A zabolátlan katona: Tal Dilian, a telefonfeltörések izraeli zsenije
2021. július 22. – 07:08
frissítve
Miről ismerhető fel egy zseniális hírszerző? Jó esetben arról, hogy nem ismerhető fel. Ám Tal Dilian nem ilyen alkat, nem szereti az utasításokat, és nem egy háttérben meghúzódó figura. Ő kifejezetten szeret azzal büszkélkedni, hogy mindenkit képes lehallgatni.
Megdöbbentő videót közölt két éve a tekintélyes Forbes.
A felvételen egy volt izraeli sztár hírszerző, Tal Dilian nyilatkozik Lárnaka városában (Ciprus), bemutatja az amerikai lap munkatársainak azt a 9 millió dollárt érő furgonját, amelyből 500 méteres körzetben fel tudja törni az okostelefonokat.
Maga a tény, az emberi kiszolgáltatottság tudata is elég sokkoló volt, de talán még meglepőbb volt, hogy egy nagyon az árnyékban mozgó iparág képviselője mindezt ennyire nyíltan bemutatta. Később kiderült, nemcsak a szakma, de a ciprusi rendőrség, illetve saját tulajdonostársai is értetlenkedve fogadták a kémtermék ilyen propagálását.
Morális aggályok nélkül
A szakember amúgy kifejezetten büszkén mesélte el az újságíróknak, hogy az általa forgalmazott eszközök segítenek a terroristák, a drogkereskedők felkutatásában. A lap riporterei arra is rákérdeztek, hogy néhány állam mindezt civilek, jogvédők megfigyelésére vagy általában a privátszféra megsértésére is felhasználja (nigériai visszaélések, illetve Dzsamal Hasogdzsi, a meggyilkolt szaúdi újságíró korábbi megfigyelése merült fel).
A szakember erre csak annyit mondott, ő mindig csak hivatalos államoknak ad el felderítő eszközöket, tudja, hogy lehetnek visszaélések, de ő nem a rendőrség és nem is a bíróság.
A hazai Pegasus-botrány
A Momentum megnevezte az ismert hírszerző-üzletembert a Magyarországon is kirobbant Pegasus-ügy kapcsán (a botránnyal kapcsolatos összes anyagunkat megtalálja ezen a linken, illetve cikkünk végén egy rövid animációs videóban is elmagyarázzuk, mi ez az egész), utalt arra, hogy az elmúlt évek három, izraeli vonatkozású megfigyelési, kémprogrammal kapcsolatos ügyei közül kettőben is olyan termék merült fel, amelyhez Diliannak van köze, és a hírszerző-üzletembernek közvetve vannak magyar érdekeltségei is.
Tompos Márton, a Momentum szóvivője és Korrupcióvadász munkacsoportjának vezetője kötötte össze a szálakat, erről ebben a videóban beszélt.
Felidézte, hogy nem először merült fel, hogy izraeli eszközöket vásárolt volna Magyarország, az eddigi legátfogóbb tanulmány, a Citizenlab munkája is említette, hogy Magyarországról egy Turul nevű operátor végzett megfigyeléseket 2018 februárja óta.
Immár azt is tudjuk, hogy Magyarországon újságíróknak, civileknek, üzletembereknek törték fel a telefonját. Természetesen, ahogy a relációanalízis mondja, ez még lehet
- A (igaz-igaz, van összefüggés), vagy
- B (igaz-igaz, nincs összefüggés),
de biztos, hogy érdemes megismerni Tal Diliant, portrénk megírásában a Forbes, a liberális Haaretz izraeli lap, a Times of Israel és ciprusi lapok angol kiadásait használtuk.
Művészcsalád gyermeke
A 60 éves Tal Dilian Jeruzsálemben, egy művészcsaládban nőtt fel, 1979-ben besorozták a hadsereg Sayeret Matkal nevű elitalakulatába, ahol századparancsnokságig vitte. Innen igazolt át a hírszerzés szintén nevezetes 81. egységébe, azaz a hírszerzési eszközök fejlesztéséért felelős osztaghoz. Erről a világról és a szintén kiemelt szűréssel kiválasztott 8200-as egységről (ez az egység az ellenség kommunikációs csatornáival foglalkozik) itt olvasható egy érdekes Bitport-cikk.
