Matolcsy György erősen hitet tett a forint mellett, de euró is lesz, de csak biztonságosan érdemes bevezetni

Magyarország 1946. augusztus 1-én vezette be a pengőt váltó forintot. A bevezetés nagy magyar siker volt, az új pénz megfékezte a hiperinflációt. A forint előtt csak 20 évig volt pengő, előtte is csak 34 évig korona, vagyis a forint a maga 75 évével már élettartama alapján is valóban siker.

Engedjenek meg egy személyes emléket. 1996-ban diplomáztam a közgázon (a mai Corvinuson), az első munkahelyem a Bank&Tőzsde című szaklap volt, és az egyik első feladatom az volt, hogy 1996. augusztus 1-én reggel 7-kor hívjam fel Nyers Rezsőt, aki sokat tud a forint bevezetéséről. Álmosan, pizsamában felhívtam a vonalas telefonunkról, azt hittem, hogy csak megbeszélünk egy időpontot, de már el is kezdte darálni az emlékeit. Teljesen kétségbeestem, a telefon mellett csak egy csomag öntapadó post-it cetlit találtam, arra próbáltam gyorsan jegyzetelni, végül azért csak megszületett az írás.

A pengő leváltása

A 75. születésnapon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tartott megemlékezést, ahol az egykori bevezetésről is volt egy szakmai vita, de az esemény legfontosabb eleme Matolcsy György jegybankelnök forintpárti beszéde volt. Erről szól alapvetően ez a cikk, de azért idézzük fel az egykori nagy sikert!

Magyarországon, a pengő végnapjai során hihetetlen hiperinfláció alakult ki, ez volt az az időszak, amikor a kávézóban érdemes volt előre kifizetni a kávét, mert ha a fogyasztás végén fizetett valaki, már kétszer akkora volt az ár.

Azt mindenki tudta, hogy ennek véget kell vetni, de mi lesz a biztosíték arra, hogy a bizalomhiány miatt egy újabb pénz nem vezet-e hasonló pénzromláshoz?

1946-ban aztán nyílt némi esély, volt ugyanis némi stabilizáció, jó mezőgazdasági termést hozott az év, a meginduló mezőgazdaság és ipar segítette a magas jóvátétel teljesítését, részben hazatértek az ország aranytartalékai is.

A forint bevezetői ezt használták ki, és a projekt sikeres lett, az új pénz azonnal elfogadottabb lett, ráadásul ne felejtsük el a kort, a nagyon szigorú, durva tervrendszer és szabályozásidőszaka, ami ha másra nem, arra legalább alkalmas volt, hogy nem indulhatott be az áremelkedés, hiszen az árdrágítókra lesújtott volna a hatalom.

Hatásos beszéd

És akkor vissza a nyitóbeszédre! Matolcsy György az ünnepi alkalmat arra használta fel, hogy értékelje a „forint, vagy euró?” dilemmát, amelyről mostanában amúgy is többször is megnyilvánult. Matolcsy György remek közíró és kiváló szónok. A „forint igen és az euró még nem” témakörben ezúttal is frappáns, rövid címszavakkal alátámasztott, 25 pontba foglalt előadást tartott.

Ugyanakkor lehetetlen volt nem észrevenni, hogy ami jó történt az elmúlt 10-15 évben a magyar gazdaságban (az munkaerőpiaciaktivitás növelése, gazdasági növekedés, innováció, stabilizáció, önfinanszírozás) azt Matolcsy mind-mind a forint sikerének tartotta. Ebben az volt a mókás, hogy amennyiben ugyanezeket a pozitív pontokat valaki úgy mondta volna el, hogy ezeket az eredményeket csakis az Európai Unió tagjaként érhettük el, nagyjából ugyanennyire lehetett volna ok-okozat összefüggést találni.

Természetesen azért a pontok között valóban volt néhány, amelyik az önálló devizanemmel függött össze, ugyanakkor olyan elemek felett, ahol az euró hiánya okozott problémát (például a devizahitelesek kálváriája) azok felett az elnök átsiklott.

Az elnök gondolatai

Ezzel a bevezetővel ismertessük akkor Matolcsy György gondolatait a forintról, az euróról. A jegybank elnöke szerint 2004-ben, amikor beléptünk az Európai Unióba, vállaltuk a közös fizetőeszköz bevezetését. Vagyis az euró az önmagában nem dilemma, az majd biztosan jön, csak az a kérdés, hogy mikor és milyen feltételekkel. A jegybank és a kormány is azt mondja, hogy mivel vállaltuk, be is tartjuk majd a szavunkat, de szeretnénk biztonságos és sikeres euró-bevezetést.

