Biden nekiment a techóriásoknak: A kapitalizmus verseny nélkül nem kapitalizmus, ez kizsákmányolás
2021. július 9. – 23:16
frissítve
Elnöki rendeletben ment neki Biden a globális technológiai óriásvállalatoknak, a „big tech”-nek: a 72 pontos rendelet a kialakuló monopóliumokkal szemben a verseny erősítését célozza. A Szilícium-völgy nem fog azonnal tönkremenni, de az világos, hogy a Fehér Háznak nem tetszik a status quo.
Biden pénteken kihirdetett rendelete mindenekelőtt a technológiai szektorban eléggé elharapódzott felvásárlásokat, cégegyesítéseket és monopolisztikus piaci dominanciát igyekszik megnehezíteni. A rendelet természetesen nem nevez meg konkrét vállalatokat, de mindenki tudja, hogy legelsősorban a négy nagyként emlegetett Amazonról, Apple-ről, Google-ról és Microsoftról van szó.
Bennük közös, hogy miután a saját eredeti szektorukban piacvezetők lettek, kiterjedt felvásárlásokba kezdtek: időnként komolyabb feltörekvő riválisokat, még gyakrabban kisebb startupokat kebeleznek be. Ezt többnyire az innovációval magyarázzák, de sokan vannak, akik szerint inkább a piac teljes kontrolljáról van szó, ahol a nem hivatalos hármas jelszó a „másold le, vásárold fel, öld meg” lenne.
Az öt legnagyobb technológiai vállalat piaci értéke 2500 milliárd dollárral nőtt a koronavírus miatti recesszió alatt is, így lett például az Amazon 386 milliárd dollár éves árbevételű gigásszá. Az Amazon már rég nem csak az e-kereskedelemmel foglalkozik, a hagyományos kiskereskedelemtől a a netes tartalomszolgáltatáson és a biztonsági piacon át az IoT-ig szinte mindenhol komoly szerepre törnek, de hasonló bővüléstörténetet ugyanígy fel lehetne vázolni a többi nagyról is. A portfólió szélesítése és a diverzifikálás persze természetes mozgásirány, de Amerikában sokan érzik úgy, hogy ez a folyamat már jóval túl van a normál piaci működésen.
Hogy mi számít normálisnak, részben persze politikai küzdelmek tárgya és szabályozási kérdés. Korábban a trösztellenes amerikai törvényeket erőteljesebben alkalmazták, de a 2010-es években a szövetségi bíróságok általában konzervatívabb ítéleteket hoztak ezekben a perekben, vagyis a nagyok többé-kevésbé szabadon nőhettek még nagyobbra.
A Demokrata Párt, főleg annak a baloldala régóta követelt erőteljesebb fellépést. Közben a világban is egyre nagyobb lett a konszenzus arról, hogy a digitális hatalomkoncentráció súlyos veszélyt jelent, és a centrista Biden elnökké választása után tett is lépéseket: például Tim Wut, a Facebook és társai közismert ellenfelének számító jogászprofesszort tette meg versenyjogi különtanácsadójának, míg a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) élére a fiatal szupersztár jogász Lina Khant helyezte, akitől biztosra lehetett venni, hogy a korábbiaknál jóval agresszívebb szakpolitikát fog csinálni. Minden bizonnyal ennek kezdetét lehet most látni a gyakorlatban is.
Biden 72 pontjának nem mindegyike a digitális gazdaságról szól, de a csomag elsősorban erre irányul, és a legfőbb közös pont a monopolisztikus irányba mutató felvásárlások megnehezítése. A cél, hogy szigorúbban vizsgálják a céges egyesüléseket, hatékonyabban lépjenek fel a tisztességtelen módszerek ellen az online kereskedelemben, jobban védjék a fogyasztók adatait, valamint kikényszerítsék a netsemlegességet.
A techmonopóliumokat a Biden-adminisztráció a verseny aláásásával vádolja, és a piaci nagyok ellen versenypárti retorikát használ:
„A kapitalizmus verseny nélkül nem kapitalizmus. Ez kizsákmányolás”
– mondta most Biden a rendelet pénteki kihirdetésekor.
A nagyipari lobbinak a csomag ugyanakkor egyáltalán nem tetszik: az egyik legnagyobb lobbiszervezetnek számító Amerikai Kereskedelmi Kamara szerint az alapvetően elhibázott, és téves feltevéseken alapszik arról, hogy az amerikai gazdaság túl koncentrált.
A rendelet pontjai nem lesznek azonnal érvényesek, azokat a különböző szövetségi ügynökségeknek még implementálniuk kell.