Négyéves tárgyalás után Kanada szélesre tárja kapuit a magyar nyúlhús előtt

Pont került a mintegy négyéves tárgyalássorozat végére, melyet Magyarország Kanadával folytatott a magyar nyúlhúsexport megindításának céljából. Természetesen érthető, ha valaki ezen a ponton felkiált:

„De szívesen letárgyalnám nyolc év alatt, hogy a Seychelle-szigetekre menjen magyar fokhagyma!”

Ám a minisztérium közleménye szerint a kanadai nyúlexport tényleg fontos, mert a termékpálya bevezetése új lendületet adhat a kanadai export egészének.

„A 2017-es auditot követően megindult egyeztetések eredményeként bilaterális megállapodás jött létre a két ország között. Az elfogadott állategészségügyi bizonyítvány lehetővé teszi nyúlhús és -hústermékek kivitelét az észak-amerikai állam területére. Az exportra történő engedélyezés üzemi szinten történik, a lehetőség iránt érdeklődő cégek a további információkról a területileg illetékes járási hivatalban tájékozódhatnak.”

Érdeklődők biztosan lesznek, hiszen Magyarországon sokan foglalkoznak nyúltenyésztéssel, Magyar Nyúltenyésztők Országos Egyesülete néven nemcsak országos egyesület működik, de még azon belül is van

• Óriásnyúl Tenyésztők Fajtaklubja,
• Középtestűnyúl Tenyésztők Fajtaklubja,
• Kistestű és Törpenyúl Tenyésztők Fajtaklubja.

A nyúltermékek itthon nem igazán népszerűek, a hazai fogyasztás becslések szerint csak 2-3 százalékot jelent a magyar tenyésztők mintegy 10 ezer tonnás termeléséből. A neten böngészve, majd az Opten cégregiszterében olvasgatva kiderül, hogy vannak azért nagyobb cégek is: az egyaránt 6-7 milliárd forintos forgalommal, külön-külön is mintegy 200 fővel dolgozó és nyereséges bajai Tetrabbit Kft. és a lajosmizsei Olivia Kft.

A gyártók sokféle friss és mélyhűtött termékkel vannak jelen a piacon, ilyen az egész nyúl, a nyúl eleje, a gerince vagy a combja.

Itt elérhetők receptek is, és ahogy egy nyúltermelő és egyben kiváló szakács ismerősöm javasolja, a kezdő nyulasoknak általában érdemes olyan módon megismerkedni az állattal, ahol a fűszerezés és a húsfelhasználás jellege miatt „minden hús működik”, vagyis jobb talán pörkölttel, gulyással, ragukkal kezdeni, utána el lehet kalandozni az igazán remek sültek irányába is. A nyúl amúgy egészséges, fehérjében gazdag, de könnyű húsfajta, amit minden életkorban és egészségügy állapotban ajánlanak a hozzáértők, igaz, nagyobb társaságot csak nyúllal kínálni kockázatos, mert biztosan lesz valaki, aki felkiált, hogy ő bizony nem eszik a nyuszikból, mert az olyan cuki. Ez persze elég szubjektív dolog, de azért vélhetően több ember tartja cukinak a nyuszit, mint a disznót, a marhát, a libát, a pulykát vagy a csirkét.

Felmerülhet persze a kérdés, miért vennének a kanadaiak magyar nyulat, szép nagy országuk van, ha van rá igény, miért nem tenyésztenek ott az emberek nyulat. Jordán Ferenc, a kiváló biológus ebben a remek podcastben (Tóth Szabolcs Töhötöm „Az élet meg minden” című műsoráról van szó) elrettentő klímaellenes tettként hivatkozik arra a gyakorlatra, hogy kamionok viszik Olaszországból, Norvégiába az egyik típusú ásványvizet, majd megfordulnak, és egy másik ásványvízmárkát szállítanak Norvégiából, Olaszországba.

Természetesen ez a logisztikai kérdés szintén felvethető, valóban a magyar nyúl a legjobb vásárlási lehetőség Kanadának, de állítólag a magyar nyúl kiváló minőségű, és az vesse az első követ a kanadai nyúlfogyasztókra, aki maga még sohasem vett meg egy-egy chilei, ausztrál vagy éppen új-zélandi borkülönlegességet, miközben magyar bor is van a polcokon.

Tehát természetesen azért nagyon drukkolunk, hogy beinduljon a magyar nyúlkivitel Kanadába. Ha már egyszer négy évig tárgyaltak…