Dilian később a 81-esek vezetője is lett, ő volt az izraeli védelmi erők egyik legígéretesebb tisztje, munkája során több izraeli védelmi ügynökséget is segített technikai eszközökkel.
Kiváló szakember volt, ki is tüntették, de még az is titkos maradt, hogy miért kapta az állami elismerést. 2002-ben azonban valami megbicsaklott a pályáján. Fontos leszögezni, hogy ő mindig, mindenben ártatlannak vallotta magát, de állítólag a Katonai Rendészet nyomozott ellene pénzügyi hiányosságok miatt.
Minderről Dan Margalit és Ronen Bergman oknyomozó újságírók 2011-es The Pit (A gödör) című könyvében lehet részleteket olvasni.
Állítólag azzal gyanúsították, hogy a munkája során felhalmozott törzsutas-kilométereket szabálytalanul használta magáncélra, de költött úgy bútorokra és felújításokra is, hogy azokat titkos műveletekhez igazolta volna le, de valójában magáncéljai voltak.
A „közpénzek nem megfelelő felhasználása, az előírások megsértése” jogcímen megdorgálták, előléptetését elhalasztották, Dilian ezt nagyon sérelmezte, a mai napig haragszik a katonaságra, az „elszenvedett igazságtalanságok” miatt.
Nyughatatlan zseni
A portréját megrajzolók szerint Dilian képtelen volt betartani a szabályokat, ami határozottan nem egy katonai erény, de a zsenialitása miatt ezt sokáig megbocsátottak neki. Pedig a terepen azért az nehezen tolerálható, ha valaki kiemelkedő operatív képességekkel ugyan, de megkérdőjelezi a parancsokat, ez a hírszerzésnél sem sokáig működött.
Dilian leszerelt, de szoros kapcsolatban maradt az egységekkel, amíg Izraelben élt, részt vett a Sayeret Matkal veteránok éves rendezvényen, még belépési engedélye is volt a „hivatalba”.
A Haaretz portréja szerint Dilian egy igazi zseni, akit sohasem lehetett keretek közé szorítani, és aki a pénzt, az üzletet feltűnően szerette. Fejlesztőként a Circles Technologies nevű cégével (amit Boaz Goldmannal, az Orange távközlési vállalat korábbi ügyvezetőjével alapított) nagyon hamar sikeres lett.
A Circlest Bulgáriában regisztrálták, onnan és Ciprusról működtek, de a vállalat tulajdonosai izraeliek voltak.
„Miből tudod meg, ha lehallgatnak az oroszok?
Van még egy ruhásszekrény a hálószobádban.”
Így szól egy régi vicc, de amit a Circles csinált, az már nem ez a korszak volt.
A vállalat kihasználta a mobilhálózatok gyengeségét, meghatározta a telefonok helyét és lehallgatta őket egy speciális protokoll alapján. A Circles technológiáját drónokba, megfigyelő járművekbe, de akár egy bőröndbe is lehetett telepíteni.
Amikor a cég a csúcson volt, már rég működött a Pegasus-termék miatt híres NSO is, amely az alapítók neveinek rövidítése. 2014-ben a két cég egy kétlépcsős dealben egyesült. Egy biztos, Dilian nagyon gazdag ember lett, amikor előbb a Francisco Partners megvette a céget, amelyet állítólag 120 millió dollárra (35 milliárd forint) értékeltek, majd beolvadt az NSO-ba.
Újabb és újabb cégek
Tal Dilian újabb és újabb cégeket alapított (így az Aliada Groupot és a WiSpear céget is a nevéhez kötik), tevékenységét áttette Ciprusba, de amikor az említett videóban dicsekedett, bajba sodorta magát.
A kiberfigyelő szolgáltatások a mobiltelefonok operációs rendszereiben – mind a Google Android, mind az Apple iOS rendszerében – olyan biztonsági réseket kerestek, amelyek kihasználásával trójai programokkal a „kémek” bejutottak a telefonokba.
