érinti, hogy lehet-e éppen levelezni a Dominikai Közösséggel, Guammal vagy éppen Dzsibutival, ám van egy szűk réteg, amelynek a húsába (konkrétan az üzleti érdekeibe) is vág, ha akadozik az egzotikusabb célpontok felé a posta.
Numizmatikusok, akik levelekbe csomagolva értékes bankjegyeket cserélnek, adnak-vesznek, fociskártya-gyűjtők, kis értékű cikkek internetes kereskedői, akik az egész világgal kapcsolatban álltak, ameddig tudtak. Az üzleti modelljük része a széles levélforgalom, ám akkor már nem jön ki a matek, ha drága gyorspostával kellene feladni az árucikkeket. Viszont ha egy egyszerű buborékos borítékban lehet elküldeni az elektronikai kütyüket, vagy kartonlapok között stabilizálva pénzjegyeket lehet feladni, az belekalkulálható az árképzésbe. Vannak, akik egész komoly, napi 10-15 leveles ilyen „kiskereskedelmi” forgalmat generálnak.
Covidos lefagyás
Egyik olvasónk, Csongor például elmesélte a Telexnek, hogy ő alapvetően az eBayen értékesít kis méretű saját termékeket. Kicsi kütyüről van szó, amit bele lehet tenni egy levélbe, mint megtudtuk, úgynevezett A11-es buborékos tasakban szokta feladni a küldeményeit.
Tavaly március óta azonban többször is úgy járt, hogy meghiúsult a tranzakciója. Talán emlékszünk még a Covid globális betörésére, ez nagyjából 2020. március idusára esett (nem hittem volna, hogy Brutust érintő tanulmányaim után még valaha használom ezt a kifejezést), a posta már ekkor bejelentette, hogy a kialakult helyzet miatt szűkültek a lehetőségei.
„Egyes irányokba, országokba akadályozottá vált vagy egyáltalán nem lehetséges a kimenő küldemények eljuttatása, 2020. március 18-tól átmenetileg szünetel a nemzetközi küldemények feladása (nemzetközi EMS, MPL ES csomag, Európa+ csomag, nemzetközi elsőbbségi és nem elsőbbségi postacsomag, nemzetközi elsőbbségi és nem elsőbbségi levél) egyes országokba”
– jelent meg azonnal egy közlemény.
Az országok fele
Egy ideig azt lehetett látni, hogy hová ütközik akadályba a küldemények elküldése, majd fordult a kommunikáció, és a Magyar Posta már azt közölte, hogy hova lehet egyáltalán levelet küldeni. Mint ezen, az utoljára 2020. december 23-án frissített listán olvasható, nagyjából száz országba lehetett levelet küldeni, miközben nagyjából 200 ország van a Földön.
Az országok listája is eléggé szivacsszabály, az 1933-as montevideói egyezmény igyekezett rögzíteni, hogy az állandó területtel, népességgel, kormánnyal rendelkező entitások ismerhetők el országnak, illetve csakis olyan közösségek, amelyek képesek a többi országgal kapcsolatba lépni. Nagyon nem szeretnék elkalandozni az „országok száma” téma irányába, de több országot tart számon Törökország, amely elismeri Észak-Ciprust önálló országnak, mint Görögország, amelyik nem, és vannak olyan lelkes elismerők, mint például Nauru, amely Dél-Oszétiát vagy Abháziát is független államnak tartja. és akkor még nem beszéltünk a tényleg megosztó (sokak által elismert, mások által nem elismert) entitásokról, mint Koszovó vagy Tajvan.
Na de vissza a postai kérdéshez!
Hosszas akadozás
A megközelíthető országok tételes listájára ugye az volt a magyarázat, hogy világszerte lelassult a postai küldeményforgalom a koronavírus-járvány miatt. Több országban korlátozásokat vezettek be a légi és közúti közlekedésben, ami miatt a postai küldemények eljuttatása is akadályozottá vált.
