Geotermikus energiatermelés: magyar technológia jelenthet áttörést

2021. április 22. – 04:57

Geotermikus energiatermelés: magyar technológia jelenthet áttörést
Geotermikus energiaellátó-központ a Győr-Moson-Sopron megyei Bőnyben 2015. november 24-én – Fotó: Krizsán Csaba / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Föld hőjének hasznosítása inkább csak kiegészítő energiaforrás a fűtésben, illetve az áramtermelésben. Most egy új magyar technológia a süket olajkutakat hasznosítaná áramtermelésre.

A globális energiaiparban 5 milliárd dollár nem számít nagy összegnek, a BBC becslése szerint a geotermikus (vagyis a Föld hőjét hasznosító) áramtermelés ma ekkora üzlet a világon.

Főleg olyan helyeken éri meg, ahol aktív vulkanikus zónák találhatók. A föld hőmérséklete amúgy kilométerenként 30 fokkal emelkedik lefelé, ahol van segítség, ami felhozza a meleg anyagokat (elsősorban a rétegvizet), ott racionálisabb az energiatermelés.

Elsőre talán Izlandot gondolnánk ebben a technológiában éllovasnak, hiszen közismerten jók a geográfiai adottságok, gazdag az állam, és az északiak környezettudatosak is. Nem is tévedünk sokat, Izland valóban dobogós ebben, de van két meglepő ország, ahol még nagyobb az aránya az energiamixben a geotermiának, ez Kenya, illetve Salvador. Elég egyszerűek a számok,

  • Kenya az összes energiaigényének a felét,
  • Salvador a harmadát,
  • míg Izland a negyedét tudja geotermikus forrásból előállítani.

További nagy termelők még Fülöp-szigetek, Új-Zéland, illetve Costa Rica, ezeknek az országoknak is jók az adottságaik a geotermikus energiatermelésre.

A nagyobb országok, így elsősorban az Egyesült Államok, Indonézia és Mexikó ezeknél is több áramot állítanak elő, vagy több fűtést oldanak meg geotermikus forrásból, de az ő teljes energiamixükben már elvész, vagyis 1 százalék alatti a geotermikus arány. Aki szeretne még ilyen adatokat böngészni, a Think Geoenergy szakportálon bőséggel talál.

Magyarországon is jók az adottságok

Magyarországról mindig elhangzik, hogy a geotermikus projektekben nagy potenciál van, ez itthon is egy kiaknázatlan lehetőség. Aktív vulkánjaink ugyan nincsenek, de a Magyarország alatt elhelyezkedő alapkőzet vékony, ezért nálunk nálunk százméterenként dupla olyan sebességgel nő a hőmérséklet, mint a világban átlagosan – olvsható az Xforest honlapjának a szakcikkében

Önjáró vibrátorjárművek Pécs közelében 2017. június 15-én, ahol szeizmikus kutatásokat végeznek, aminek célja a geotermikus energia hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza szerint

a geotermikus, illetve az árapály-energiaforrásoknak az európai áramellátásban egyelőre inkább csak kiegészítő szerepük lehet, előbbi fűtésre alkalmasabb, mint áramtermelésre. Hiszen a 100-200 fokos hő fűtésre remek, de az áramtermelésre már macerásabb, mert nem elég meleg. Igaz, folyamatosan javul a technológia,, az árapály pedig az Atlanti-óceánnál a francia, ír partoknál reális.

Amerikai óriásprojekt

Említettük, hogy ez egy 5 milliárd dolláros iparág, de a következő években megsokszorozódhat a mérete. Elindulhat ugyanis egy hatalmas amerikai program, amely új megvilágítása helyezheti ezt az egész iparágat, és ebben akár fontos szerepe lehet egy magyar technológiának. Ezt nem csak mi magyarok mondjuk, mert akkor inkább a „remény” kategória lenne, de a nemzetközi szaksajtó is, a programról és ebben a magyar technológiáról itt lehet olvasni.

Az írásból kiderül, hogy Joe Biden új közigazgatása egy 2000 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési programot szervez az Egyesült Államokban. Ennek szükségességét például a texasi áramzavar mutatta meg nemrég.

Érdekesség, hogy az Egyesült Államok ugyan csak egyetlen ország, mégis sokkal kevésbé integrált az áramrendszere, mint Európának. A 2000 milliárd dollárt magyar forintban nem könnyű elképzelni, a 600 ezer milliárd forint, vagyis 600 billió forint egy évtized teljes magyar GDP-jével egyenlő..

