Évi ezer tonna kapacitású lazacfarm épülhet Zalaegerszegen

2021. június 17. – 13:16

frissítve

Évi ezer tonna kapacitású lazacfarm épülhet Zalaegerszegen
Etetés egy norvég mintára felállított lazacfarmon Dubajban 2019-ben – Fotó: GIUSEPPE CACACE / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Méretes szárazföldi lazacfarm épülhet Zalaegerszegen. A 8,4 milliárd forintosra tervezett beruházás harmadát uniós forrás fedezheti. A projekt szervezője szerint ez az a ritka üzlet, ahol nem az értékesítés az igazi kockázat, inkább a HR és a víztisztítás, mert a globális lazacfogyasztás úgy nő, hogy közben még be is tilthatják a vadvízi halászatot és a környezetszennyező tengeri lazacfarmokat.

A lazac finom és drága hal. A világ azonban gazdagodik, vagyis nő a középosztály. Így a lazac nemcsak az egyik, hanem talán „a” legnépszerűbb hal. A világ éves halfogyasztásából, 150 millió tonnából már 2 millió tonna feletti a lazac, és évente úgy 5,5 százalékkal nő a piac.

Vannak országok, ahol minden egyes ember évente 5 kilogrammot is fogyaszt belőle, de a halat nem nagyon preferáló Magyarországon ennek csak töredéke az egy főre jutó fogyasztás.

Kínálati problémák

A világ mai lazactermelése egyharmadrészt csendes-óceáni, kétharmadrészt atlanti-óceáni eredetű, a legnagyobb seafoodfogyasztók pedig a Maldív-szigetek, Izland, illetve Hongkong lakossága, míg a nagyobb méretű államok közül Dél-Korea, illetve Portugália.

A tengeri táplálékot azonban jótékony egészségügyi hatásai ellenére is sok kritika éri. Nemrég a Netflix mutatott be egy megrázó, bár vitatható filmet a tengerek túlhalászásáról, a Seaspiracy című alkotást. A mai lazachalászattal és a jelenleg bevett lazactenyésztéssel tényleg gondok vannak. A vadvízi (természetes) lazacpopuláció csökken, de a nyíltvízi norvég, skót vagy feröeri ketreces termelés is sok kritikát kap.

Norvég, nyílt vízi lazacfarm az Atlanti-óceánon – Fotó: Artur Widak / NurPhoto / AFP

Utóbbit úgy kell elképzelni, hogy egy norvég cég kiválaszt egy fjordot, majd behelyez a tengerbe egy nagy ketrecet. Ott összezsúfol egy csomó lazacot, akik a kis helyen mindenféle betegséget elkapnának, ezért antibiotikummal is etetni kell őket. Csakhogy a gyógyszer és a fel nem használt táplálék kikerül a ketrecből, és jelentősen megváltoztathatja a fjord ökoszisztémáját. Újabban egyre inkább téma a mikroműanyagok megjelenése is a tengerekben, de ezeknek még nem annyira ismert a hatása. Mindenesetre az várható, hogy a következő években korlátozni fogják a lehalászást és a ketreces tenyésztést is.

Egy hazai projekt

Oké, de mi köze van mindennek Magyarországhoz? Sagyibó Viktor üzletember jelentős multinacionális, majd államigazgatási pálya után „leszerelt”. Neve onnan lehet ismerős, hogy a Microsoft kormányzati korrupciós botránya után, többekkel együtt távozni kényszerült a cégtől, ezután Lázár János alatt dolgozott a Miniszterelnökségen. Erről a történetről, ebben a még az Indexnél írt cikkben lehet részletesebben olvasni.

Mint Sagyibó Viktor a Telexnek elmesélte, három éve elhatározta, hogy már nem multinál, de nem is a kormányzatnál folytatja. Addig is voltak magánérdekeltségei, gyöngyösi bútoripari cége, illetve tulajdonrésze egy festékkereskedő vállalkozásban, de akkor egy nagyobb projektbe akart belevágni.

Az ENSZ-nek van egy szöuli központú Green Climate Fund elnevezésű alapja, ahol magyar környezetvédelmi és agrár szakemberekkel együttműködve egy angolai környezetbarát tojásfarm elindítására pályázott. Angola – az olaj miatt – viszonylag gazdag ország, hosszú polgárháború után a béke is eljött, de az élelmiszer rendkívül drága maradt. Luanda, a főváros sokáig a világ legdrágább városa volt, a népszerű tojás például repülőn érkezett.

