Soha nem látott gazdasági növekedést hozhat ez a negyedév

2021. április 29. – 17:08

frissítve

Soha nem látott gazdasági növekedést hozhat ez a negyedév
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Valóban kedvezőek a folyamatok, de azért a rekordnövekedés elsősorban a bázishatásnak köszönhető. Tavaly ugyanis az első fertőzések hírére teljesen lefagyott a gazdaság, még az autógyárak is leálltak, most pedig az ipar szinte teljes kapacitással dolgozik. A dübörgésnek azért ára is lehet: a hiány, az infláció és az eladósodottság.

A nemzetgazdaság teljesítményében természetesen nem az a legfontosabb, hogy milyen statisztikai adatokkal írhatjuk le, hanem az, hogy az embereknek legyen munkájuk, megfelelő jövedelmük, jövőképük, biztonságuk.

Vagyis a szubjektív helyzetértékelésünkben olyan nagyon sokat nem számít az, hogy az egyedi helyzetünk, jövedelmünk egy 10 százalékkal növekvő vagy egy 5 százalékkal visszaeső gazdaságban értékelendő. Mégis érdekesek lehetnek a gazdasági mutatók, főleg egy olyan időszakban, amikor egészen vicces módon dobálja az adatokat a jelen és a múlt.

A bázishatás

Elsőre talán elég furcsán hangzik egy olyan jóslat, hogy az első negyedévben 1 százalékkal még eshetett a magyar gazdaság, majd a másodikban 12 százalékkal is nőhet. Valójában nem a két negyedév teljesítménye között lesz ekkora különbség, hanem a viszonyítási alap volt mennyire más, ez a bázishatás.

Ha ugyanis megnézzük az idei első és második negyedévet, illetve előkotorjuk az emlékeinkből a tavalyi első és második negyedév történéseit, a különbség igencsak szembetűnő lesz.

2020 januárja és februárja még a Covid előtti gazdasági növekedés jegyében telt el. Tavaly márciusban ugyan már megérkezett a lefagyás, de a tavalyi évkezdet, vagyis az első negyedév így is még erős volt. Az idén azonban az eddigi legerősebb járványhullám alatt még zárva tartottak a vendéglátóhelyek, igaz az ipar azért már működött, összességében még a 2021-es első negyedév visszaesést jelentett a bázishoz képest.

Majd jött a második negyedév, most éppen ebben vagyunk, amely már a visszanyitások időszaka lehet, előbb a teraszok, majd a zárt terek is megnyithatnak, vagyis a fogyasztás, a gazdasági teljesítmény is nőhet. Viszont a bázis még annak az első nagy ijedségnek a jegyében telt el, amikor tavaly áprilisban (a mai adatokhoz képest csak néhány fertőzés hírére) gyakorlatilag lefagytak a gyártóüzemek, például valamennyi autógyár leállt. 2020 második negyedévében 13,6 százalékos visszaesés következett be.

11-13 százalék

Ebben a negyedévben ezt a nagy lefagyást már „megnyerjük”. Amióta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fejlett statisztikai módszerekkel követi a negyedéves gazdasági növekedési adatokat, soha nem volt még kétszámjegyű magyar gazdasági növekedés a bázishoz képest, de tapasztalatunk szerint az elemzők most 11-13, akár 15 százalékos növekedést is el tudnak képzelni.

2021. április 12-én a Ford biatorbágyi logisztikai központjának átadó ünnepségén Szijjártó Péter kezet fog Yiannis Tavanidis igazgatóval, mellettük Menczer Tamás államtitkár – Fotó: Kovács Tamás / MTI

Ebből persze éves szinten már inkább csak egy 4-5 százalékos növekedés jöhet ki reálisan. Több negyedév várható adataival már tényleg nem bonyolítjuk a képet, de emlékezhetünk, 2020-ban a nyáron megnyugodtunk, tombolt a balatoni turizmus, vagyis a harmadik negyedévben megint magas volt a bázis.

Segítenek a keleti vakcinák

Az európai nyitás üteme országonként ugyan kicsit eltérő, de azért azt remélhetjük, hogy az közös, hogy a trend már kedvező, vagyis például nem állítják meg a folyamatot újabb mutánsok.

Magyarország a keleti vakcinák használatával kicsit meg is előzheti az uniós versenytársait, de azért májusban-júniusban jó eséllyel a legtöbb nyugat-európai országban is már érdemi lehet a visszarendeződés

– mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Márpedig, ha tényleg vissza tudunk térni a „normalitásba”, akkor a második félév már egy szinte egészséges gazdaság képét mutathatja (a légi közlekedés, a nagy vállalati rendezvények, a távolabbi helyszíneket megcélzó turizmus épül majd vissza a leglassabban).

