A statisztikai hivatal adatai szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, a nyugdíjas-index 3,2 százalékkal, a maginfláció 4,1 százalékkal haladta meg a tavaly februárit. Az elmúlt tizenkét hónapban a szeszes italok, dohányáruk ára jelentősebben, az élelmiszereké és a tartós fogyasztási cikkeké az átlagost kissé meghaladó mértékben emelkedett. Bod Péter Ákos egyetemi tanár az Mfor.hu-n elemezte az adatokat: szerinte aggasztó, hogy a gazdasági visszaesés ellenére is ilyen mértékben növekszik az árszínvonal.
„A vírusválsággal küzdő magyar gazdaság árviszonyait vetjük össze a 2020 februári helyezettel, így kell megítélnünk a három százalékot meghaladó éves fogyasztói árindexet, és az évkezdethez mért további pénzromlást. Vannak ebben egyedi magyarázó tényezők, ezúttal a jövedéki cikkek drágulása formájában, de érdemes ránézni a főbb termékcsoportok áralakulására”
– írta.
Az élelmiszerek, italok árai 2020-ban hét százalékkal nőttek, és eszerint most tovább drágultak. A korábbi években a tartós fogyasztási javak (elektronikai cikkek, autók) tartották féken az áremelkedési ütemet az erős importverseny viszonyai között, mivel ezeknek, valamint a ruházati termékeknek az árszintje nem igen növekedett. Most azonban nem segítettek a tartós cikkek.
„Megdrágulásukban bizonyosan nagy szerepe volt a forint tartós és jelentős értékvesztésének” – tette hozzá Bod Péter Ákos.
Ki ő?
Bod Péter Ákos 69 éves közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1989-ban részt vett az MDF gazdasági programjának ki alakításában, és képviselte a pártot a Nemzeti Kerekasztal munkájában. Az 1990-es parlamenti választásokon az MDF Veszprém megyei listáján szerzett mandátumot. 1991-ig volt képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 1995 januárjától 1997 végéig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsának tagja volt. Később tanácsaival, írásaival a jobboldal közelében maradt. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között Orbán Viktor Fidesz-elnök őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek.
Korábban írtuk, hogy a koronavírus okozta válság sok szempontból különleges, legfontosabb tulajdonsága, hogy nem a gazdaság saját működéséből adódó problémák okoztak krízist, hanem egy külső tényező. Az IMF viszonylag naprakészen, országonkénti bontásban követi a koronavírushoz kapcsolódó intézkedéseket és azok pénzügyi vonzatát.
Magyarországon tavaly 5,2 százalékos volt a gazdasági visszaesés. Orbán Viktor február 15-i értékelése szerint a hitelmoratórium 3 ezer milliárd forintot hagyott 1,6 millió ügyfél és vállalkozás zsebében, 80 milliárd forintból 250 ezer munkahelyet sikerült megvédeni. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója nemrég 6 százalékos gazdasági növekedést jósolt az idei évre.