Mit hoz 2021 a pénzvilágban a Reddit-sereg és a Covid árnyékában?

2021. február 10. – 10:11

frissítve

Mit hoz 2021 a pénzvilágban a Reddit-sereg és a Covid árnyékában?
A New York Stock Exchange épülete 2021 januárjában – Fotó: Spencer Platt / Getty Images / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

2021 meglepő folyamatokkal köszöntött be a nemzetközi, elsősorban az amerikai tőkepiacokon. Már nem a nagy amerikai technológiai cégek voltak a tőzsdei sztárok, a globális kisbefektetői csapat olykor ütőképes hadsereggé szervezte magát, a jutalékmentes tőzsdézés pedig etikai problémákat hozott a felszínre. Mi lesz a folytatásban?

A tőzsde olykor különös módon tükrözi le a reálgazdaság folyamatait. 2020-ban, a járvány évében 165 ország süllyedt recesszióba. Csak összehasonlításképpen: a 2008–2009-es pénzügyi válság során, a Lehmann-csőd utáni évben csak 89 országban volt gazdasági visszaesés.

Tavaly a nagyobb gazdaságok közül csak Kína maradt „pluszos”, ám a tőzsdék mégis jól szerepeltek. Elsősorban a nagy amerikai technológiai cégek drágultak sokat, a Nasdaq, vagyis a növekedési tőzsde február elején 45 százalékos egyéves pluszban van, a hagyományos indexek 5-6 százalékos pozitív értéket mutatnak.

Normalizáció

Hajdu Egon, a CIB befektetési Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ha 2020-at a járvány határozta meg, úgy most a piacok arra vannak berendezkedve, hogy 2021-et már a normalizáció, a növekvő GDP-re vonatkozó várakozások hajthatják.

A törékeny fellendülést senki nem szeretné veszélyeztetni, így a kormányok és a jegybankok mint a hímes tojással, vélhetően úgy fognak bánni 2021-ben a gazdasággal. Még véletlenül sem lesz szó szigorításról, marad az ösztönzés, a stimulus, a pénzszórás, mindezek miatt egy különösen pozitív év jöhet a tőkepiacokon, de egy csomó izgalmas kérdés így is felmerülhet:

  • Fordul-e a kocka, és a tavalyi nyertesek, az informatika, a távközlés, az egészségügy részvényei után idén már a tavalyi vesztesek, azaz a bankok, az energetika, a nyersanyagtársaságok drágulhatnak?
  • Mennyire lesz az egész évre jellemző az új jelenség, amikor interneten szervezett „hadseregek” mozgatják a részvényárakat, képesek lesznek legyőzni a kicsik a hedge fundokat?
  • A jutalék- és ügyfélszolgálat nélküli tőzsdézés veszélyeire egy szomorú amerikai haláleset és per hívta fel a figyelmet.
  • Végül mit tesz Joe Biden amerikai elnök az amúgy őt támogató, de eléggé problematikus óriási amerikai technológiai cégekkel?

Pénz lesz dögivel

A 2021-es év pozitív kilátásait alapvetően a vakcina táplálja, Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint az Egyesült Államok talán már a második negyedévben, az Európai Unió inkább a harmadik negyedévben érhet el érdemi eredményeket. Ez az átoltottság, a remélt nyájimmunitás a legpozitívabb hívószó, de azért ilyen a remélt GDP-növekedés, a sok szabad pénz, illetve a nagy gazdasági csomagok is.

Hajdu Egon szerint azok a gazdaságok pattanhatnak fel a leggyorsabban, szerinte is elsősorban az Egyesült Államok, ahol hatékony a gazdaság, ahol a nagy leállás után nem kell szerelni, kalapálni, hanem azonnal elindul a szerkezet. Ráadásul a tőkepiacoknak az is pozitívum, hogy az Egyesült Államokban egyelőre fel sem merül semmilyen szigorítás, visszafogás, az amerikaiak ezen kifejezések említésétől is úgy tartanak, mint az ördög a szentelt víztől. Emlékezhetünk a korábbi QE (mennyiségi lazítás, pénznyomtatás) után már az is tőzsdei eséshez vezetett, ha valaki megemlítette a taperinget (szűkítés).

Ciklikus vagy növekedési?

Ha megnézzük, hogy tavaly melyik szektor ment a legjobban, akkor a járvány és a home office természetéből adódóan is jól ment az egészségügy, a távközlés, az informatika, összefoglaló elnevezéssel a growth (növekedési vagy technológiai) iparágak. Néhány papír, az Amazon, az Apple, a Facebook, a Microsoft, illetve az Alphabet (Google) hihetetlen értékűre duzzadt, közülük a többség már 1000-2000 milliárd dollárt is ér.

