Nem Orbán Viktor családjától vettük a balatonhenyei ingatlant, mondják Oszkó Péterék

Az Európai Unió több országában, főleg Észak-Európában, de még a szomszédos Szlovéniában, illetve egy olyan korábbi adóparadicsomban is, mint Luxemburg is rendkívül transzparens, mindenki számára hozzáférhető cégregiszterek és ingatlan-nyilvántartások működnek.

Papíron Magyarországon sem rossz a helyzet, a cégregiszterek kísérletet tesznek a végső tulajdonos bemutatására, de a tulajdoni lapok is részben ingyenesen, de legalábbis alacsony költséggel elérhetőek. Ám, mint a következő történet is jól példázza, mégsem működik jól a rendszer. Egy gigantikus építkezésnél sem lehet például biztosan megtudni, hogy ki van mögötte. Ha pedig kiskapuk vannak a szisztémában, akkor előfordulhat, hogy éppen azok fognak élni ezekkel, vagyis elbújni, akiknek van valami a fülük mögött, mert

• adóbevallásuk,
• pozíciójuk,
• nyilvános vagyonnyilatkozataik

alapján nem birtokolhatnák azt, amit valahogyan mégis birtokolnak.

Balatonhenye

A hatalmas, közel ezernégyzetméteres alapterületű balatonhenyei ház (Petőfi Sándor utca 10.) történetéről már mi is írtunk, de a sztorit alapvetően az Átlátszó és Hadházy Ákos képviselő ütötték a leginkább.

Pár mondattal összefoglalva a fordulatos sztorit, Balatonhenyén, egy gyönyörű balatonfelvidéki faluban zajlik egy túlméretezett, védett területet érintő gigaberuházás. A telek korábban volt Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a tulajdona, majd Ruff Zoltán lett a gazda, ő a Hír TV-nél és az ECHO TV vezetőségében kapott szerepet. Később Ruff Zoltán az általa tulajdonolt Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.-be apportálta a birtokot, majd a kft., illetve vele együtt a balatonhenyei beruházás is bekerült a Közép-Európai V. Magántőkealap tulajdonába.

A magántőkealapoknál kitehetjük a „végállomás” feliratot, mert ezek végső haszonhúzói Magyarországon a nyilvánosság számára nem megismerhetőek. Az Átlátszó és több baloldali politikus azért az alap címe és kezelője miatt Tiborcz István „közelségét” is behozta a történetbe.

Ennél a pontnál aztán derült égből a villámcsapásként, a múlt hétvégén az Oszkó Péter volt pénzügyminiszter birtokában levő Oxo Properties Holding bejelentette, hogy ő az alap befektetője, így az ingatlan közvetett tulajdonosa. A cég még kérte is a közvéleményt, hogy a jövőben tartózkodjon a találgatásoktól és a fals állításoktól.

Valahogy nem kerek

A láthatóan összetett történet végén néhány, a kormányzatot, kritikai észrevételek nélkül támogató sajtótermék értelmezése elég egyszerű volt: az Átlátszó és Hadházy lyukra futott. Ez így természetesen nem igaz, de egy új kommunikációs trükk visszatérő alkalmazását figyelhettük meg ismét.

• Rogán Antal új családjának meghiúsult földvásárlásánál,
• Kósa Lajos és a csengeri örökösnő történeténél,
• vagy Varga Judit igazságügyminiszter (szintén balatonhenyei) CSOK-jánál

lehet azt a módszert tapasztalni, hogy a média pontos tájékoztatását azzal minősítik hazugságnak, hogy egy adott ponton új információ jelenik meg, vagy változik az állapot.

A szöveg ugye ilyenkor az, hogy nincs ügy, Rogánék végül nem vettek földet, Kósa nem kapott pénzt, Vargáék majd visszafizetik a CSOK-ot később, ha nem költöznek életvitelszerűen Balatonhenyére. Természetesen attól még a sajtó joggal foglalkozik a szerződéssel, a közjegyzői papírokkal, vagy a CSOK-kal, hogy később változik a történet.

Attól, mert egy adott ponton az Oxo Propertieshez került az ingatlan, aligha ő volt az eredeti ötletgazda, nem túl valószínű, hogy Oszkó Péter mozgatta Guller Zoltán, Ruff Zoltán, vagy akárcsak a magántőkealap korábbi lépéseit. Felmerült egy olyan magyarázat is, hogy Oszkó segít a NER-nek, összejátszik a jobboldallal, vagyis kimentett egy kínos helyzetből egy neres tulajdonost. Oszkó Péter eddigi pályája, megnyilatkozásai alapján ez sem igazán életszerű.

