Közös pénzügyeink: 50 ezer, 40 ezer, 4 ezer milliárd forint, tudja, hogy mik ezek?

2021. április 22. – 21:39

frissítve

Közös pénzügyeink: 50 ezer, 40 ezer, 4 ezer milliárd forint, tudja, hogy mik ezek?
Varga Mihály pénzügyminiszter Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

2020 után 2021-ben is magas lesz a hiány. Ezt eddig is tudtuk, de a költségvetési törvényhez benyújtott pénzügyminisztériumi módosítás alapján a PM immár elárulta a részleteket is. Járványügyi intézkedések, orvosi bérek, lakásfelújítási támogatások, az uniós források lehívásának az elszámolása a fő tételek.

Bármennyire is fontos mindannyiunk számára közös pénzügyeink alakulása, vagyis a magyar GDP, az adósság, a költségvetés, a hiány, azért valószínűleg a legtöbb ember nem nagyon tudná pontosan megtippelni a összegeket. Pedig a kormány azzal segít, hogy amennyiben szeretnénk ezeket egyszer és mindenkorra megjegyezni, a közelítő számok mostanában nem is olyan bonyolultak, szép kerekek. Figyelem a következő számok nem pontosak, még kerekítéssel sem, de aki szeretné belőni magának a nagyságrendeket, ezeket megjegyezheti, mert nem téved sokat, ha azt mondja, hogy

  • 50 ezer milliárd forint, ez a GDP, vagyis a közös teljesítményünk produktuma.
  • 40 ezer milliárd az adósságunk, ezt kéne közösen visszafizetnünk, kinőnünk, elinflálnunk
  • 80 százalék, fenti két szám hányadosát mutatjuk, ez a gyakran emlegetett GDP-arányos államadósság
  • 4 ezer milliárd forint – nagyjából ennyi lehet a 2021-es hiány,
  • 7,5 százalék. Ez is egy hányados, csak éppen nem jön ki a fenti számokból, mindenesetre ez az idei GDP-arányos hiánycél, fent csak közelítő értékeket adtunk meg, a GDP-nk kicsit nagyobb, a hiánycél kicsit kisebb, így ez a jó hányados.

Hogy lett ennyi?

Vagyis, ha némi álomszerű kerekítéssel azt mondjuk, hogy újra 10 millióan vagyunk, akkor fejenként (csecsemőket is beleértve) idén 400 ezer forinttal mindenki többet költ, mint amennyit termel.

Mielőtt nagyon fennakadnánk ezen a felelőtlen magatartáson, gyorsan szögezzük le, ez nem meglepetés, de valóban új törvénymódosítást nyújtott be Varga Mihály pénzügyminiszter az idei költségvetést megalapozó törvényhez.

Itt olvasható az iromány.

Valójában azonban az anyagban nincsen nagy meglepetés, a cél inkább az volt, hogy transzparensebbé váljon, hogy az első terv elkészítéséhez képest milyen tételek szálltak el.

2021-re ugyanis valaha még olyan költségvetéssel indultunk neki, ,amelyben csak a GDP 2,9 százaléka lett volna a hiány (1476 milliárd forint). Csak aztán kiderült, hogy még mindig velünk marad a járvány, a második és a harmadik hullám, el kell engedni a nehéz helyzetbe került vállalkozások adóját, meg kell emelni a védekezésre szánt költségeket, bért kell emelni az orvosoknak, sőt még az is költség, hogy hatalmas összegeket hívhatunk e az Európai Uniótól, mert a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előzetes kormányzati elszámolási terhei is magasak.

Rendeleti kormányzás

Aki előszeretettel böngészi a Magyar Közlönyben a kormányrendeleteket (van mostanában, járvány idején ez az érdekes jogi eszköz, hogy kormányrendeletekkel törvények változnak) az már számíthatott arra, hogy nagyon megugrik a hiánycél, most már az is látszik, hogy egészen pontosan 3860 milliárd forintra (2383 milliárd forinttal). Kedves olvasóinkat kérem, hogy ne róják fel nekem, ha nem jön ki az első hiány és a növekmény összegéből az új hiány.

Ennek a matematikai csodának az alátámasztására ezt az összeget mutatnám be: 1,4 + 1,4 = 2,8,- Ám, ha a művelet egyes elemeit külön kerekítem egész számra, az így nézne ki: 1 + 1 = 3.

A Pénzügyminisztérium mindenesetre most egy törvénymódosításban is bemutatta azt, amit korábban a Költségvetési Tanács (KT) kért tőle, hogy pontosabb számokkal segítse a véleményalkotását. Akit részletesebben is érdekelnek a változások, a Portfolio.hu remek táblákat is készített.

Most lehet

A lényeg azonban alighanem az, hogy most az államokat nem feddi meg sem az IMF, sem a Világbank, de még „Brüsszel” sem, ha úgy döntenek, hogy élénkítenek (rákerestem Ctrl F-fel, a „Gazdaságvédelmi” szó 46-szor, a „klíma”, vagy a „természetvédelmi” egyszer sem szerepel az irományban).

A járvány második és harmadik hulláma nagyon sok lépést indokolt, ráadásul beindultak a demográfiai, illetve a lakhatási projektek is.

Hát, így szállt el a hiány, ám zárjuk egy jó hírrel az írást, 2021-ben kisebb lesz a hiány, mint volt tavaly (8,1 százalék) és már az adósság is apad (GDP-arányosan 80,4 százalékról 79,9 százalékra). Halkan megjegyezhetjük, hogy aazért az előző mondatunkba bele is köthetünk, a nominális adósság ugyanis nem apad, de a GDP-arányos adósság már csökken. Ennek is örülünk.