Velük ellentétben a tavalyi év leggyengébb szektorai a kőolaj és földgáz, a további alapanyagok, általában az ipar és a bankszektor voltak, ezeket a szektorokat szokás old economynak, value-szektoroknak vagy ciklikus iparágaknak is nevezni.

Az ökölszabály az, hogy amennyiben a gazdaságban tartós növekedés van, akkor tudnak ezek az utóbbiak jól teljesíteni, az elmúlt napokban már feléjük indult a tőke, hiszen ők korábban kimaradtak a drágulásból, de 2021-ben továbbra is feléjük mozoghat a tőke. Ha így lesz, abból például a német DAX-index nyerhet, mert a világ vezető tőzsdéi közül a németen vannak a legnagyobb arányban klasszikus iparágak.

A német Deutsche Bank globális körkérdésében például 627 profi vagyonkezelési szakembert kérdezett arról, hogy a nagy áremelkedés után mi az, ami most a legtúlértékeltebb, hol van buborék. A szakemberek első helyen a bitcoint említették, de rögtön utána a második helyen már a technológiai szektort. Ha pedig a profik így látják, akkor aligha fognak most sokat befektetni arrafelé.

Maradnak a redditesek?

Az idei év új és igen szokatlan fejleménye volt, hogy egyes részvényeket (GameStop), illetve egyes árupiaci termékeket (ezüst) is meg tudtak bolondítani az interneten szerveződő kisbefektetői hadseregek. A GameStop 10 dollárról felment 480 dollárra, majd visszazuhant 50-60 dollárra. Karagich István, a Blochamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint az mindig életveszélyes, ha valamilyen pénzügyi piacra olyanok lépnek tömegesen, akik ott tapasztalatlanok, nem igazán ismerik a befektetésük következményeit. Az év eleji sztorik nagy veszélye, hogy egy nagy sereg lelkes, de tapasztalatlan befektető akár igazságérzete, forradalmi hevülete, vagy éppen profitéhsége miatt eszméletlen pénzt (a GameStop esetében 4 hét alatt 44 milliárd dollárt) fektetett be bonyolult és drága opciók vásárlásába a sima részvényvásárlások mellett, aminek a végén a csapat döntő része megitta ennek a levét.

Gamestop-üzlet New Yorkban 2021 januárjában – Fotó: Tayfun Coskun / Anadolu Agency / AFP

A 44 milliárd dollárnyi opciós részvényvásárlási jogokra olyan emberek költöttek pénzt, akiknek amúgy egy hónappal ezelőtt valószínűleg sejtelmük sem volt arról, hogy ők opciót fognak vásárolni, sőt lehet, hogy annak jelentésével sem voltak tisztában.

A GameStop-sztori érdekessége, hogy az opciós kereskedést, az opciós piacon való üzletelést eddig tényleg csak azok űzték, akik előtte már megmártóztak a tőzsdei spekulációkban, most viszont a közösségi média egy teljesen új jelenséget mutatott: azt, hogy képes nagy vételi hullámot okozni és már pénzügyi területen is befolyásolni a folyamatokat. A Reddit r/wallstreetbets nevű, 6 millió felhasználóval bíró platformja, karöltve a TikTok és Youtube amatőr „pénzügyi szakértőivel” elérte, hogy brutális tömegek vásároljanak GameStop-részvényt (javarészt egy bárki számára elérhető tőzsdézős appon, a Robinhoodon keresztül), amiből egy öngerjesztő átpumpálás alakult ki. Legalább másfél millió ember ugrott fejest az elmúlt hetekben a dologba, ami jól mutatja, hogy egy többmilliós követői táborral működő fórum hatalmas tömeget mozgathat meg.

Csalóka napfény

Egy ilyen tranzakciósorozatnál először úgy tűnik, hogy felmegy az ár, mindenki nyereséget ér el az összehangolt akcióval, de ez csak az elméleti kiértékeléseknél van így. Amikor a tömeg realizálni szeretné a nyereségét, akkor óhatatlanul lezuhan az ár, ha nincs mögötte fundamentális érték. (Itt is ez történt, 35-szörösére robbant az ár, majd meghetedelődött, mindezt néhány nap alatt.)

Vagyis aki nem szállt ki időben, az bukott. Azoknak, akik 87 millió ügyletben opciós jogot vettek egy haldokló részvényre, sejtelmük sincs, hogy az anonim „hergelők” mibe rángatták bele őket. A szakember kifejezésével ez egy olyan masszív eszközár-inflációhoz vezetett, olyan szervezett lufifújáshoz, aminek nagyon csúnya vége lett.