Adódhat ugyanakkor egy ezeknél életszerűbb köztes megoldás is, például az, hogy az építkezés tényleg „neresnek” indult, de aztán a cikkek miatt kínos lett, emiatt eladósorba került, és a gyors szabadulási vágy miatt nyomott áron került piacra. Oszkóék pedig üzleti megfontolásból itt beléptek és lecsaptak a lehetőségre.

Tavalyi deal, idén bejelentve

Megpróbáltuk a helyzetet tisztázni, A Telex.hu kérdéseire Nánási Zoltán, az Oxo Properties Holding ügyvezetője a következőket deklarálta.

„A tavalyi év során egy teljes portfólió kivásárlás keretében kerültek a Közép-Európai V. Magántőkealap befektetési jegyei cégünk tulajdonába. Cégünk az utóbbi években teljes befektetési portfóliók kivásárlását máskor is végrehajtotta, ez egyébként is üzleti stratégiánk része és a jelenlegi piaci környezet amúgy is elősegíti a hasonló tranzakciókat.”

Ebből a válaszból tehát tényszerűen az kiderül, hogy már 2020-as volt a deal, igaz ebből rögtön kínálkozik a kérdés, hogy de hát miért nem tették ezt nyilvánvalóvá korábban? Erre Nánási Zoltán ezt válaszolta.

„Miután az ingatlan tulajdonosi hátterével kapcsolatban mostanra sorozatban jelentek meg a téves állítások, szükségesnek tartottuk ezek mielőbb korrekcióját és további megelőzését.”

Nem a miniszterelnökéktől vettük

Abban a kérdésben nem lettünk sokkal okosabbak a válaszok után sem, hogy mennyit ér, illetve mire lesz jó ez a villa a cégnek.

„Alapvetően potenciálisan turisztikai és egyéb kereskedelmi hasznosításra alkalmas, tipikusan kistelepülési ingatlanok vannak az alap portfóliójában, amely megfelelően illeszkedik cégünk befektetési profiljához. A jelenlegi gyorsan változó és egyelőre nehezen tervezhető piaci környezetben szeretnénk az üzleti célú hasznosítás bármely lehetőségét fenntartani, melyről akkor tervezünk végleges döntést hozni, ha a az iparági tendenciák kiszámíthatóbbá válnak. Ezzel együtt magánhasznosítás nem célja a befektetésünknek, beruházásunk üzleti céllal történik.”

Az eladó is rejtve maradt, de azért Nánási Zoltán a miniszterelnöki családot kizárta:

„Miután magánbefektetők között történő üzleti tranzakcióról van szó, annak további részletei nem publikusak, de a további szerencsétlen félreértések elkerülése végett meg tudjuk erősíteni, hogy ahhoz sem a miniszterelnöknek, sem a családjának vagy bármely családtagjának semmilyen módon semmi köze nem volt.”

Miért titok egyáltalán

Mondhatnánk ezek után, hogy nincs itt kérem semmi látnivaló. De mégis miért nincs? A további találgatásoknak túl sok értelme valóban nincsen, ha eddig titkolták az eladók, hogy kik ők, aligha fognak maguktól előjönni a napra. A magántőkealapok különböző kezelői sem fogják elárulni, hogy kié az alap, hiszen azzal érvelnek, hogy nem fognak értékpapírtitkot, ügyféltitkot sérteni.

„Nem szeretnénk börtönbe kerülni, de egyébként is a sajtó nem érti a szerepünket. Ha valaki egy banknál vezetett számlájáról fizet ki egy ilyen ingatlant, akkor sem lehet a bankot megkérdezni, hogy kié volt a számla, mennyi pénz van azon és a számla tulajdonosa a bank vezérigazgatójának a barátja-e”

– hallottunk érveket a titok megőrzésére.

Hogy lehet elbújni?

Mindenesetre ezen a ponton érdemes átgondolni, hogy Magyarországon egy ingatlan tulajdonosa miért tudja ilyen könnyen kijátszani az átláthatóságot. Mert legalább háromféle módon továbbra is elbújhat a nyilvánosság elől:

• strómannal,
• magántőkealappal,
• opciós szerződéssel.

Az első megoldás nagyon rizikós. Képzeljük el, hogy birtokolni szeretnénk egy csodálatos, akár milliárdos értékű ingatlant, de nem szeretnénk, hogy a szomszédnak, a sajtónak, az adóhatóságnak kiderüljön, hogy ez a miénk.