Ám az említett ciprusi interjú nyomán tulajdonostársai beperelték, mondván, az Intellexa termékük hatékonysága csökkent az önleleplezéssel, egyik tulajdonostársa, Avi Rubinstein még azt is a szemére vetette, hogy a bonyolult, gyakran költöző (Brit Virgin-szigetek és Írország is volt székhely) cégstruktúrában őt kár érte, társai kihigítottak.
Ráadásul az említett videó után a ciprusi hatóságok is lefoglalták a kisteherautót, és kihallgatták Diliant, de az üzletember ragaszkodott hozzá, hogy cégei csak legálisan és csak államokkal kereskednek. Azt is deklarálta, hogy sohasem kémkedett ciprusi polgárok után.
2019 decemberében Dilian három alkalmazottját mégis letartóztatták, de két nappal később szabadon engedték őket. Aztán Diliant is őrizetbe vették, ő minden ellene felhozott vádat elutasított. Úgy tudni, hogy a szakember továbbra is Cipruson él, állítólag a koronavírus elleni harcban is volt terméke, egy olyan nyomkövető eszköz, amely detektálta a vírus terjedését.
Megkérdőjelezett nemzetközi aktivitás
A korábbi cikkekben Tal Dilian tevékenységét inkább egzotikusabb országokkal (Egyesült Arab Emírségek, Guatemala, Indonézia, Malajzia, Mexikó, Marokkó, Nigéria, Thaiföld) hozták összefüggésbe, de Dilian a kellemetlen ügyeket, a programok visszaélésszerű felhasználását mindig hárította, azokhoz nem volt köze.
A Haaretz újságírója tavaly decemberben az izraeli védelmi minisztériumot is megkereste, de azt a választ kapta, hogy
„A védelmi minisztérium biztonsági, diplomáciai és stratégiai okokból nem közöl részleteket a védelmiexport-politikáról, és ez vonatkozik az egyedi exportengedélyekre és hasonló nyilvántartásokra is.”
Magyar kapcsolat
A Momentum azt is kiemelte, hogy 2017 júniusában egy ebben a szektorban dolgozó izraeli állami cég befektetett egy Észak-Macedóniában, illetve a budapesti Deák téren dolgozó vállalkozásba.
Az Israel Defense cikke szerint
az Israel Aerospace Industries (IAI) dollármilliókat fektet be két társaságba, a holland Inpedio BV és a magyar Cytrox Holdings Zrt. társaságokba, hogy a beruházások segítsék az IAI kibernetikai kutatás-fejlesztését.
A magyar Opten cégregiszterben böngészve maga az IAI nem jelenik meg tulajdonosként, csak a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett, cikkünkben már említett Aliada. A holland Inpedio BV állítólag kormányok és vállalkozások számára nyújt kiberbiztonsági megoldásokat.
Ennek a cégnek is volt hazai érdekeltsége (a ma már végelszámolás alatt álló Inpedia Software Kft.) is, amelyben ugyanaz a vélhetően magyar és izraeli háttérrel rendelkező Farkas Rotem (más helyeken Rotem Farkash) bukkan fel, mint korábban a Cytroxban, de a neve más védelmi cégeknél is látható.
A Cytrox vezérigazgatója pedig egy Ivo Malinkovszki nevű fiatal északmacedón üzletember, aki korábban a Chateau Kamnik, egy neves északmacedón borászat vezetője volt. Honlapja szerint ez a pincészet hozta létre az első északmacedón narancsbort, de olyan minőségi termékei is vannak, amelyek például a Michelin-csillagos londoni Hide-ban is kaphatók.
A Cytrox a tavalyi évéről nem adott le beszámolót, a korábbi években alacsony forgalom mellett veszteségesen működött. Észak-Macedóniában korábban volt egy súlyos lehallgatási botrány, ott a fél országot megfigyelte a később Magyarországra szökő Nikola Gruevszki, itt olvasható az Index cikke az ügyről.
