A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját, az 1905-ben átadott műemléki épület felújításának költsége 54 milliárd forint – közölte az MTI jegybank bejelentése alapján.
A kívül-belül megújuló, eredeti fényét visszanyerő műemléképület ünnepélyes átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű rekonstrukció alatt az MNB zavartalanul ellátja feladatait, a Szabadság téri épület teljes állománya az átmeneti időszakban a Krisztina körút 55. szám alatti irodaházban folytatja munkáját.
A tájékoztatás szerint az épület felújításának költségét a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedezi. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva és Popovics Sándor – a Magyar Nemzeti Bank első elnökének – munkássága előtt tisztelegve a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be.
Mint írták, az elkerülhetetlenné vált épületfelújítást átfogó műemlék-rekonstrukció mellett végzik két vezérelv mentén: helyreállítják az épületen a II. világháborút követően eszközölt átalakítások által okozott építő- és képzőművészeti károkat, visszaadva így a világviszonylatban is egyedi szépségű műemléképület eredeti pompáját. Másfelől pedig az MNB Zöld Programjával összhangban egy olyan korszerű, energiatakarékos irodaépületet alakítanak ki, amellyel a jegybank nemcsak az ikonikus épület hosszú távú felhasználását biztosítja, hanem a kor kihívásainak megfelelően a karbonlábnyomát is csökkenti.
A közlemény szerint műszaki szempontból fennállása alatt az MNB székház komolyabb felújításon még soha nem esett át, csak a mindennapi működéshez szükséges karbantartások, illetve az adott kor igényeinek megfelelő technológiai megoldások az épület lehetőségei által behatárolt mértékű beépítése történt meg. Az elektromos energiát, a vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek is elavultak, így az épület műszaki állapota egy átfogó felújítás nélkül a következő öt éven belül már komoly működési kockázatokat jelentene – írták.