Vagyis az új deviza ne járjon

• reálgazdasági áldozattal,
• növekedési visszaeséssel,
• munkahelyek elvesztésével.

25 pont ömlesztve

Matolcsy György 25 pontos érvrendszerét nem fogjuk pontokba szedni (meglepődnénk, ha ez hamarosan nem jelenne meg valamely jegybanki közlésben), de igyekszünk a főbb érveket kiemelni.

Matolcsy György például elmesélte, hogy 2011-ben (akkor Matolcsy még nemzetgazdasági miniszter volt) Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt Gödöllőn találkoztak egy fontos angolszász tőkepiaci szakemberrel, aki elmondta, hogy a nemzetközi pénzpiacok 2012-ben mintegy 10 milliárd eurót fognak kivonni a magyar pénzpiacról.

Matolcsy behívta az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) akkori vezetőit, hogy

„lenne itt egy feladat, a nemzetközi pénzpiacon nem kapunk forrást, itthon kellene megoldani a finanszírozást. Az adósságkezelő szakemberek erre azt mondták, hogy ez lehetetlen. Lehetetlen nincs csak tehetetlen – mondtam, vagy kidolgoztok egy szuper lakossági állampapírt, vagy kérem a lemondásotokat”

– mondta erre Matolcsy.

Önálló devizával

A történet ugye azt hívatott alátámasztani, hogy a saját deviza segített az önfinanszírozásban, a megoldásban.

„Ha forint van, minden van.”

– vélte az elnök. Matolcsy György szerint 1946 a siker pillanata volt, a forint megakasztotta a németnél is nagyobb hiperinflációt, stabilizálta a gazdaságot, rögtön bizonyított.

Az elnök szerint a forint bevezetése szakmai, pénzügyi projekt volt, ellentétben az euróval, amely egy politikai vállalkozás, a forint nem akart hatalmi tényező lenni, az euró szeretne.

Matolcsy tényleg sok pontot sorolt fel, így a saját forint segítette a 2010 utáni „egyensúly és növekedés” képletét, ami egy kuriózum volt. A forint védte ki az említett 2011-es „támadást”, amikor a magyar adósságot többen is leminősítették.

Forinttal lehetett végrehajtani a magyar gazdaság szanálását, a költségvetési stabilizációt, a forint volt az alapja az új, hatékony adórendszernek, a forint arra is alkalmas volt, hogy megfékezzük az inflációt, az elnök azt is megígérte, hogy a forinttal majd most is meg lehet fékezni a pénzromlást. A forint tette lehetővé 2020 tavaszán a Covid kivédését, a célzottabb segítségeket, nálunk kisebb volt a visszaesés, mint az eurózónában, a forinttal lehetett 850 ezer új munkahelyet teremteni

Az euró viszont nem sikeres

Matolcsy tálalásában az euró viszont egy olyan politikai termék, amelyet 1992-ben részben a szovjet nyomás ellen hoztak létre, de mivel a Szovjetunió felbomlott, kicsit okafogyottá is vált. Igaz, az euró a dollár, vagyis az Amerikai Egyesült Államok hegemóniájának is az ellenpólusa szeretett volna lenni, de ezt a csatát elveszítette. A dollár nyert, az euró veszített

Matolcsy szerint az eurót a jó időkre tervezték, nem dekonjuktúrára, nem válságkezelésre, amit több krízis, így a görög adósságválság is bizonyított. Sajnos – vélte az elnök – menet közben nem lehet javítani egy pénzt, pedig a pénz és a medve nem játék.

Matolcsy szerint az euró bevezetéséhez új kritériumrendszer kellene, egy Maastricht 2, mert a válságban már senki nem teljesíti az eredeti, kritériumrendszert, ha pedig az nem teljesíthető, akkor vélhetően nem is jó.

Végül Matolcsy György szerint összefüggés van aközött, hogy az euró bevezetése előtt jobban teljesítettek az euróövezet országai, mint euróval, még a németek és a hollandok nyertek a leginkább vele, de például az olaszok, illetve a franciák sokat veszítettek. Az elnök még azt is kimondta, hogy az euró ellentétes Európa egyik fő értékével, a változatossággal,

„itt minden völgy más, a sokszínűség, a verseny hasznos.”

Itt megint érdemes megemlíteni, hogy az országonként eltérő devizának igen nagy a társadalmi költsége.

„Az euró bevezetése legyen biztonságos, addig pedig szeressük és őrizzük a nemzet fizetőeszközét!”

– zárta beszédét Matolcsy György.