Jászai Gellért és a 4iG az informatika után a távközlési piacon is erősít

2021. február 23. – 11:55

Jászai Gellért és a 4iG az informatika után a távközlési piacon is erősít
A 4iG International Innivative IT Investment irodaháza a III. kerületi Montevideo utcában. – Fotó: Bizományosi: Róka László / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A tőzsdén jegyzett és az állami informatikai pályázatokon hasító 4iG megvette a Hungaro DigiTel (HDT) cég többségét. Ezzel összebútorozott az állami Antenna Hungáriával és így Rogán Antal érdekszférájával, ajtót nyitott a regionális távközlési piac felé, és még külföldi befektetőt is szerzett magának. Igaz, az új portugál részvényes úgy piaci, hogy nem teljesen politikamentes.

Fontos közleményt tett közzé február 24-én reggel a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett 4iG Nyrt., amely mögött felsejlik a teljes hazai infokommunikációs piac helyezkedése. A Jászai Gellért többségi tulajdonában álló informatikai cég előzetes megállapodást kötött az állami Antenna Hungária Zrt.-vel és a portugál hátterű Alpac Capital-csoporttal annak érdekében, hogy többségi tulajdont szerezzen a Hungaro DigiTel Kft.-ben, Magyarország vezető és a térség egyik meghatározó műholdas távközlési szolgáltatójában.

A politika a legérdekesebb

Mindjárt szakszerűbben is elemezzük ezt a bejelentést, de nézzük előbb, hogyan olvassa a szektor vájt fülű része ezt a hírt. Jászai Gellért megerősödött, láthatóan nincsen rosszban, sőt szövetségre lépett Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjével, aki a hazai közösségi (állami) informatikában kulcsszereplő, az AH-hoz pedig különösen erős kötelékek fűzik.

Mindez nem volt ennyire tiszta még az elmúlt hetekben sem. Jászai Gellért súlyáról, bekötöttségéről sokat találgatott a sajtó, amikor korábban levált Mészáros Lőrinctől, vagy amikor azt lehetett hallani, hogy az Opusba bevitt korábbi befektetések (CIG Biztosító, Mátrai Erőmű) nem hozták a várt eredményeket, ráadásul a 4iG tervezett nagy dealje, a T-Systems is megbicsaklott.

Az állami informatika az elmúlt időszakban is érdemi konfliktusokkal volt terhelt, csak kettőt ideemelünk:

  • Rogán Antal mennyire foghatja egymaga a DKÜ (Digitális Kormányzati Ügynökség) szervezeten keresztül az állami informatikai költéseket, és mennyire marad saját jogköre a szakminisztereknek, például Pintér Sándornak a belügyi informatikában vagy Palkovics Lászlónak az oktatási informatikában.
  • Összetett személyi konfliktus volt például az, amikor Orbán Viktor kormányfő 2020. december 31-i hatállyal felmentette teendői ellátása alól Fauszt Zoltánt, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács egyik tagját. Orbán Viktor nem szereti, ha gazdasági érdekcsoportok közvetlenül rászabadulnak a minisztereire, de itt valami hasonló történt, Palkovics László elmúlt hónapokban tapasztalható gyengülésének fontos állomása volt, ahogy kipöckölték a bizalmasát.

Visszatérve Jászai Gellértre, az üzletember viszont láthatóan ereje teljében van, a háta mögött érezheti már Rogán Antalt is, és ahogy a környezetében mondják, Jászai szintet ugrott, „rendszeresen jár fel a Várba”.

Jászai Gellért (j) és Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója – Fotó: Kummer János / BÉT

Maga a deal

Na de mi történt most? Fussunk neki még egyszer. Adott tehát egy szigetszentmiklósi műholdas cég, a Hungaro DigiTel, az Opten szerint 2019-ben 6,4 milliárd forintos forgalommal és 1,5 milliárdos adózás előtti eredménnyel (a közlemény szerint a jelenleg 45 főt foglalkoztató társaság 2020. évi árbevétele 5,2 milliárd forint volt).

A HDT a közlemény szerint fele-fele részben volt a magyar államé (AH) és a portugálok projektcégéé, amelynek végső haszonhúzója a Luso – Pannon VC – Fundo Europeu de Capital de Risco / Euveca csoport. Az Opten szerint amúgy 55,4 százalékban volt a magyar államé a tulajdonos, de gyanítható, hogy a közleményben megadott tulajdoni arány a frissebb.

A portugál befektetőről még az Indexben írtunk részletes anyagot.

Bemutattuk, hogy a portugál alapkezelői csoport (Alpac Capital) kulcsembere Pedro Vargas David, egy a McKinsey-ben dolgozó rendkívül képzett pénzügyes, akinek a cége Budapesten, Lisszabonban és az Egyesült Arab Emírségekben működtet irodát. Ám politikailag az sem lebecsülendő, hogy Pedro édesapja Mario David volt portugál néppárti politikus, aki mindig Orbán Viktor közeli szövetségese volt, és akit 2016. április 14-én egy Lisszabonban rendezett ünnepségen Orbán a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntetett ki.

Az Alpac Capital SA 2013-as alapítása óta több mint 150 millió euró értékű tőkét helyezett ki többségében az infokommunikációs, pénzügyi és energetikai iparágakban működő európai vállalatokba.

