Ha bitcoinból és társaiból akarna meggazdagodni, most egy kicsit egyszerűsödik a dolga

Mekkora lehet Magyarországon a kriptoeszközökben tartott lakossági vagyon mértéke? Erről pontos adatok nincsenek, de Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke azt mondta a Telexnek, hogy ő nagyságrendileg 300 milliárd forintra tette a számot, de már olyan jelzést is kapott, hogy ha a piac kisebb játékosai mellett a legnagyobb egyedi szereplőket is beleveszi az összesítésbe, akkor még ennél is jóval nagyobb értékről lehet szó.

Hogyan adóztak ezek az emberek eddig?

Erre a kérdésre a rövid válasz az, hogy igen vegyesen. Arányokat is nehéz mondani, de a szakmabeliek eszmecseréi alapján már eddig is

● volt, aki bevallott akár milliárdos nyereségeket is,

● mások, bár kicsiben utaztak, szintén legálisan igyekeztek adózni,

● lehettek, akik „összetett” megoldásokat kerestek a nyereségük legalizálására,

● és volt az a csoport, amely szerint „hülyék vagytok, ha kripto után adóztok, én biztosan nem fogok”.

A törvények nem segítettek

Magyarországon eddig a jogszabályok sem nagyon segítették az eligazodást. A hazai törvények gyakorlatilag nem is ismerték a kriptodevizákat, egyedül egy uniós direktíva átvétele miatt, a pénzmosás és terrorizmus elleni törvényben szerepelt a virtuális fizetőeszköz fogalom. A többi magyar jogszabály egyszerűen nem kezelte a kriptókat. Ez most végre megváltozhat.

Egy átfogó adórendszerben minden jövedelemnek helye van, semmi nem maradhat adózatlanul, a hazai szja-törvénybe a gazdasági események mind besorolhatók. Csak éppen eléggé általánosan, nehézkesen. A kriptopénzekből származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősült, és 26,5 százalékkal adózott. Ez úgy jött ki, hogy a nyereség 87 százaléka volt az adóalap, erre jött 15 százalék szja és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adó. A bányászat adózási logikája ettől kicsit eltérő volt (önálló jövedelemnek minősül), de az adó mértéke lényegében azonos szintre jött ki.

Jövőre

Varga Mihály pénzügyminiszter a hivatalos Fb-oldalán, egy videóban jelentette be, hogy 2022-től már külön szakasz lesz az szja-törvényben, amely a kriptoeszközökkel foglalkozik. A miniszter úgy fogalmazott, hogy

a 30,5 százalékos eddigi adózás 15 százalékra apad.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a jövőben már csak a 15 százalékos szja terheli az ebből származó nyereségeket. Mindez több milliárd forintot hozhat a fehérítés révén a költségvetésnek. Ráadásul, ami még nagyon praktikus a befektetőknek: két éven belül a nyereségek és a veszteségek összevezethetők, nettósíthatók.

Ez olyan, mint az értékpapír-befektetések kezelése, ahol, ha egy adott évben veszteséget hoz a tőzsde, azzal a következő év nyereségében ezt jóvá lehet írni. A fő döntés tehát már megszületett, a részleteket majd a végrehajtási rendelet szabályozza.

A folyamat

Mint Kalocsai Kornél elmesélte,

a 2018-ban megalapított Blockchain Magyarország Egyesület már régóta foglalkozott adózási kérdésekkel, és amikor az idén januárban nagyon megindult felfelé a bitcoin jegyzési ára, az egyesület írt egy koncepciót, amiben azt is bemutatta, hogy más országokban hogyan kezelik a kriptók adózását.

Az egyesület ezt küldte el Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkárnak. A magas árfolyam miatt vélhetően a kormányzatnak is fontosabb lett a terület adóztatása, vagyis értő fülekre talált a javaslat, megindultak az egyeztetések, végül a kialakított konstrukció bekerült a Pénzügyminisztérium tavaszi adócsomagjába.

„Most tettünk egy lépést afelé, hogy létrejöjjön egy érett, szabályozott piac, aminek köszönhetően ezen a téren Magyarország is felnőhet Észtország és Málta mellé. A cél, hogy annyira egyszerű legyen kriptót eladni, mint egy értékpapírt”

− mondta erről David Taylor, a Kripteus nevű, kriptoeszközökre szakosodott cégcsoport egyik tulajdonosa.

