A jegybank azt javasolja, hogy aki tud, minél hamarabb kezdjen el törleszteni

Aki teheti, célszerű mihamarabb folytatnia a törlesztést – írta mai közleményében az MNB. Korábban még az Index színeiben mi is erre a következtetésre jutottunk.

Annak, akinek a haladék volt az egyetlen esélye, természetesen nem volt választása, de az, hogy a magyar adósok mintegy fele ragadt bent a hosszabb futamidőben és egy nominálisan nagyobb törlesztésben, még akkor is zavart fog okozni, ha a pénz időértékét tekintve a bank jár rosszul, és az ügyfél jól.

Hallgassuk azonban inkább az MNB-t.

„A törlesztési moratórium igénybevétele családok százezreinek jelentett kedvező választási lehetőséget, a munkahelyüket elvesztő, egészségügyi vagy egyéb okok miatt nehezebb életkörülmények közé kerülőknek pedig mentőövet az elmúlt közel másfél évben.”

A moratórium után a törlesztést folytatók havi terheit csillapítja, időben „széthúzza” az, hogy a havi törlesztőrészletek ugyanakkorák maradnak, mint a fizetési stop lehetőségének elrendelésekor (kivéve a változó kamatozású hiteleknél).

Mindez igaz, de alighanem itt jön a lényeg:

„A moratórium alatt a vissza nem fizetett hitel tőkerészére folyamatosan kamat rakódik. Az adósok számára kedvező jogszabályi döntés az is, hogy e kamatot nem ”csapják hozzá„ a még meglévő tőketartozáshoz (nem lesz belőle kamatos kamat), hanem a futamidő meghosszabbodásával havi egyenlő részletekben lehet majd megfizetni azt”.

A futamidő megnyújtása és az egyenletes törlesztés azt is jelenti, hogy az adott ügyfelek tovább használják a bank pénzét, ami nyomán összességében több pénzt kell hitelintézetük felé fizetniük. A futamidő és az összes hitelteher azok számára nő meg elsősorban, akik esetében a moratórium igénybevételekor még amúgy is sok év volt hátra a törlesztésből, illetve magasabb volt a kamatuk (pl. mert jellemzően magasabb hiteldíjú fogyasztási hitelük van).

Korábban inkább azt olvashatta a laikus a médiában, hogy a moratóriumnak köszönhetően közel 2000 milliárd forint maradt a családoknál és a vállalatoknál. Ez a Magyar Nemzetben talált megfogalmazás a családoknál maradó pénzről nem igazán tárta fel a moratórium súlyos árát.

A mostani tájékoztatás már teljesen korrekt leírás, tényleg ez történik, csak vajon az adósok lelke fel van-e készülve a következőkre?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén júniusi stabilitási jelentése szerint közel 3 millió forinttal nőne meg az összes tartozása annak az adósnak, akinek egyébként még 15 millió forintnyi tőketartozása és 20 évnyi futamideje volna hátra 5 százalékos kamatú lakáshitelénél, és a moratórium elrendelésétől egészen 2022. június végéig igényelné a fizetési stopot. Az ő futamideje (a moratóriumban eltöltött 27 hónapot is beszámítva) összesen 56 hónappal – azaz közel öt évvel – nyúlna meg.

Ugyancsak ennyivel, mintegy 58 hónappal kellene tovább fizetnie hitelét annak a moratórium lehetőségét végig kihasználó ügyfélnek, akinek 15 százalékos kamatozású, 1,5 millió forint összegű személyi kölcsöne van, és még 7 év hátralévő futamideje lett volna. Az ő összes hitelterhe a fizetési stop kapcsán felhalmozódó kamatok miatt 927 ezer forinttal nőne meg.

Az MNB nyilván választhatott volna kedvezőbb matematikájú példákat is, de felismerte, hogy mindenkinek, ügyfélnek, kereskedelmi banknak, jegybanknak és kormánynak az az érdeke, hogy végre törlesszenek az adósok, mert ha tovább tolódik minden, abból baj lehet.

Az MNB honlapján, ügyfélszolgálatán, illetve a megyeszékhelyeken elérhető Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodahálózatában részletes információkat nyújt a moratóriumról.