A befolyásos David család

Portugália egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családja igazi világpolgárokból áll. Az édesapa Angolában nőtt fel, és politikai pályája mellett üzleti aktivitása, lobbimunkája is nagyon nemzetközi volt, Dél-Amerikához, de a Közel-Kelethez is kötötte. Fia a legjobb nemzetközi iskolákba járt (Harvard, INSEAD), és legközvetlenebb kollégájával, Luis Santosszal az említett McKinsey globális tanácsadó cégnél dolgoztak együtt.

Nagy visszhangot váltott ki a család kolumbiai és perui üzleti aktivitása, Mário David európai ügyekért felelős portugál államtitkárként sokat tett az EU és Peru, illetve Kolumbia viszonyainak javításáért, ő volt az előadója a két ország Európával kötött szabadkereskedelmi egyezségének, de a Pedro Vargas David vezette portugál Prebuild nevű cég projektjei sok kritikát is kaptak a sajtóban.

A tranzakció

A tervezett lépésben a 4iG a saját papírjaival fizet a portugáloknak, akik így 5-7 százalékos befektetők lesznek a 4iG-ben. Ez azért fontos lépés, mert a Mészáros Lőrinchez kötött tőzsdei cégek (elsősorban az Opus) nagy kudarca volt, hogy bár nemzetközi sikerekről és befektetőkről álmodtak, ez nem igazán akart eddig összejönni. A 4iG-nek részben ez már sikerülhet, igaz a fenti politikai kapcsolatok miatt azért itt sem lehet kizárni a kapcsolati tőke fontosságát.

Az Antenna Hungária megtartja a pakettje felét, vagyis a 4iG-é lesz a műholdas cég háromnegyede, az Antennáé az egynegyede. Ennek az a fő hozadéka, hogy az ICT (infokommunikációs) piacra a jövőben közös expanziós stratégiával léphet a 4iG és az AH.

A HDT Magyarország saját földi feladó állomásán keresztül VSAT és műholdas műsorterjesztési szolgáltatásokat biztosít megrendelőinek, megrendelői között a magánszektor meghatározó társaságai (bankok, olajtársaságok, televíziós társaságok), valamint állami megrendelők is szerepelnek.

A tranzakció a hazai műholdképesség fejlesztése mellett további stratégiai célokat is szolgál. Vagyis a cég ma egy olyan földi átjátszóállomást jelent, amely összegyűjti a szolgáltatók jeleit és kilövi a műholdas kapacitásokra, ez lehet rádió, tévé, zárt láncú internet, például a biztosított kapcsolatok (honvédség, külügy, katasztrófavédelem) számára, e piacon biztosan vannak növekedési lehetőségek.

Az űrbuli

Mi talán most nem kevertük volna ide, de maga a közlemény behozza a hazai űrprogramot is. A 4iG és az Antenna Hungária vezetői ugyanis megemlékeznek a CarpathiaSat megalakításáról is, amely a 4iG és az AH korábbi együttműködése volt.

Az Antenna Hungária Zrt. DVB-T adótornya Karancslapujtő közelében 2019 decemberében – Fotó: Komka Péter / MTI

Ez az a magyar „űrcég”, amelynek végső tulajdonosai 51 százalékban a 4iG, 44 százalékban az állam és 5 százalékban a New Space Industries mögött álló Sárhegyi István. A fiatal űrjogász családja ismert, mert szülei, Sárhegyi Zoltán és Bártfai Beatrix neves jogászok, akik gyakran nyernek állami megbízásokat. Érdekesség, hogy a New Space Industriesban cégképviselő Rábely Balázs is, akinek szintén Bártfai Beatrix az édesanyja, vélhetően Sárhegyi István féltestvéréről lehet szó.

Zárás

A 4iG keddi bejelentése szerint a több lépésben megvalósuló ügylet az üzletrészek értékelését, a végleges adásvételi, illetve apportszerződés megkötését, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi eljárását követően áprilisban zárulhat.

Azt, hogy a versenytársak által csak „magyar égre, magyar műholdat” munkacímmel emlegetett program a műsorszórás mellett a távközlés nagykereskedelmi piacának más szegmenseiben is sikeres lesz-e, a jövő dönti el.

A 4iG korábban a T-Systems megvételével erősített volna az ICT-piacon. Ez végül nem sikerült. De talán utólag ezt már nem is bánják annyira Jászaiék, hiszen a pandémia ebbe az ágazatba is beleharapott. Sok vállalat visszafogta a nagy beruházásait, az állami tenderek sem hasítottak annyira.

Azóta a két cég (mármint a 4iG és a T-Systems) hol versenyez, hol kooperál egymással, a T-Systems ugyanis már csak a létszáma miatt is megkerülhetetlen partner.

Ám miközben a videochatek, laptopok, internet-szolgáltatás területén a nagy home office és a digitális oktatás bővülést hozott, addig azok a cégek, amelyeknek a bizniszébe belerondított a járvány, ráadásul sokan százmilliókat költenek védekezésre, maszkra, fertőtlenítésre, vagy sokat veszítenek a rövidebb nyitvatartással, ők éppen az IT-ban vágtak, elhalasztották a rendszerintegrációs munkákat.