Öt százalék felett az infláció: hogy nyomjuk majd vissza a fogpasztát a tubusba?

2021. május 17. – 09:32

frissítve

Öt százalék felett az infláció: hogy nyomjuk majd vissza a fogpasztát a tubusba?
Illusztráció: PM Images / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Ezer és egy oka van annak, hogy az árak most érdemben magasabbak, mint tavaly ilyenkor. Részben globális hatások: olajáremelkedés, chiphiány, konténerdrágulás, részben pedig hazai folyamatok: jövedéki adóváltozás, a forint árfolyama, egyre inkább a nyitás is. A Magyar Nemzeti Bank szerint mindez csak átmeneti, de vajon tényleg vissza lehet édesgetni a dzsinnt a palackba? Az MNB olyat tett, amit évek óta nem: belengette a kamatemelést.

Öt százalék felett van a magyar infláció, rég volt ilyen, ezért sokaknak lehetett sokkoló az adat. Temérdek kérdés merül fel ilyenkor: mi ennek az oka, hogyan befolyásolja a további inflációs várakozásokat a magas érték és mennyire alakítja át a befektetési szokásainkat egy ilyen szám, például mennyire marad vonzó a MÁP Plusz lakossági állampapír?

Akárhány elemzővel is beszélgettünk, mindenki úgy vélte, hogy a covid primátusa mellett immár határozottan az infláció a második legfontosabb kérdés a világgazdaságban.

Az MNB kamatemelésről beszélt

A Magyar Nemzeti Bank közel tíz éve folyamatosan csökkenti a jegybanki alapkamatot. Ezzel élénkítette a gazdaságot, alacsonyan tartotta a hitelkamatokat is. A szakemberek ehhez hozzátehetik, hogy az alapkamat inkább csak jelkép, nem nagyon határoz meg semmit, de akkor is ez egy nagyon fontos jelzés volt.

Aztán jött egy magas inflációs adat, és Virág Barnabás, az MNB alelnöke olyat tett, amit egy évtizede nem nagyon hallottunk jegybanki vezető szájából, belengette a kamatemelést. Ez persze még csak ígéret, verbális intervenció, de máris fontos hatása lett, a forint gyorsan megerősödött, hétfő félelőtt, amikor e sorokat írom 353 forintot kell már csak adni egy euróért. Mi van az inflációval, miért vette ezt ennyire komolyan az MNB is?

A friss adat

Az 5,1 százalékra hízott áprilisi pénzromlási ütem Virovácz Péter, az ING elemzője szerint is várakozáson felüli adat volt, mert bár az infláció megugrása várható volt, de azért meglehetősen ritkán látni 1,4 százalékpontos ugrást egyik hónapról a másikra.

Trippon Marian, a CIB vezető elemzője is úgy fogalmazott, hogy bár az összetevők ismertek voltak, de ő úgy kalkulált, hogy áprilisban még 4-essel kezdődik az inflációs adat, májusban pedig majd átlépi az 5 százalékot, és onnan csökkenhet újra. Ez egyébként a Magyar Nemzeti Bank, vagyis az inflációért leginkább felelős hazai intézmény nézete is.

Politikai kommentár

Apolitikus elemzést ígérhetünk, de egy pillanatra idézzünk be egy ellenzéki kommentárt, a Demokratikus Koalíció az adat kapcsán így fogalmazott:

„Orbánék szégyene, hogy ilyen mértékű infláció dübörög Magyarországon. A teljesen alkalmatlan gazdaságpolitika, a nullás válságkezelés, és az ország kifosztása mind oda vezetett, hogy a magyar családok tönkremennek, mert nem tudják megfizetni az egyre emelkedő árakat.”

Igaza van-e a pártnak? Aligha. Természetesen egy komplex elemzésben felvethető, hogy jó-e a kormány, vagy a Magyar Nemzeti Bank inflációs politikája, de ha az áprilisi trendekre ránézünk, látni fogjuk, hogy ehhez az inflációhoz a kormánynak vajmi kevés köze volt, azt inkább világpiaci, részben pedig uniós megfelelési hatások magyarázták.

Márpedig a magyar kormány aligha tudja az olaj, a réz, az acél árát, vagy a többi nyersanyagjegyzést befolyásolni, a chipek, a videokártyák, vagy a konténeres szállítás árszintjét meghatározni. Legfeljebb az vethető fel, hogy „saját hatáskörben”, például jegybanki kamatemelés révén, a forint árfolyamának befolyásolásával célszerű lett volna-e leszorítani az inflációt, vagy ennek (még) nem jött el az ideje. Az infláció egy része ugyanis importált, vagyis a gyenge forintárfolyamból ered.

Világpiaci hatások

A magas infláció mégis most a leginkább úgy érthető meg, ha a legfontosabb nyersanyagok és termények világpiaci árát szemléljük. Az idei április a fejlett világban már a nyitás és a fellendülés időszaka volt (globálisan még nem vagyunk túl a járvány harmadik hullámán, de az epicentrum áttevődött Indiába, Argentínába, Törökországba.), míg a bázis, vagyis a tavalyi április a lefagyás periódusa volt.