Nemzetközi helyzet

Az Európai Unióban közben jelenleg is zajlik a Crypto Asset Regulation kidolgozása, amely uniós szinten szabályozná a kriptoeszközök piacát, viszont ennek a magyarországi megjelenése még évekig tarthat.

Másrészt azon országok, így az említett Málta, Észtország, illetve egyre inkább Litvánia, amelyek már évekkel ezelőtt bevezették a saját blockchain- és kriptobarát szabályozásukat, sok trendi vállalkozást és persze tőkét tudtak így az országukba vonzani.

Mit tudnak az adóhatóságok?

Felmerülhet persze két kérdés: ha a bitcoin és más kriptók, például az anonim coinok lételeme az anonimitás, akkor miért vallaná be bárki ezt a jövedelmet; illetve, ha nem ellenőrizhető a nyereségek és veszteségek valódisága, akkor lehet-e ezt pénzek legalizálására is használni?

Kalocsai Kornél szerint nem szabad elfelejteni, hogy a kriptók egyik alaptulajdonsága az, hogy bár nincs központi elszámoló, de valójában szinte mindennek nyoma van (az anonim coinok világa ebben kicsit más tészta). Akinek van egy kriptotőzsdén számlája, annak azért van tranzakciós története is. Úgy is lehet fogalmazni, hogy minden egyes coin örökké el fogja tudni mesélni, hogy mikor, merre járt.

Ráadásul már ma sincsen kizárva, hogy az adóhatóságok értesüljenek a kriptoügyleteinkről. Spanyolországban például nemrég 14 ezren kaptak levelet az ottani adóhatóságtól, hogy vallják be a kriptonyereségüket. Ezt úgy tudta megtenni a hatóság, hogy amikor egy kriptotőzsdénél valaki számlát nyit, akkor elindul egy ügyfél-azonosítási KYC (know your customer) folyamat, vagyis a különböző bejegyzésű (például litván vagy amerikai) kriptotőzsdék a licencüket felügyelő hatóságok kérésére már ma is átadhatnak ügyféladatokat.

Ilyen típusú magyar adatkérésről ugyan nem tudunk, de ez sem lenne kizárt. Igaz, van vagy 1900 kriptotőzsde, mindenkitől nehéz lenne bekérni az adatokat, de vélhetően a legnagyobb tőzsdéken (így a Binance, a Huobi vagy a CoinBase) mozog az ügyfelek döntő többsége. A nagy tőzsdékről a Coinmarketcap oldalon lehet áttekintést szerezni.

Blockchain

Végül pár szót a blockchainről, csak hogy jelezzük, ez nem pusztán a kriptopénzekről szól. A blockchain fogalmát nem egyszerű általános definícióval megértetni, de tényleg remek technológiáról van szó. Gondoljunk egy olyan, megváltozhatatlan múltú, elosztott adatbázisra, ahol mindenki számára ellenőrizhető a decentralizált szolgáltatás, és ahol a feleknek nem kell megbízniuk egymásban, nincsen központi szervező sem, mégis működik a rendszer.

Ha nem csak tokenes, hanem egyéb példákat írunk, talán jobban megérthető a blockchain hasznossága:

1. Képzeljünk el egy olyan blockchain-alapú szervizrendszert, ahol a múltat nem lehet megváltoztatni, nem lehet letagadni az autók sérüléseit vagy visszatekerni a kilométerórájukat, hiszen a digitális szervizkönyveket mindenki mindig megnézheti, új információt (például javítást) lehet beleírni, de a múltat nem lehet letagadni, átírni.

2. Vagy gondoljuk el, mennyivel igazságosabb lenne a cégek hr-politikája, ha minden pályázóról lehetne látni egy blockchain-alapú képzési-képességi rendszerben, hogy hol végzett, milyen jegyei voltak és miből van nyelvvizsgája. Ha folytatja az illető a tanulmányait, új információk épülhetnek be a rendszerbe, de a múltat nem lehet hamis vizsgaeredményekkel, megvásárolt nyelvvizsgákkal átírni.

3. De a blockchainnek komoly szerepe lehetne a transzparens tőzsdei elszámolásokban, a szén-dioxid-kvóták kiosztásában és akár a biztosításokban is. Egy ismert és már élő példa az olyan okos szerződés, amikor az utas arra köt biztosítást, hogy pénzt kér, ha egy óránál többet késik a repülője. Ha az egy óra eltelt, és a gép még a levegőben van a légiirányítás adatai alapján, a biztosított automatikusan meg is kapja a pénzt, nincs duma, magyarázkodás, vis maior feltételek.