A Raiffeisen úgy számol, hogy az éves növekedés így összességében akár 5 százalék is lehet (különösen a feldolgozóipar, illetve az autógyártók összesített teljesítménye lehet erősebb ebben az évben, de az építőipar is komoly növekedést mutathat).

Libikóka

Ha egy kicsit részletesebben, ágazatonként is belemászunk a számok és a folyamatok elemzésébe, mindig kiderül, hogy a nagy trendek soha nem olyan egyszerűek, azokon belül is vannak hullámzások, fel-le változások. Németh Dávid, a K&H szenior elemzőjének a segítségével megnéztünk pár ilyet, legyen a kezdőpéldánk a vendéglátás (éttermek, szállodák)!

Tavaly áprilisban, amikor minden lefagyott, a negyedév első hónapjában (április) az éttermi szektor csak a szokásos forgalom negyedét érte el, ekkor kellett kialakítani a házhoz szállítások feltételrendszerét, szerződni a futárcégekkel, ez nem ment egyik pillanatról a másikra.

Májusban már a 2019-es bázis felét tudta a szektor, mert kezdett normalizálódni az ágazat, júniusban pedig már egész jól beindult a belföldi turizmus, a külföldiek hiányoztak ugyan, de gyakorlatilag már minden nyitva volt (Budapest még szenvedett, de a Balaton tényleg hasított).

És mi várható az idén? A vendéglátás jelenleg 50 százalékos kapacitással szenved, ami így áll össze:

  • nagyon kevés külföldi,
  • bezárt éttermek,
  • sok házhoz szállítás,
  • működő munkahelyi menzák, büfék.

Mindez hamarosan felpattanhat, vagyis elsősorban május sokkal erősebb lehet, mint tavaly. Ám a június megint egy nagy kérdés.

Tavaly a belföldi szállodafoglaltság júniusban már magas volt, de azt még nehezebb belőni, hogy mi lesz az idén. Megint megindul az élményekre éhes magyar a belföldi szálláshelyek felé? Vagy mivel beoltottsághoz kötik majd a szállásfoglalásokat, még az is lehet, hogy a nagy nyitás ellenére a június a bázis alatt marad

– mondja Németh Dávid, aki szerint ebből a sokféle hatásból a vendéglátás 17-18 százalékos negyedéves növekményt azért elérhet.

A gyárak működnek, az építkezések folynak

Valójában azért a nagy növekedési számokat elsősorban az ipar és az építőipar fogja húzni. Mint Németh Dávid meséli, bár most sincs száz százalékon az európai autóipar,

  • olykor chiphiány jelentkezik,
  • drága a logisztika,
  • alacsony az európai kereslet,

de ez ahhoz képest, ami tavaly volt (amikor bezártak a gyárak), így is óriási előrelépés.

A Deufol német logisztikai cég debreceni gyárának ünnepsége 2020. május 22-én – Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Elsőre talán kifejezetten nagy különbséget gondolhatnánk a szállítás, raktározás területén is, hiszen most a nemzetközi áruforgalom látszólag akadálytalan, míg tavaly megszakadtak az ellátási láncok, határzárak nehezítették a forgalmat, a helyzet szokatlansága még lassította a kereskedelmet. Talán meglepő, de a változás főszámai itt mégsem kiugróak, vagyis annyira tavaly sem fagytunk le, illetve most is vannak kisebb zavarok.

Viszont nagyon úgy néz ki, hogy nagymértékben segíti az idei gazdasági növekedést az építőipar, és ennél a szegmensnél már azt is mondhatjuk, hogy nem is a bázis igazán alacsony, hanem a tárgyévben nagy a kibocsátás. Ha mélyebben belenézünk a folyamatokba, azért némi zavart itt is okozott tavaly áprilisban a Covid:

  • hazamentek az építkezésen dolgozó ukrajnai, romániai, szerbiai és moldovai munkaerők,
  • bizonyos építkezések a járvány miatt álltak le,
  • mások azért, mert a megrendelő elbizonytalanodott.

Ám tavaly igazán csak az áprilisi adat volt gyenge, idén viszont hasít a szektor, sok az állami beruházás is, az uniós finanszírozású kapacitásbővítés, de vannak lakásépítések, és a sok kormányzati program hatására berobbanhatnak a lakásfelújítások.