Az olaj, a réz, az acél, a kukorica, a szója 100 százalékkal lett drágább egy év alatt, a búza, a földgáz csak 40-50 százalékkal, de ha a Teletrader oldal nyitólapján körülnézünk, azt látjuk, hogy valamennyi árupiaci termék ára emelkedett, mindössze a narancslé ára maradt a bázisárszint alatt.

Tavaly különösen az olaj produkált cifrákat. Talán még emlékszünk, hogy tavaly áprilisban bizonyos jegyzések esetében negatív értékekig zuhanhatott az olaj ára. Természetesen a hónap egészét tekintve pozitív volt az átlagár, de így is nagyon alacsony volt a Brent-típusú, vagy a WTI-olaj jegyzése.

A fő összetevők

Török Lajos, az Equilor Zrt. elemzője szerint több meghatározó trend is befolyásolta azt, hogy az úgynevezett headline infláció 5 százalék fölé ugrott.

  • A bázishatás mindenképpen nagyon fontos volt, a magyar inflációban egyelőre főleg az üzemanyagár 40 százalékos drágulása jelent meg.
  • Hasonlóképpen egész évben velünk lesz a jövedéki adó (dohány és alkoholos termékek esetében) januári megemelése, de valójában ez sem magyar ügy, uniós elvárás volt az az adóemelés, ami áprilisban 12 százalékos inflációt okozott e termékkörben.
  • Az élelmiszerár-emelkedés még relatív alacsony is maradt (3 százalék), itt ugyanis a bázishatás fordított volt, éppen a nagy ijedtség és a pánikvásárlások hoztak átmeneti élelmiszerdrágulást tavaly.
  • Hasonlóképpen növekvő, de így is mérsékelt volt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése, itt még nem jelentkezett annyira a chiphiány.

A szakemberek mindig elmondják, hogy amennyiben a saját inflációs kompetenciánkat szeretnénk elemezni, akkor sokkal jobb a szezonális hatásoktól, externáliáktól nagyjából megtisztított adószűrt maginfláció követése.

Ebben jobban benne vannak a valós áremelkedési folyamatok, a maginflációban csak 3,1 százalékos a friss mérték.

Azt hittük örökké tart az alacsony infláció

Gyorsan rögzítsük azt is, hogy áprilisban mindenhol kilőtt az infláció, Németországban (2 százalékra), az Egyesült Államokban (4,1 százalékra) és a környező országokban, így a V4 többi tagállamában is. Ezek kisebb értékek, de a megelőző hónapokban is ennyivel alacsonyabb volt arrafelé a pénzromlás. Vagyis világjelenségről van szó, de ettől még figyelni kell rá.

Ahogy Trippon Mariann fogalmaz,

a gyors kilábalás, a piacra ömlő fogyasztók hirtelen megerősítették a keresleti oldalt, a kínálati oldalon viszont volt mindenféle hiányjelenség, ez így együtt világszerte inflációt okozott.

A kérdés most az, hogy ha tartósan magasabb lesz az inflációs pálya, az mit okoz a világban? Az elmúlt évtizedek ugyanis arról szóltak a világgazdaságban, hogy viszonylag alacsony volt a fejlett világban a növekedés, de ehhez nagyon moderált infláció és gyakorlatilag zéró kamatszint tartozott. Azt hittük, hogy ez már örökké így lesz. Ez a helyzet fűtötte a hitelezést, a részvénypiacokat, az ingatlanpiacokat, így volt fenntartható a sok államadósság, például a covid-mentőcsomagok miatt szükségessé vált új adósságok is.

A fogpaszta és a tubus

A fejlett világban már kifejezetten csiholni szerették volna a jegybankok az inflációt, de Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő befektetési igazgatójának hasonlata alapján

olyan ez, mint a fogtubus., néha nehéz kinyomni a fogkrémet, de ha egyszer sikerült, már szinte lehetetlen visszaszuszakolni a pasztát a tubusba.

Vagyis a rövid távú inflációemelkedést már beárazták a befektetők, de mi van akkor, ha majd tényleg újraindulnak a gazdaságok, ha nyitnak az éttermek, ha lesz kereslet a vendéglátásban, illetve mindenféle más szolgáltatásoknál, ha begyűrűznek a nyersanyagár-emelkedések a végtermékek áraiba?

Egy profán példával, amikor nyitnak az éttermek és a kiéhezett vendégsereg ellepi a kocsmákat, lehet, hogy az éttermesek, már csak a több hónapnyi kimaradás pótlása miatt is, nem 600 forintért adják a sört a teraszokon, hanem inkább 800-ért. Az infláció ilyen döntésekből épül fel..

Nyomás bőven van

Török Lajos is olyan hatásokat említ, amelyek még továbbra is emelhetik az inflációt. Az egyik a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának a csökkentése. Az Euro7 szabályozás éveken belül betesz a tisztán belsőégésű gépkocsiknak, emiatt már ma is 10 százalékos az autóipari infláció, de ez a mérték még évekig fenn is maradhat.

