Matolcsy: Miért is ne ismerhetnénk fel azt, hogy az észtek mintegy 2,5-szer jobbak voltak nálunk?

2021. február 22. – 16:53

frissítve

Matolcsy: Miért is ne ismerhetnénk fel azt, hogy az észtek mintegy 2,5-szer jobbak voltak nálunk?
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Másolás

Vágólapra másolva

„Miért is ne ismerhetnénk fel azt, hogy az észtek mintegy 2,5-szer jobbak voltak nálunk a 2020 előtti évtizedben? Miért is ne keresnénk ezért a módját annak, hogy miképpen követhetnénk az észt mintát?” – ezzel a felütéssel írt Matolcsy György jegybankelnök újabb cikket a Növekedés.hu-ra.

A 2009 utáni és 2020 előtti évtizedben Észtország az EU-átlag 64,6 százalékáról közel 84 százalékra zárkózott fel, ezzel közel 20 százalékponttal közeledett a fejlett európai országok szintjéhez, írja Matolcsy és hozzáteszi, náluk csak Litvánia volt sikeresebb. Románia pedig a harmadik helyezett a 9 kelet-közép-európai országból.

Ebben a rangsorban a hatodik Magyarország 10 százalék alatti felzárkózási teljesítménnyel.

Az észt siker a halmozott növekedést tekintve is nyomon követhető: ennek kétharmadát a szolgáltatások adták, de az ipar is jelentősen hozzájárult a sikerhez, írja a jegybankelnök. „Szolgáltatásalapú újraiparosítást hajtottak végre, ami az IT szektorra és egy teljes körű, különösen az állami szektorra kiterjedő digitális átállásra épült” – írja.

„A 2008/2009-es válság miatt Észtországból külföldre költözők zöme visszatért, mert 2015-ben a balti államban a bérek újra elérték a válság előtti szintet. A munkanélküliség eközben 16 százalékról 4 százalék közelébe csökkent. 2010-től meredeken nőtt a termelékenység, 10 év alatt közel harmadával javult ilyen szempontból az észt gazdaság”

- írja Matolcsy, aki szerint az észtek messze jobban teljesítettek nálunk.

Majd áttér arra, mik lehetnek ennek a fő okai.

Azon túl, hogy GDP-arányosan 10 % alatti az államadósságrátájuk, az észtek „erős nemzeti vízióval vágtak neki a független Észtország nagy kalandjának. A finnek sikerét kívánták megismételni és felemelkedni a skandináv országokhoz” – írja. Szerinte ebből az erős jövőképből a következő dolgok következtek: nyugati integráció minden téren, teljes újrakezdés a politikában és teljes szakítás a birodalmi múlttal.

A finnek a digitális forradalomra építettek, a növekedés kétharmadát a szolgáltatások adták, írja Matolcsy, miközben a V4-ek gazdaságaiban 4-6 százalék közötti az infokommunikációs terület súlya, addig Észtországban megközelíti a 8 százalékot.

„Észtország a digitális átalakulás éllovasa lett. Az oktatást, a vállalatokat, a háztartásokat és a közigazgatást egyaránt digitalizálták. Az észt ”digitális állam„ által nyújtott szolgáltatások 99 százalékát on-line lehet intézni. Ezzel Észtország világhírnevet szerzett – az ENSZ tagállamok között elnyert harmadik helyezéssel – az e-kormányzati fejlettségben” – írja Matolcsy, aki szerint Magyarország számára az észt példa sok tanulságot kínál:

„Erős jövőkép kell, jó stratégia, teljes digitális átmenet, magas beruházási ráta, tartósan dinamikus termelékenység-növekedés, bérfelzárkózás, a külföldön dolgozók hazahívása, alacsony államadósság, erős technológiai szektor, sok innováció és világszínvonalú egyetemek. Mi lenne, ha tényleg belevágnánk?” – zárja írását.