Tízezres pótdíjakkal szórhatják meg az autóvásárlókat a járvány alatt lelassult átírás miatt

Nagyon lelassult a megvásárolt autók átírásának folyamata a kormányablakoknál a koronavírus miatt szükséges előzetes időpontfoglalásokkal. Gyakran a vásárlás után 30 nappal sem sikerül elvégezni az egyébként rutinszerű feladatot, ami több tízezer forintos pótdíjhoz vezethet.

Ha a vásárlás után kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) életbe lépése után 30 nappal sincs meg az átírás, úgy a biztosító megszünteti a biztosítást, és az új biztosítás megkötésekor visszamenőleg, a vásárlástól számított időpontig pótdíjazást számláznak ki.

Megkötötte, időpontot foglalt, 36 ezer lett a pótdíj

„Nekem azt mondták, naponta telefonálnak hasonló problémával” – mondta egy olvasónk, Balatoni Attila, aki 36 ezer forintos pótdíjat kapott, miután nem sikerült 30 napon belül lebonyolítania az átírást.

Balatoni március 21-én megvette az autóját, megkötötte a kgfb-t is. Március 31-ére sikerült elvégeztetnie az eredetvizsgálatot, majd aznap igényelt időpontot átírásra. A kormányablaknál azonban – annak ellenére, hogy távolabbi kormányablakhoz is kész volt elmenni – április 27-re kapott időpontot – derült ki posztjából.

Nem sokkal a sikeres átírás után levelet kapott a biztosítójától, egy számlával és a megkötött biztosítás díjának visszatérítésével. A szerződés felmondását a biztosító valójában nem közölte, az ügyfél csak telefonos érdeklődésre tudta meg, hogy ez történt, és már csak új időponttól köthet szerződést.

A vásárlástól eltelt több mint egy hónapot így tehát biztosítatlannak tekinti a rendszer, és arra visszamenőleg, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) díjtáblázata alapján 36 ezer forintot kellett fizetnie.

Hiába volt eredetileg időben megkötött biztosítása, a 30 napos túlcsúszás miatt felmondott szerződés következtében ki kellett fizetni a fedezetlenségi díjat.

„Dezinformáció az állam részéről, hogy meghosszabbítja minden dokumentum érvényességét, például a forgalmiét is a járvány miatt, hiszen a jogalkotó a biztosítási jogot elfelejtette módosítani” – mondta Balatoni, aki a Társaság a Szabadságjogokért segítségét kérte, amelynek javaslatára panaszt és közérdekű bejelentést tett a szerinte megalapozatlan pótdíjazás miatt.

Ha szólnak, hogy szóljanak, sokan elkerülhetik

A biztosító tulajdonképpen szabályosan jár el, csak épp a szabályozás nem kompatibilis a koronavírus miatti korlátozásokkal. Az általános szerződési feltételekben valóban benne van a harmincnapos határidő, ami a járvány előtti időkben valóban könnyen teljesíthető volt, ám most, hogy – néhány kivételtől eltekintve – csak időpontfoglalással lehet megjelenni a kormányablakban, az ügyintézésre sokkal több időt kell szánni.

Balatoni elmondása szerint a biztosítójánál igyekeztek ugyan a kiszabott pótdíj után valamilyen megoldást találni, ám erre nem volt lehetőségük, így be kellett érnie a segítőkész ügyintéző együttérzésével.

Annyi azonban kiderült, hogy lett volna megoldás, még a szerződés megszűnése előtt – csak erről nem feltétlenül értesít a biztosító.

Ha az ügyfél a 30 nap letelte előtt szól, hogy nem lesz meg az átírással, a biztosító meghosszabbíthatja a kgfb-t, így nem szűnik meg a szerződés, és nem keletkezik visszamenőleges fedezetlenségi díj.

Csakhogy erre a biztosítók írásos tájékoztatói nem térnek ki – ismerte el egy általunk megkérdezett biztosító ügyintézője, aki csak az ezzel kapcsolatos célirányos kérdésünkre mondta el, hogy ilyen módon életben tartható a kgfb, ha egyébként az átírással kicsúsznánk a 30 napos határidőből. (Ez igen könnyen lehet, aki most próbálkozik, az simán belefuthat olyan kormányablakba, ahol augusztus elejére kaphat legközelebb időpontot. Érdemes ezért inkább több kormányablakot végigböngészni. Sajnos csak egyesével lehet.)

Ha nem kérdezünk rá a 30 napon túli átírás következményeire, a szerencsén múlik, hogy az ügyintéző a szerződés megkötésekor felhívja-e a figyelmet arra, hogyan kerülhető el a baj.

Balatonit elmondása szerint a Mabisz telefonon elutasította, így panaszát és közérdekű bejelentését a kormányhivatalnak nyújtotta be. A közérdekű bejelentéssel az a célja, hogy ne csak az ő ügyében döntsenek, hanem az is – ha panaszát kedvezően bírálják el –, hogy arra mindazok hivatkozhassanak, akiknek hasonló okból kellett fedezetlenségi díjat fizetniük.

Frissítés: Kérdéseinkkel a MABISZ-hoz fordultunk. A biztosítók érdekvédelmi szervezete közölte, hogy a MABISZ nem utasítja el az érdeklődő ügyfeleket, hanem az érintett biztosíthoz irányítja.

A szervezet kommunikációs vezetője arra is fehívta a figyelmet, hogy a MABISZ nem szab ki büntetéseket, hiszen érdekvédelmi szervezetként ez nem feladata, erre nincs is jogi lehetősége.

A fedezetlenségi díj megállapításában és beszedésében a biztosító illetékes, vagyis abban a MABISZ-nak nincsen teendője – közölte Lambert Gábor. „Amiről az ügyfelet tájékoztatni tudjuk ebben az esetben, az annyi, hogy ha panaszt tesz, kéri a szerződéskezelés kivizsgálását, azt legjobb írásban megtenni. De ugyanúgy telefonon is felvesszük, és a biztosítóhoz továbbítjuk felülvizsgálatra.

Ügyfélszolgálatunknak az a tapasztalata, hogy ennek eredményeként a társaságok jellemzően utólagosan helyreállítják a szerződést, és nem számolnak fel fedezetlenségi díjat, ha az ügyfél igazolja, hogy időben kért időpontot, és 30 napon túl kapta meg a lehetőséget az átíratásra.”