A helyi fizetésekhez képest Kelet-Közép-Európában a legdrágábbak a lakások

2021. július 26. – 11:53

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába a járvány és a gazdasági válság, a fővárosok lakóingatlan-árain mindez alig hagyott nyomot: a Deloitte Property Index felmérésében vizsgált 24 főváros közül 2020-ban csupán az olasz fővárosban csökkentek az új építésű lakások árai, és ismét Párizs lett a legdrágább európai főváros.

Kelet-Közép-Európában a bérek dinamikus növekedése ellenére a lakóingatlanok az átlagfizetésekhez viszonyítva továbbra is a legdrágábbak között vannak: egy új lakás vásárlásához Szerbiában és Csehországban kell a legtöbbet dolgozni. A visegrádi országok közül a magyar fővárosban lehet a legolcsóbban lakást bérelni – állapította meg a Deloitte kutatása.

A Deloitte Property Index 10. kiadásának adatai szerint a 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral. A második helyezett 4421 eurós átlagárral Franciaország lett. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.

A legdrágább európai város 2020-ben továbbra is Párizs volt, ahol közel 13 ezer eurót kell fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlása esetén.

A lista második helyezettje Tel-Aviv, míg a harmadik helyen – Londont is megelőzve – München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kell fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt. Régiónkban ennél többet Prágában (3624 euró/m2) és Pozsonyban (2805 euró/m2) kellett fizetni a lakásokért.

„Az általános európai lakóingatlanpiaci áremelkedés 2020-ban jelentős földrajzi eltérések mellett és hullámzóan folytatódott. A norvég Bergen esetében például 2019-ben még mintegy 24%-os árnövekedést láthattunk, ugyanitt 2020-ban már mintegy 15%-kal estek az új lakások árai. Ezzel szemben a norvég fővárosban, Oslóban 2019-ben még 9%-kal csökkentek az árak és a trend itt is megfordult, de ellentétes irányban: 2020-ban már 8,4%-kal nőttek a norvég fővárosban az új lakások árai. Érdemes megjegyezni, hogy 10%-ot meghaladó mértékben Pozsonyban és Madridban nőttek a lakásárak.” – mondta Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.

Annak megállapítására, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta azt is, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Az elemzés alapján saját lakás a legkevésbé Szerbiában megfizethető, hiszen ott 15,2 évig kell dolgozni a saját lakásért, de Csehországban sem sokkal jobb a helyzet, ott 12,2 év szükséges hozzá.

A tanulmány adatai szerint Magyarországon 8,4 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni, hogy saját lakást vásárolhassunk.

(A magyar bruttó átlagfizetésről egyébként érdemes tudni, hogy az emberek nagyobb része ez alatt keres, a KSH adatai alapján a teljes állásban dolgozók kb. fele legalább 80 ezer forinttal, és akkor a részmunkaidősökről még nem is beszéltünk.)

A Deloitte indexe alapján Európában 2020-ban Párizsban kellett a legtöbbet, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót fizetni a bérelt ingatlanokért. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Ugyanakkor Budapesten a bérleti díjak jelentős mértékben csökkentek 2019-hez képest.

Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Az ezer főre jutó építési engedélyek száma például Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában pedig 3,62 volt. 2020-ban a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány. Az országban az ezer főre jutó építési engedélyek száma meghaladta a 10-et.