A helyi, környezetbarát tojástermelés projektje ígéretes volt, Sagyibó több fenntartható befektetésekkel foglalkozó alapot megismert, de végül nem találtak megfelelő angolai partnert, így a terv – egyelőre – elbukott.

A RAS-lazac

Ugyanakkor a magyar üzletember megismert egy szingapúri alapot, a 8FAsset Management céget, amely kizárólag egy Izraelben, Máltán és északon (Finnországban, Norvégiában, Dániában) már jobban elterjedt technológiába, a RAS (Recirculating Aquaculture System) szárazföldi lazactenyésztésbe fektet.

A „szárazföldi” azért nem azt jelenti, hogy a mezőn nőnek a lazacok, de a rendszer egy természetes folyót vagy tengert nem igénylő és fenntartható technológia, amelyhez ugyan így is sok víz kell, de a vizet mindenféle dobszűrőkkel, illetve biofilteres technológiával újra fel lehet használni.

Sagyibó szerint egyelőre, a tárgyalások közepén még korai lenne megnevezni, hogy pontosan ki fog befektetni a Zalaegerszegre tervezett lazactelepre, amely a hazai vízügyi és halbiológus szakemberekkel készített pályázat és kétéves előkészítés után az unió támogatását is elnyerte.

Zalmon

Az Opten cégregiszterben annyi látszik, hogy Sagyibónak van egy Zalmon, vagyis vélhetően a zalai lazacra (salmon) utaló cége. A 8,4 milliárdos beruházást ugyanakkor nem Sagyibó fogja finanszírozni, hanem részben az EU, részben bankhitelek és hamarosan bevont, vélhetően hazai magánbefektetők, a tervek szerint három csoport.

Az uniónak van egy EMFF (European Maritime and Fisheries Fund) elnevezésű halászati programja, ennek a magyar programja a MAHOP (Magyar Halgazdálkodási Operatív Program), amely közel 3 milliárd forinttal (2,94 milliárd forint a pontos összeg) támogatja a projektet.

Azt hallottuk, hogy enélkül nem jött volna ki a matek, de az ezertonnás tervezett kapacitással így 6 év alatt megtérülhet a magánbefektetőknek a beruházás.

Észak-Zalaegerszeg

A különböző kádakból álló méretes létesítmény Zalaegerszeg északi részén, a járműipari tesztpályához közel, mezőgazdasági területek közelében létesül.

A Zalmon látványterve – Forrás: Zalmon Kft.

A MAHOP program azon uniós forráslehetőségek közé tartozott, amelyek a legkevésbé voltak itthon kihasználva, mert elég szigorú szabályai voltak, a magyar haliparban nem hemzsegtek a jó projektötletek, ráadásul ahogy drágultak az építőipari anyagok, illetve az építőipari munkaerő, több, már elindított program is elakadt.

Azért a neten keresgélve lehet hazai haltenyésztési újdonságokkal találkozni, itt például egy szarvasi afrikai harcsa tenyésztő cég nagyon érdekes filmje is elérhető. Ez a cég Tukán és Szarvason kétezer tonna halat tenyészt.

Még sós víz sem kell

Na, de vissza a lazacokhoz! Sagyibó Viktor szerint, ha Zalaegerszegről húzunk egy 800 kilométeres kört, akkor 13 főváros érhető el. Most a lazac vagy frissen repülővel érkezik Magyarországra a norvég és a skót termelőktől, vagy jöhet fagyasztott, illetve füstölt termék, ez tartósabb, így több helyről is érkezhet.

Zalaegerszegből majd megoldható lesz, hogy a reggel még úszkáló hal este már egy bécsi szusiétteremben legyen, és ennek a logisztikának újabb „zöld” hozadéka, hogy nemcsak a hal előállítása környezetbarát, de a szállítása is, hiszen nem kell hozzá repülő.

A lazac amúgy nem sós vízi hal, csak éppen nem zavarja a só sem. Édesvízben születik, csak a több táplálékért megy a tengerbe. Mint hallottuk, a tenyésztésnél valamennyi sót azért használnak a RAS-technológiában is, mert a só fertőtlenít, de a hal íze szempontjából sem árt.

