Varga Mihály visszaszólt Matolcsy Györgynek: A költségvetés marad így, ahogy van

A magyar gazdaságpolitika sokszor változik, de van benne egy állandó elem: Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter viaskodnak. Ez örök, de aztán az, hogy ki mit tart a magyar gazdaság számára üdvösnek, az már változik. Erős leegyszerűsítéssel sokáig Matolcsy volt az unortodox és Varga a megfontolt, újabban pedig Varga fújná erősebben a trombitát és Matolcsy mondja azt, hogy ideje lenne hűteni a gazdaságot. Az ATV Varga Mihállyal készített interjút, és van abban valami nagyszerű, ha egy politikus igazi kérdéseket kap, a beszélgetés során ugyanis nemcsak Matolcsy György visszatérő kritikái kerülnek szóba tételesen, de a magyar gazdaság legfontosabb kérdései is.

Orbán szava dönt

Azt természetesen nem érdemes feltételezni, hogy a legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben (mint tavaly a devizakötvény-piacra a visszatérés, a költségvetési hiány tervezése, a kívánatos devizatartalék mértéke vagy az idén újra a hiány) valóban Varga harcolna csak, és ne számítana Orbán Viktor miniszterelnök szava, de az biztos, hogy Orbán az utóbbi időben mintha inkább Varga Mihály mellett tenné le a voksát.

Varga Mihály most az ATV-nek adott interjút, amelyben visszaszólt ugyan az őt gyakran támadó, impulzívabb Matolcsy György kritikáira, de igyekezett elismerni a jegybank kompetenciáit is.

Rövid „vezetői” összefoglaló szerint, a pénzügyminiszter az interjúban úgy látja, hogy Matolcsy receptjének követése 2022-ben megszorításokkal járna, ezt ő nem támogatja. A magyar helyreállítási alap brüsszeli esélyeit nem tartja rossznak és beismerte, hogy a gyermekvédelmi törvénnyel sikerült kivívnunk Brüsszel haragját, azt azonban a pénzügyminiszter szégyenteljesnek tartja, hogy Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben az Európai Unió ilyen csigalassúsággal reagál, tervek elfogadásáról egyeztet még csak.

Az infláció a legfontosabb

Rátérve részletesebben is a gondolatokra, Varga az inflációról elmondta, hogy újraindítás van a világgazdaságban, az emberek elkezdtek erőteljesebben költekezni, a kereslet megdobta az árakat.

„Egyetértek a jegybankkal, hogy a magasabb infláció veszélyt jelenthet.”

A magyar infláció mértéke április-május-júniusban a legmagasabb volt az Európai Unióban – ismeri el Varga Mihály, de szerinte a jegybank már megtette a legszükségesebb lépéseket, 2022-ben az infláció visszamehet a 3 százalékos irányba.

Költségvetés

Varga Mihály reagált a túlzottan nagy államháztartási hiánnyal kapcsolatos értetlenkedésre is. Hiba lenne az államháztartási hiányt 3 százalék alá vinni már 2022-ben. Nem véletlenül függesztette fel az erre vonatkozó költségvetési szabályt az Európai Bizottság – véli a pénzügyminiszter.

„megszorításokkal járna, ha Matolcsyt követnék – a költségvetés marad, ahogy van. Vicces lenne, ha a parlament által június 15-én elfogadott törvényt már júliusban módosítanánk, ami ráadásul még életbe sem lépett, mivel még 2021 van, nem 2022.”

Költségvetési év

Szóba került, hogy a Fidesz vajon választási költségvetést alakít-e ki, ami után majd jöhetnek a megszorítások. Varga ezt cáfolta:

„Az elmúlt tíz esztendőben két választási év volt, amikor le tudjuk mérni, az állítás igaz, vagy sem: ez a két év 2014 és 2018. Az egyik évben 2,8, a másikban 2,1 százalék volt az államháztartás hiánya úgy, hogy 2018-ban 2,4 százalékos hiányt terveztünk, és végül ebből lett 2,1. Tehát nemhogy túlköltekeztünk volna egy választási esztendőben, hanem még kisebb is lett a hiány mértéke. Két konkrét tapasztalata is lehet az embereknek, 2014 és 2018, egyiket sem követte megszorító intézkedéssorozat.”

Helyreállítási Alap, unió, euró

Hosszasan szóba kerül, hogy Brüsszel még nem hagyta jóvá a 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervet

„Brüsszelben senkit nem zavar, hogy másfél évvel a vírus megjelenése után még mindig csak a helyreállítási programok jóváhagyásánál tartunk, támogatás még sehol. 2021 júliusát írjuk, és arról megy a vita, a helyreállítási programok alapján milyen pénzt, milyen támogatást is lehetne az országoknak adni. Végtelenül lassú, bürokratikus folyamat. Évekbe telik, amíg komoly programok elindulhatnak, ellentétben az ázsiai országokkal és az Egyesült Államokkal, amelyek világgazdasági színterén versenytársai Európának. Már ez a lassúság is adna okot szégyenkezésre Brüsszelben.”

Varga elismeri, hogy az úgynevezett gyerekvédelmi törvény elfogadása váltott ki Brüsszelben olyan heves reakciót, aminek hatására most a vitához kapcsolódó pontokat akarnak az anyagba beemeltetni.

Arra a kérdésre, hogy egy 10-es skálán mekkora esélyt ad rá, hogy a ’22-es választások előtt meglesz a megállapodás, Varga így felel:

Optimista vagyok, legyen Fellinivel szólva 8 és fél.

Az euró bevezetését Varga Mihály is (ebben pont egyetértenek Matolcsyval) korainak tartja.

„Tekintettel arra, hogy az uniós fejlettség 74 százalékán állunk, ezt még korainak látom.”

Varga Mihály viszont nem annyira uniószkeptikus, mint Kövér László.

„Ha most, 2021-ben lenne egy ilyen kérdés, az igennel szavazók közé tartoznék. De az évtized végére, amikor számításaink szerint már nettó befizetői leszünk az EU-nak, a kérdés új nézőpontot kaphat. Pláne, ha a brüsszeli támadások az értékválasztás miatt folyamatosak lesznek. Pár év múlva térjünk erre vissza!”