Az MVM elnöke szerint a Mátrai Erőmű egy borzasztóan szerethető történet

A következő évtized legkomplexebb, legnagyobb gazdasági akciója az energiaátmenet. A héten ezt több fontos esemény is igazolta. A legnagyobb áramcég (amely erősen küzd azért, hogy már ne csak áramcégként tekintsenek rá), az MVM stratégiájáról Kóbor György elnök-vezérigazgató beszélt. Bobby Fischer sakkozót idézte, aki azt mondta, hogy

nem hiszem, hogy a sakk pszichológia, inkább jó lépések sorozata.

Az MVM abban bízik, hogy ő is jó lépéseket pakolt össze.

Mi vagyunk a tehén, akinek kutya kötelessége…

Talán a legérdekesebb bejelentés az volt, hogy ebben szerepe lehet a tőkepiacnak is. A cégnek nagyon sok bankhitele van (ezermilliárdokban mérhető a szám), de a vezetés úgy érzi, hogy elérték a tőkepiaci érettséget, vagyis a tőzsdeképességet is. 120 cég alkotja az MVM-csoportot, a működés teljes átgondolása és a portfóliótisztítás megtörtént, vagy legalábbis elindult. Az MVM mindhárom hitelminősítővel felvette a kapcsolatot, szeretné megszerezni a befektetésre ajánlott hitelminősítéseket.

Ami pedig a tehenes-kutyás közcímet jelenti, Kóbor György szerint a tőzsdére lépés konkrét menetrendjéről nem ők döntenek, mert az MVM az a tehén, aki nem magát viszi a piacra, hanem az a gazda dolga. Vagyis a tulajdonos dönt arról, hogy tőzsdére lép-e a cég, de a társaságnak kutya kötelessége, hogy felkészült legyen.

Tíz év

Elhangzott, hogy az MVM Magyarország negyedik legnagyobb cége, amely tényleg hatalmas átalakuláson megy át, magába olvasztotta az NKM-csoportot, így lett egy csomó direkt ügyfele, illetve megvette a cseh Innogy Ceskát, így 10 év alatt az ügyfélszáma 2500-ről immár 6,1 millióra nőtt, és ha az Elmű-Émász egyetemes szolgáltatását is átveszi a társaság, akkor már 8,1 millió ügyfele lesz.

„Ha áram van, minden van, ha áram nincsen, akkor semmi sincsen”

– szól egy mondás, az ellátásbiztonság a koronavírus-járvány idején is kiemelten fontos volt az MVM életében. És a cég jól vizsgázott. Bár nevében rögzült a „villamos” szócska, valójában ma már a csoport nagyon komplex. Éppen ezért a cég új nevet vett föl, ez az MVM Energetika.

A csoportban ma már gáz-, informatikai, távközlési, biztonsági cég is van, és az említett cseh céggel teljesült a régi vágy, elindult az érdemi regionális terjeszkedés. Erdélyben már korábban is volt érdekeltsége a társaságnak, de a nagy cseh cég, majd a horvát gázpiaci megjelenés (LNG-kapacitáslekötés) tényleg valódi nemzetközi lépés volt, gazdasági és geopolitikai értelemben is.

A társaság abban bízik, hogy még az idén két újabb nemzetközi akciót lezár, azt hallottuk, hogy zajlanak szerb és román tárgyalások is.

További számok

A társaságnak immár 66 ezer kilométer hálózata, illetve 750 milliárd forintos gazdasági hozzájárulása van (adók, járulékok, szállítók révén), ez a GDP 2 százaléka. Azt nem tudni, hogy előre bekészített alliteráció volt-e, de Kóbor György tényleg kimondta, hogy „summa summarum”, és átadta a szót Sum Jánosnak, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettesének. aki a számok embereként elmondta, hogy az elmúlt öt évben a cég forgalom és létszáma is megduplázódott. 2020-ban 1835 milliárd forintos árbevétel mellett 16 500 főre nőtt a létszám. A cég tavaly 153 milliárd forintos beruházást hajtott végre, május 31-ig jelennek meg a cégcsoport egyedi beszámolói is, a sajtót különösen érdeklő Mátrai Erőmű számait addig nem árulta el Sum János.

Ugyanakkor Kóbor György szerint az egy „borzasztóan szerethető” történet, az MVM szisztematikus munkával megtalálta a tartalékokat, nagy költségcsökkentés indult, „beszervezésekből és kiszervezésekből” tartósan 4-4,5 milliárd forint takarítható meg, Kóbor személyesen is a cég elnöke lett, és mint mondta

„kivezetjük a szénerőművet a rendszerből, lényegesen kisebb, ötödakkora lesz az új, gázos, hulladékos erőmű kibocsátása”.

Giganap

Nem az MVM-hez, de a hazai megújuló termeléshez tartozik, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a héten átadta a China National Machinery Import&Export (CMC) kínai nagyvállalat 36 milliárd forintos 100 megawatt teljesítményű naperőművét Kaposváron. A miniszter szerint jelenleg ez a legnagyobb naperőmű Közép-Európában, amely önmaga 5 százalékos növekedést jelent a hazai fotovoltaikus kapacitásban, és mintegy 120 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást tesz szükségtelenné.

Palkovics itt azt is elmondta, hogy a nemzeti helyreállítási terv forrásából jelentős összeg, több mint 150 milliárd forint jut kiserőművek háztetőkre telepítéséhez, fűtési rendszerek korszerűsítéséhez, amely programot legkésőbb július végén meghirdetik.

EKR

Kóbor György rendkívül fontos eszköznek tartotta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére 2021-től Magyarországon is elindított Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR). Az egész energiakereskedelmi szakma (a gáz-, áram- és üzemanyagkereskedők) próbálják értelmezni, hogy miként lenne érdemes mozogniuk az új EKR-rendszerben.

Az EKR-témával foglalkozott egy másik hazai cég sajtóközleménye is. Fejes Tibor, az Audax Renewables Kft. ügyvezető igazgatója szerint bár van rá mód, hogy az előírt évenkénti csökkenést gigajoule-onként 50 ezer (utólagos fizetés esetén 70 ezer) forinttal fizesse ki egy kereskedő, ez azonban az EKR céljaival legkevésbé sincs összhangban.

Szerencsésebb, ha egy ennél kedvezőbb összeggel közvetlenül a fogyasztót támogatja a kereskedő. Erre is több megoldás van, az egyik véglet szerint érdemes lehet egy autógyár vagy egy vegyiüzem folyamatban lévő gigantikus energiahatékonysági fejlesztéseit „lestoppolni”. Egy másik megközelítés lehet, ha az energiakereskedő összefog egy nagy üzletlánccal, és közösen elindítanak egy energiatakarékos háztartásigép-csereprogramot, ahol a diszkontot az energiakereskedő állja, cserébe minden vevő neki írja jóvá az új készülékkel elérhető energiamegtakarítást.

Hatalmas célok

A 2021-től 2030-ig terjedő program mindenesetre nagyon ambiciózus, mert 32,5 százalékos energiahatékonysági javulást tűz ki célul.

Az energiamegtakarítást az ügyfeleknél, vagyis a végfelhasználói oldalon kell igazolni. Már létrejött egy katalógus, ahol egyedi elbírálás nélkül, előzetesen becsült értékekkel automatikusan elszámolhatók az olyan megtakarítások, amik például eszközbeszerzéshez vagy szigeteléshez kapcsolódnak, a jegyzékben felsoroltakon kívüli energiahatékonysági projekteknél viszont külön auditálási eljárás szükséges.