Nekem meglepő volt, de a mi Dunánkban is van lazac, amit az angol szakirodalom Danube Salmonnak hív. Mi itthon dunai galócának nevezzük, ami azért inkább tűnik elsőre gombának, mint halnak (igaz, én Bödőcs Tibor Áder-paródiája után néztem csak utána a lápi pócnak is).

4,5 kilósan

Az egész sztori legkritikusabb eleme a víz folyamatos tisztítása. Vannak olyan lazactenyésztési technológiák, amelyek a vizet átfolyatják, például Svájcban (Magyarországhoz itt van a legközelebb lazacfarm), de ilyenkor a folyóból kivett víz szennyezetten folyik tovább, a recirkulációs technológia ezt nem engedi.

Itt a használt vizet tisztítják, nagy részét újra használják, igaz azért van a folyamatban némi kényszerűen elveszített víz is, a kinyert folyós anyagot, a haltrágyát pedig a növénytermesztésben használják.

Az is érdekes, hogy

szegény lazacokat át kell verni, a kádakban imitálni kell a természetes környezetüket, vagyis a sebes sodrású patakokat, mert a folyamatos úszásra kényszerített lazacok így lesznek izmosak, így nem kényelmesednek és zsírosodnak el.

Érdekes történet a Covidról, hogy a lazac ára átmenetileg nagyon visszaesett. Történt ugyanis, hogy az emberek nem járhattak már étterembe, így kevesebb lazacra volt szükség, de a farmok termelését le kellett halászni, így a termelők egy időben komoly árengedményekkel adták a terméket, de ma már újra 10-12 euró a lazac kilójának az ára.

Zalaegerszegen 4,5 kilósan fogják lehalászni a halat, és ami nagyon meglepő, egy ekkora lazac több mint kétéves élete folyamán csak mintegy 5 kiló táplálékot fogyaszt el (a magyarázat amúgy az állatok magas víztartalmában rejlik).

Lazac előkészítése egy lazactenyésztő üzemben Franciaországban – Fotó: CHARLY TRIBALLEAU / AFP

Kevés munkaerő lesz

Munkahelyteremtési szempontjából a projekt nem egy nagy „etwas”, mert csak harmincan fognak itt dolgozni, de mivel ők feketeövesek, a humán erőforrás megszerzése mégis kihívás lehet.

Képzett halbiológusok, vízügyi szakemberek kellenek, akiket részben a leendő technológiai partner képezne ki, de azt hallottuk, hogy a skót farmokon is dolgoznak, jó esetben hazacsábítható magyarok.

Hogy ennek mekkora tétje van, azt jól mutatja az itt olvasható sztori. Miamiban működik egy hatalmas szárazföldi lazacfarm, ahol 200 ezer egyedet kellett gyorsan lehalászni, mert megkergültek, többek között nem voltak hajlandóak enni. Csak hosszas vizsgálódás derítette ki, hogy egy környékbeli építkezés olyan, az emberek számára nem érezhető mikrorezgést okozott, ami megőrjítette a halakat.

A menetrend

A tervezett menetrend szerint 2022 első negyedévében indulhat az építkezés, majd következik a technológia telepítése, a kétéves tenyészidő után, 2024 év végére készülhet el az első egerszegi lazac.

A telep azzal próbál majd egy fél évet nyerni, hogy az élesüzem elindítása előtt az ikrákat beteszik egy zárt rendszerbe, hat hónapig nem kell nekik sok hely. Az évtized második felére futhat fel a gyártás.

Zalaegerszegen nem lesz érdemi feldolgozás, a nyers lazac lesz a fejével együtt a termék, igaz kézi erővel kibelezve. Ezek a halak kerülnek majd egy itteni jéggéppel gyártott jégágyra, és mennek az éttermekbe közvetlenül, vagy az olyan feldolgozási pontokra, mint például a budaörsi halpiac.

Egy esetleges későbbi kapacitásbővítés után a saját feldolgozás is elképzelhető, a füstölt lazac ugyanis sokkal értékesebb termék, igaz, elsősorban azért, mert a füstölés során nedvesség távozik, és így veszít súlyából a hal.