Mint Csongor meséli, azóta javult a helyzet, bár ő továbbra is ebből a listából indul ki, de nemrégiben olyan egzotikus helyre is átvették már a leveleit, mint Guadeloupe, amely Franciaország egy távoli külterülete. Megkérdeztük a kérdésről a Magyar Postát is, és az állami vállalat megnyugtatott minket, valóban ma már sokkal jobb a helyzet. Mint megtudtuk, még mindig lehetnek akadozások, de valójában ma már csak három olyan, polgárháború sújtotta ország akad, Szíria, Szomália és Jemen, ahová a posta nem vesz fel levelet, ezek kivételével már mindenhová továbbítja a posta a küldeményeket, legfeljebb késésekre kell számítani.
Aktuális korlátozások
Ez tehát a főszabály, de ideiglenes beakadások gyakran előfordulhatnak. Aki a legfrissebb hírekről szeretne tájékozódni, annak a Magyar Posta azt a linkjét javasolja, ahol az aktuális korlátozásokkal kapcsolatos bejelentéseit koncentráltan el lehet érni.
Láthatjuk, hogy a postai küldemények feladása sokszor ütközik különböző akadályokba. Van, ahová egy adott időszakban egyáltalán nem érdemes próbálkozni, máshol csak regionális a probléma, illetve van olyan bejelentés is, amelynek az alapján a szállítás megvalósítható, csak késésekre lehet számítani.
Mi lehet ennek az oka? Négy indokot érdemes megismerni.
A természeti katasztrófák
A leggyakoribb probléma az, ha a postás fizikailag nem tud bejutni az adott térségbe. Ha közeli, fejlett európai országokról jelenik meg ilyen korlátozó közlemény (mint mostanában Németországról, Belgiumról vagy Luxemburgról), akkor egyrészt az jellemző, hogy csak ezen államok bizonyos részei nem elérhetők, például a fővárosokba azért soha nem akadozik a levélküldés.
Az ilyen bejelentéseknek jellemzően valamilyen természeti katasztrófa az oka, a leggyakrabban a heves esőzések miatt kialakuló áradások, amikor a terület megközelíthetetlenné válik a postások számára. Áradások gyakran korlátozták mostanában az ázsiai levélforgalmat is, míg Indonéziában és Horvátországban földrengések is okoztak ilyen zavart.
Háborús helyzet, Covid, embargó
A második jellemző ok a közbiztonság vészes megromlása, vagyis jellemzően valamilyen ideiglenes vagy tartós hadi helyzet. Szíria, Szomália és Jemen régóta húzódó káosza is erről szól, de az elmúlt időszakban elég nehéz volt Ukrajna keleti részére levelet küldeni, ahogy az izraeli bombázások miatt a Gázai övezet, a sorozatos robbantások miatt olykor Bejrút is leválik a postai világról.
Az elmúlt másfél évben a Covid miatt korlátozások akadályozták a postai forgalmat olykor Olaszország, Hongkong vagy éppen Mongólia irányába. Adott esetben amerikai kezdeményezésű szankciók okozhatnak problémát, Irán, Kuba vagy Szudán esetében volt erre mostanában példa. Itt különösen a csomagokról van szó, vagyis ha felmerül, hogy valaki az amerikai tiltás ellenére „kereskedelmi tevékenységet folytat” a tiltott világgal. Személyes (ráadásul tévedésen alapuló) tapasztalatom, hogy a Szudán szóra rászűrnek a nagy árverező oldalak. Esetemben mindez azért volt téves, mert az embargó által amúgy nem sújtott Dél-Szudán egy bankjegyritkaságát vásároltam meg egy amerikai numizmatikus barátomtól, amikor is a tranzakciót letiltotta a hatóság (később a tranzakció megvalósulhatott, mert a gyűjtő tisztázni tudta a félreértést).
A posta tanácsai
Mint a Magyar Posta a Telexnek jelezte, a nemzetközi lehetőségekről rendszeresen hírt adnak, évek óta működik ez az online szolgáltatás, és ezért a posta mindenkinek azt javasolja, hogy aki külföldre ad fel levelet vagy csomagot (főleg nyilván, ha kérdéses helyre), a feladás előtt tájékozódjon.
„Postai oldalról is azt tapasztaltuk, hogy a járványkezelés országonként eltérő, mind a konkrét időszakot, mind pedig az intézkedéseket illetően. Most 2021 nyarán is előfordulhatnak olyan korlátozások, melyek miatt a postai küldemények eljuttatása valamilyen oknál fogva akadályozott”
– mondta a Magyar Posta.