Az eddigi kettő mellé három újabb komoly áramvezetéket feszített ki a két ország közé Magyarország és Szlovákia. Hosszabb távon mindenki abban bízik, hogy Magyarország nyer az új határkapacitásokkal, az első két kereskedési nap árai azonban eddig meglepően alakultak.
Magyarország áramrendszere össze van kötve a szlovák, a román és a cseh rendszerrel. Ennek az lenne a fő haszna, hogy a nemzeti piacok ki tudják segíteni egymást, az árak kiegyenlítődnek, a zavarok eltűnnek, kisimulnak.
Ám az elmúlt években azt lehetett tapasztalni, hogy valójában két „sziget” alakult ki, az olcsóbb cseh és szlovák piac alkotott egy ilyet, illetve a drágább magyar és román. Az árak nivellálódását az akadályozta, hogy volt a rendszerben egy „szűkület”, vagyis nem jutott át elég áram a szlovák rendszerből a magyarba, mert itt kialakult egy szűk keresztmetszet.
Elkészült
Ezért övezte nagy várakozás azt a három távvezetéket, amelyet több évtizedes tervezés és előkészítés után a két ország között üzembe helyeztek, majd a próbaüzem után április 5-én, húsvéthétfőn az áramkereskedés is elindult rajta. Majd meglepetésre ezután az égbe szöktek az árak, de ennek speciális okairól később.
A magyar–szlovák 400 kV-os határkeresztező távvezetékekről a két állami tulajdonban álló rendszerirányító, vagyis a magyar Mavir és a szlovák SEPS közös közleménye árul el részleteket.
Az északkelet-magyarországi Sajóivánka–Rimaszombat-összeköttetés és a két nyugat-magyarországi összeköttetés, vagyis a Gönyű–Bős és Gönyű–Nagygyőröd kettő, de inkább három vezetéket jelent.
Vagyis a Gönyűtől a Dunát átívelő szakasz egy oszlopon indul, ott megy a kétszer 400 kV-os vezeték, amit szakkifejezéssel Szlovákiában felhasítanak, az egyik ág Bős felé megy, a másik Nagygyőröd felé. Ez rendszerüzemeltetés szempontjából három vezeték. Erről itt tekinthető meg egy látványos videó:
A három új mellett a két korábbi vezeték Győr–Bős, illetve Göd–Léva között halad.
Sokmilliárdos fejlesztés
A vezetékek részben közösségi forrásból valósultak meg, a „magyar rész”, vagyis
- a Gönyű és az országhatár közötti, 1750 méteres vezetékszakasz 4,2,
- a Sajóivánka és az országhatár közötti, 23,2 kilométeres szakasz 8,8 milliárd forintba került.
„A bővülő nemzetközi összeköttetések a legforgalmasabb észak–déli áramlási útvonalon biztosítják az egységes európai villamosenergia-rendszer egyensúlyát, másrészt hazánk számára az észak-kelet magyarországi régió hosszú távú ellátásbiztonságát”
– hangsúlyozta Biczók András, a Mavir ZRt. elnök-vezérigazgatója.
Hasonlóképpen méltatta Peter Dovhun, a SEPS elnök-vezérigazgatója a 46 kilométeres szlovák szakaszt, kiemelve, hogy így újabb megújuló energiaforrások kapcsolhatók a rendszerbe.
Furcsa árak
Azt írtuk, hogy az összekapcsolás majd az árak további kiegyenlítődéséhez, a remények szerint hazai árcsökkenéshez vezet, de az első két kereskedési nap „bolond árakat” hozott.
Olykor van olyan, hogy teljesen megkergülnek az árak a regionális, de általában is az európai árampiacon. Ennek megértéséhez nézzünk két olyan kereskedési napot, április 5-ét, húsvéthétfőt és április 6-át, a négynapos szünet utáni első munkanapot, aminél különbözőbbet el sem lehet képzelni.