Ráadásul az újraindítással tényleg megjelenhet egy csomó pénz, egy rakás fogyasztás a piacon. 2020-ban rengeteg megtakarítása keletkezett az embereknek, sokan nem tudták elkölteni a pénzüket.

Az a tapasztalat, hogy amit egyszer már félrerakott valaki, azt nem feltétlenül költi el utólag a mindennapi fogyasztásaiban, inkább elrakja a fontos életeseményekre (új ingatlan vásárlása, nyugdíjba vonulás) de az biztos, hogy a nyitás után kevesebbet fogunk megtakarítani, egy-két ágazatban (turizmus, éttermek) most nőhetnek csak az árak igazán.

Ha a nemzetközi utazás nem áll vissza, ez a hatás inkább azokban az országokban lehet jelentős, amelyek a vendégeket küldeni szokták és nem fogadni (Németország, Egyesült Királyság utazói most otthon költhetnek), de Magyarországon is okozhat a belföldi turisztikai kereslet strukturális áremeléseket (vidéken lesz vendég, a fővárosban kevésbé). Gondoljunk például arra, hogy a Szép-kártyás pénzeket is most lehet majd dömpingszerűen felhasználni.

Jön még egy rundó

Tehát az áprilisi adatnál fontos azt is értékelni, hogy abban még sem a nagy nyersanyagár-emelkedés, sem a szolgáltatások árszintjének emelkedése nincs igazán benne, ráadásul itthon az áramár-emelkedés is begyűrűzhet, ezek még csak most jönnek. Éppen ezért szinte mindenki, elemzők, MNB úgy kalkulál, hogy májusban lehet a honi infláció lokális csúcspontja.

Török Lajos mesélt olyan európai ácsüzemről is, amelyik nem vesz fel mostanában új rendelést, mert jobban keres azzal, hogy az alapanyagait eladja, annyira felment azoknak az ára.

Virovácz Péter szerint is a globális energia és nem energia jellegű nyersanyagárak emelkedése szépen lassan begyűrűzik a fogyasztói árakba is, de a felsorolt hatások egy része már most is megjelent:

  • az élelmiszerek között a zsiradékok és cereáliák inflációja nőtt.
  • A szolgáltatások közül egyelőre a lakbér, a közlekedési szolgáltatás, valamint a kulturális és szabadidős szolgáltatások áremelkedése gyorsult.

Az év egésze

Virovácz Péter szerint mindent egybevetve a 2021. áprilisi inflációs adat miatt kismértékben érdemes felfelé módosítani az idei inflációs várakozásokat. A szakember szerint

„2021-ben várhatóan végig 4 százalék feletti inflációval számolhatunk. Így az év egészét nézve is 4 százalék felett alakulhat az átlagos infláció.”

Hasonlóan vélekedik Trippon Mariann is, aki szerint sok a felfelé mutató kockázat, így ő is azt gondolja, hogy az év második felében fixen 4 százalék felett marad az infláció, miközben abban igaza lehet az MNB-nek, hogy a májusi csúcs részben egy egyszeri sokk lesz, amely után elkezdhet visszacsorogni a mutató. De azt, hogy van kockázat is, a bevezetőben említett Virág-nyilatkozat is alátámasztja.

De a világ jegybankjainak most tényleg nagyon észnél kell lenniük. Az ECB-nek könnyebb a dolga, Európában ugyanis még sok a kihasználatlan kapacitás a gazdaságokban, vélhetően nem fog elszabadulni annyira az infláció, már emelkednek a várakozások, de azok még így is elég alacsonyak.

Viszont az Egyesült Államok tényleg mintha túlfűtené a gazdaságát, ingyenpénzekkel, nagy programokkal, és közben a FED még attól is óvakodik, hogy egyáltalán szóba hozza a jövőbeli hűtés, a tapír (vagyis a QE ellentétének számító tapering) gondolatát, de egyszer azért majd ki kell vezetni a programokat, és ha addig a FED nagyon hagyja duzzadni az inflációt, az még be is épülhet a várakozásokba.

Befektetési döntések

Végül egy érdekességről. Hosszú évek óta nem volt a fejlett világban infláció és nem voltak kötvénypiaci hozamok. Ha az emberek már azt látják, hogy 5-össel kezdődik az inflációs adat, átgondolhatják befektetéseiket, például a magyar lakossági portfólióban domináns MÁP Plusz már nem olyan szexi, pénz indulhat el a PMÁK inflációkövető papírok felé.

A befektetési szakembereknek most talán az a fő feladata, hogy elmagyarázzák az ügyfeleknek, hogy miképpen is kell értelmezni az inflációs adatot, vannak változások, például a részvénypiaci hangulat eltolódott a covid-ágazatok felől a kilábalás nyertesei felé, de olyan lépéseket nem érdemes talán még tenni, amelyek hosszabb távon is magas inflációval számolnak. Az inflációs dzsinn áprilisban és májusban kiszabadult a palackból, de a sok Aladdinnak, elsősorban a globális jegybanki vezetőknek jó esélyük van visszaparancsolni a dzsinnt a palackba.