A második legjobb

Azt tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a statisztikai adatok szerint – a bázishoz viszonyítva – 2021 második negyedéve lehet minden idők legjobb magyar növekedési adata, ugyanakkor a megelőző hónaphoz viszonyított javulásban nem ez a három hónap lesz a „best ever”, mert ebben a tavalyi év harmadik negyedéve lesz verhetetlen. Ekkor történt az, hogy az áprilisi teljes bezárkózás után alig volt fertőzött, júliustól szeptemberig szinte normál kerékvágásban élt az ország.

Török Zoltán a most érzékelhető pozitív trendekkel kapcsolatban elég optimista, véleménye szerint a kedvező folyamatok tartósan velünk lehetnek, igaz, a nagy növekedésnek ára is lesz.

Elsősorban a magas hiány. A magyar állam ugyanis annyi programmal pörgeti a gazdaságot, olyan gyorsan szeretne visszatérni a 2019-es kibocsátási szintre (azt se felejtsük el, hogy 2022-ben parlamenti választás is lesz Magyarországon, ezt pedig ritkán előzik meg megszorítások), hogy emiatt a hiány az idén nagyon magas, 8 százalék körüli lehet, de még 2022-ben is 5 százalék maradhat.

Szerencsére most olyan időket élünk, hogy ezért, legalábbis eddig, senki nem büntette meg Magyarországot, elfogadja ezt Brüsszel, a hitelminősítők és a piacok is.

Az adósság lassan lefelé, az infláció felfelé indulhat

Ráadásul különböző okokból, például a 2020-as kötvénykibocsátásokból felhalmozott tartalékok miatt a 80 százalékos GDP-arányos adósságszint már nem fog tovább emelkedni, de arra azért még várni kell, hogy újra elinduljon lefelé.

Török Zoltán bizonyos kérdésekben a társainál talán optimistább előrejelzést is megfogalmazott,

a méretes európai program, vagyis a Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszköz (RRF) forrásai miatt 2022-ben az ideinél nagyobb, 5,5 százalékos gazdasági növekedés is elképzelhető.

Ha pedig a jövő évre is kivetítjük a bázishatást, akkor 2022-ben az segíti majd a GDP-bővülést, hogy 2021 eleje még mindenképpen „lefagyott” ágazatokkal volt terhelt, de jövőre a turizmus már erősebb lehet.

Turisták a budai Várban – Fotó: Rostás Bianka / Telex

A szakember másik pozitív várakozása, hogy miközben az elmúlt években megszokhattuk a folyamatos forintgyengülést, Török Zoltán szerint 2021 végére már nem a mostani 360 forintos, hanem inkább a 350 forintos árcentrum körül stabilizálódhat a forint.

A nagy fellendülésnek vannak ugyanakkor inflációs kockázatai is. Rövid távon inkább csak a magasabb nyersanyag- és szállítási árak (olaj, acél, konténerek drágulása) okozhat április-májusban 5 százalékos inflációt, amely az év egészére majd visszaszorul 4 százalékra, de hosszabb távon a fellendülést és a gazdaságba öntött sok likviditást is kezelni kell.

Ami a csövön kifér

Ha pedig mindezeket együtt nézzük, és belegondolunk, hogy a kamatszint továbbra is nagyon alacsony, sok az uniós forrás, amit Magyarország a többieknél gyorsabb ütemben szeretne lehívni, akár azt is kijelenthetjük, hogy Magyarország gyorsan visszatérhet ahhoz a „high pressure economyhoz”, amelyről a Covid miatt tavaly márciusban letértünk, és amit úgy lehetne jellemezni, hogy a fiskális és a monetáris politika nyomja, ami csak a csövön kifér.

Kockázatok azért bőven vannak, az óvatosság, a lakosság egy részének jövedelemvesztése limitálhatja a fogyasztást és a növekedést.

A bázishatás pedig még egy ideig nagyon furcsa adatokat produkálhat. Gondoljunk bele, hogy bár azt még mindig nehéz megjósolni, hogy mikor lesznek koncertek és fesztiválok, de ha például az idei második negyedévben ez egy mindössze 100 milliós üzletág lesz, mert gyakorlatilag nincsenek koncertek (néhányan fizetnek egy-egy online eseményért), majd jövőre visszatér egy 5 milliárdos negyedéves piac, akkor ez a szegmens ötvenszeresére fog nőni.

Ennek a számnak azonban ugyanúgy nincsen sok értelme, mint ha azt néznénk meg, hogy mennyit változik a mozipiac két olyan negyedév között, amikor a bázisban még nem lehettek nyitva a mozik, majd a tárgyévben már igen.

Nullával nem lehet osztani, így a mozipiac ezen növekedési üteme már tényleg teljesen értelmezhetetlen lesz statisztikailag.