Ha annyira megbízunk valakiben, aki elvállalja nekünk barátságból, vagy pénzért, hogy papíron tulajdonos lesz, akkor vállalnánk azt is, hogy semmilyen jogi papírral nem védjük magunkat? Van ilyen bizalom? Mi van, ha a stróman meghal? Be volt vonva az örököse is? Mi van, ha mi halunk meg? A gyerekeink felé is lojális lesz a stróman? Mi van, ha senki nem hal meg, csak megkettyen a „titkos képviselő”. Ez mind óriási kockázat, jogi biztosíték nélkül kevesen vállalnak ilyen nyitott pozíciót.

Opciós szerződés

A következő metódus, az opciós szerződés nagyon bevett a magyar üzleti életben. Gondoljunk Simicska Lajos ismert eseteire, akinek egy időben jó nagy befolyása volt, de nem szerette volna ezt mindig deklarálni, nem tette ki az ablakba, hogy volt köze az Indexhez, vagy a TV2-höz. A fiókban ott lapult egy opciós szerződés, ha a helyzet úgy alakul, elő tudjon lépni tulajdonosként, de addig bizonygassák csak a jelenlegi tulajdonosok, hogy övék a cég.

Hogy néz ki ez egy ingatlan esetében? Pont ugyanígy. Nagyértékű ingatlant birtokol a Kastélytulajdonos Kft., a cégnek a cégregiszterben láthatóan van is egy magánszemély tulajdonosa, Zsellér Gyula. Nincs több kérdés, ő a tulajdonos. Az más tészta, hogy amúgy az ingatlant már régen az a Gazdag Antal használja, akinek van egy opciós vételi szerződése a Kastélytulajdonos Kft-re.

Az igazán nagyok amúgy nem is így csinálják, több védelmi vonal mögül kandikálnak csak ki olykor, vagyis még arra is van emberük, aki a vételi opciós szerződést köti és csak egy szerződésláncolat végén ül a nagy ember.

Ezekre az opciós szerződésekre mondta nemrég az Egyensúly Intézet javaslata, hogy lehet ilyet játszani, de az opciós szerződések csak akkor legyenek érvényesek, ha azokat bizonyos értékhatár felett feltöltik egy nyilvános nemzeti szerződéstárba.

És végül a magántőkealap

A strómanhasználat gagyi, az opciós szerződés középhaladó szint, de a magántőkealap a profik világa. A csúcsok csúcsa, amit csak pár ember használ Magyarországon. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hozta be azt a passzust, amellyel a törvényhozók azokat a tulajdonosokat segítik, akik szégyellik a tulajdonukat.

Ha egy magántőkealap nyílt végű, de zárt alapként működik, vagyis nem határozza meg előre, hogy meddig működik, de a tulajdonosi köre meghatározott, az alap nyilvánosan nem toboroz befektetőket, akkor a befektetői teljesen elrejtőzhetnek a nyilvánosság elől.

Ügyes konstrukció, hiszen az valóban kezelhetetlen lenne és nem is tartozik a nyilvánosságra, hogy kinek mi van a bankszámláján, vagy kinek mennyi befektetési jegye van.

Ám, ha minden becsomagolható egy ilyen magántőkealapba, akkor bárki elbújhat, nem kell közzétennie, hogy az övé egy ingatlan, vagy egy cég. Hiszen az a magántőkealapé. És az kié? Nem mondjuk meg.

Ma ez a fő probléma

A magántőkealapok befektetőiről ma semmilyen nyilvános adatbázisból nem tudunk meg semmit. A magántőkealapnak még természetes személy ügyvezetője sincsen, csak egy másik cég, egy alapkezelő irányítja.

Nem, egyáltalán nem az irigység, még csak nem is az újságírói kíváncsiság miatt lenne jó tudni a tulajdonosokat, hanem olyan fogalmak juthatnak az eszünkbe, hogy korrupció elleni harc, adózási transzparencia, pénzmosás elleni küzdelem, kartellgyanú.

Az átláthatóság igényét nem is lenne bonyolult rendezni, csak legyen rá szándék. Valami olyan szabály lenne erre alkalmas, hogy akinek 10 százalékot meghaladó tulajdona van egy alapban, azt már be kell jelenteni. Tíznél több megbízható embert találni, akik között el lehet osztani egy magántőkealap jegyeit, na az már elég bonyolult lenne ahhoz, hogy nem bujkálnának el ilyen konstrukció mögé.