A rekultivációs hányad

Az atlantai székhelyű Petrolern LLC cég azzal foglalkozik, hogy miképpen képes a szennyező olaj- és földgázipar átállni a tiszta energiatermelésre. A cég április 11-i közleményében úgy kalkulált, hogy a 2000 milliárd dolláros Biden programból 16 milliárd dollár (4800 milliárd forint) azt célozza, hogy a már nem termelő régi olajkutakat lezárják és rekultiválják.

Ebben a legígéretesebb technológia a geotermikus energiatermelésre való átállás. Mindez Jennifer Granholm energiaügyi miniszternek is szívügye, nemrég a sajnálatát fejezte ki, hogy a „lábunk alatti meleget” az Egyesült Államokban még kevés projektben hasznosítják.

Alan J. Cohen, a Petrolern technológiai igazgatója szerint egy „olajkútból geotermikus erőmű” projekt

belső megtérülési rátája meghaladhatja a 10 százalékot, vagyis tíz éven belül megtérül az invesztíció, és e feladat 200 ezer munkahelyet teremtene az Egyesült Államokban.

A magyar szál

Magyar szemmel öröm volt olvasni, hogy az amerikai szakportál a cikkben két előremutató technológiát emelt még ki, egy kolumbiai projektben az olaj mellett található forró víz hasznosítását alkalmazzák sikeresen, míg a másik egy magyar technológia. Sőt, a geotermikus szakportál egy külön cikket is szentelt a magyar fejlesztésnek.

Az egri MS Energy Solutions Kft. magyar cég (tulajdonosai Sulyok István, Balázsi Sándor) egy kiskunhalasi pilot projekttel alakította ki a világ első olyan zárt ciklusú geotermikus hőtermelő erőművét, amelyet egy meddő (sikertelen) olaj- és gázkutató fúrásból visszamaradt kútban valósítottak meg.

A hőtermelő rendszer 0,9-1 megawatt teljesítményű lehet. Hogy ez jobban megfogható legyen, a kis erőmű termelése elég egy 15 ezer négyzetméter alapterületű rossz hőszigetelésű épület vagy egy ugyanekkora üvegház, de akár 600 lakás fűtésére is. A fűtés máig a legneuralgikusabb pontja a hazai karbonsemlegesítésnek, mert becslések szerint 3 millió magyar lakásban használnak fosszilis energiát (elsősorban gázt) a fűtésre.

Magyarországon jelenleg megközelítőleg 9000 használaton kívüli, felszámolásra váró mélykút található, amelyek jelentős részében műszakilag megvalósítható ez a technológia.

Egy olajkút a Somogy megyei Kálmáncsa közelében 2019. június 16-án – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Kiskunhalasi pilot

Mint a cég a közleményében írja, a pilot projekt egy Kiskunhalason található, 1960-as években fúrt kútban létrehozott hőerőmű 100 százalékig zöld, nincsen károsanyag-kibocsátása, az energia forrása megújuló. Működéséhez semmilyen fosszilis forrásból származó energiára nincs szükség, életciklusát emberöltőkben lehet mérni.

A cég szerint ez a technológia az önkormányzatoknak, magáncégeknek, illetve különösen is az agrárszektornak kedvező, mert a fűtőmű energiaprofilja kiválóan illeszkedik a kertészeti (fűtött üvegházak) energiaigényekhez.

Kevesebb, de tisztább

A földhő energiáját hasznosító legtöbb technológia vízkinyeréses rendszerrel működik, ahol a nem megfelelően kezelt víz jelentős kockázatokat hordoz, természeti károkat okozhat. Ez a technológia ugyanakkor nem jár vízkitermeléssel, teljesen zárt ciklusú rendszer, ami ugyan kevesebb energiát tud kinyerni, mint a hagyományos geotermikus rendszer, de összehasonlíthatatlanul kiszámíthatóbb, nem jár semmilyen környezetszennyezéssel, nem veszélyezteti a vízbázist.

A magyar projektet 82 millió forinttal támogatta a magyar állam (NKFIH). A projektet segítheti az a hazai jogszabály, amely kötelezi a használaton kívüli szénhidrogénkutak tulajdonosait arra, hogy vagy hasznosítsák a kutat, vagy számolják fel őket.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!