Hétfőn mindenki pihent, kevés áramot használtak a vállalatok, alig volt kereslet. Ráadásul szépen sütött a nap, erős szél volt, termeltek az időjárásfüggő erőművek is, vagyis magas volt a kínálat. Ebből az a furcsa helyzet alakult ki, amit tavaly az olajáraknál is láttunk, hogy Szlovákiában erősen negatív áramárak alakultak ki (a zsinórár mínusz 6 euró, a csúcsár mínusz 22 euró lett). Fizettek az erőművek, csak valaki vigye el az áramukat.
Kedden aztán beborult az idő, hideg lett, ráadásul indult a munkahét, vagyis leegyszerűsítve kisebb lett a kínálat és minden szempontból (vállalati felhasználás, több fűtési igény) nagyobb lett a kereslet.
A HUPX áramtőzsde oldalán azt lehetett látni, hogy az április 6-i magyar zsinórár 54,80 euróra (67 százalékkal), a csúcsár 61, 93 euróra (44 százalékkal) emelkedett. A szlovák árak ennél alacsonyabbak maradtak, de ott azt a vicces változást lehetett olvasni, hogy mínusz 1000 százalékkal változtak az árak. (Ez valójában csak azt jelenti, hogy tízszeresére nőtt az ár és előjelet is váltott). Hát, nem pont ezt vártuk a kapacitások bővítésétől.
A MEKH véleménye
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is közleményben jelentette az indulást, Horváth Péter János, MEKH-elnök szerint
„az új távvezetékek javítják Magyarország ellátásbiztonságát, csökkentik a magyar–szlovák viszonylatban fennálló strukturális szűkületet”.
Ezzel a leghosszabb magyar határszakaszon és a legforgalmasabb, észak-déli villamosenergia-áramlási irányban bővült a határkeresztező kapacitás. A MEKH elnöke rámutatott, hogy Magyarország villamosenergia-igényének mintegy 30 százalékát importból fedezi, am jelentős mértékben Szlovákia irányából érkezik.
Kereskedői tapasztalatok
A hatás hosszabb távon biztosan pozitív lesz – vélték az általunk megkérdezettek. Az utóbbi időben ugyanis nem is csak Magyarország szorult importra, de ahogy Romániában átalakítják a termelési szerkezetet, és kerülnek ki a rendszerből a román szenes erőművek, sokszor már Románia is áramimportra szorult.
Az, hogy a pozitív helyzet kialakuljon, még időigényes, az első bevezetés után a magyar–szlovák, illetve a szlovák–ukrán kereskedelmi mennyiségekben is szűkülés volt tapasztalható.
Mint a kereskedők elmesélték, hétfőn, amikor elindult a kereskedés, valóban felment 2100 MW-ra a kapacitás, de aztán a hetedik kereskedési órától visszaesett 1100 MW-ra.
Vagyis egyelőre a felajánlott mennyiség csak hétfőn 0 és 6 óra között emelkedett meg, ebből sokat nem lehet mondani, húsvéthétfőn hajnali 6-ig nincs érdemi fogyasztás, utána aztán váratlanul eltűnt a kereskedési lehetőség. Ezt többen is sérelmezték, hiszen az erőműveknek nagyon transzparensen kell megadniuk a tevékenységük jellemzőit, de a határkeresztező kapacitásoknál, vagy a rendszerirányítói adatoknál simán előfordul, hogy a piac számít egy mennyiségre, de aztán az a felére olvad.
Ez a tervezhetetlenség csalódást okozott a kereskedőknek, ráadásul voltak extra hatások, volt egy francia atomerőművi tűz, illetve a Balkánon máshogyan van húsvét, ez is növelhette a spreadet.
A szakemberek szerint az átmeneti zavarok után be fog állni a rendszer, mert az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) nagyon figyel arra, hogy a kapacitások működjenek.
A kapacitások a szlovák és a magyar adatközlésekből is nyomon követhetőek, itt, itt és itt.
Kerestük a témában a MEKH, a Mavir, illetve a HUPX szakembereit, akik részletesebb elemzést ígértek a folyamatról és a hatásokról. Amint az érintettek kielemezték az első hatásokat, megosztják a Telexszel, hogy miként tudott a környezet alkalmazkodni a három új vezetékkel.