Az akció annyiban „sikeres” volt, hogy a betámadott hedge fundok valóban pénzt vesztettek, de nekik megvolt a szakértelmük a helyzet kezelésére, a zárásokra, a fedezésre, vagyis nagyon hamar már nem az ő kárukra ment a játék, hanem a különböző körökben beszálló kisbefektetők már csak egymás rovására kereshettek volna.

Fontos tudni, hogy például a konkrét eset során az opciók kifejezetten drágák voltak, ha egy kisbefektető 100 dolláros részvényárnál beszállt, körülbelül 40-50 dollárt költött egy 1 hónapos, 100 dolláros részvényáron vételi lehetőséget biztosító opcióra, vagyis ha esetleg 200 dolláros árnál kiszállt, akkor is csak 50 dollárt nyert elviekben, és akkor még nem is beszéltünk az opciók idő előtti lezárásának alkalmanként 30-40-50 dolláros vételi-eladási piaci árjegyzési különbözetéről. Aki pedig 200-300 dolláros részvényárnál már 100 dollárt is fizetett az opciókért, na, ő, jól kiszámolhatóan az egészet elbukta.

Egy szomorú öngyilkosság

Említettük, hogy a GameStopot főleg a jutalékmentes Robinhood alkalmazáson keresztül vásárolta a laikusok hada, de a cég reputációja nemcsak emiatt szenvedett csorbát. Mint a CBS cikke is rámutat, egész Amerikát megrázta a 20 éves Alex Kearns öngyilkossága, aki azért lett öngyilkos, mert a Robinhood tévesen arról értesítette, hogy 730 ezer dolláros veszteséget halmozott fel. A fiatalember nem értette, hívta, de nem ért el a céget, majd az anyagi összeomlást látva főbe lőtte magát. Mire kiderült volna, hogy a szoftver rosszul értelmezte a pozíciókat, a fiú már nem élt, most a szülei perelik a céget.

Azt a reménytelen helyzetet, amikor egy törölt repülőjárat vagy egy elromló netes szolgáltatás kapcsán megpróbálunk eljutni egy élő emberhez egy fapados légitársaságnál vagy egy távközlési cégnél, mindenki ismeri, a Robinhood esetében a szomorú eset után azonnal változtatásokat jelentettek be.

Alex Kaerns – Fotó: Kaerns család

Növekedési papírok

Végül az idei év egyik legizgalmasabb kérdése, hogy mi lesz a gigantikusra nőtt techcégekkel. Ők ugyanis egyszerre az amerikai gazdaság szuper éllovasai, az Amazon, a Microsoft, a Facebook, a Google vezetői a világ leggazdagabb emberei, a társaságok az egész bolygóról szedik a hatalmas árbevételüket, és tényleg rendkívül népszerű és előremutató szolgáltatásokat kínálnak.

Csak már olyan trösztök alakultak ki, olyan egyeduralkodó piaci szereplők, ráadásul olyan adatkezelési gyakorlatok, függő fogyasztók, amelyek ellen egy demokrata elnök vélhetően még akkor is fellép, ha ezek a cégek alapvetően amúgy őt támogatták a 2020-as kampányban, és a kampány végén viszonylag keményen betámadták, kitiltották a demokratákat támadó rémhírterjesztőket.

Hajdu Egon szerint a szabályozás valóban kockázat, de azért korai lenne még a növekedési cégeket leírni, a digitalizáció továbbra is kulcstrend. Egy amerikai adat szerint például ma 10 százalékot jelentenek az amerikai online vásárlások a retail kereskedelmen belül, de már az évtized végére 50 százalékra nőhet ez az arány.

Mibe fektessünk?

A sok fontos tőkepiaci folyamat mellett végül is a legfontosabb kérdés mindig az, hogy milyen konkrét részvényekbe, befektetési instrumentumokba fektessünk. Hajdu Egon a dollár várható gyengülése miatt a feltörekvő piacokban bízik, de továbbra is hisz az amerikai papírokban is. Mint említi, a nagy amerikai papírok megkezdhetik a saját részvényeik visszavásárlását az idén, ez pedig mindig drágítja a megmaradt papírokat.

Török Lajos tippjei szerint érdemes az új tőzsde kibocsátásokra figyelni. Tavaly az AI (mesterséges intelligencia) világának két cége, a Palantir és a c3.ai is debütált a tőzsdén, és mindkettő remekelt.

Az idén léphet piacra, a Roblox, a videójátékok Legója, amelynek lenyűgöző a penetrációja a 9-12 éves gyerekek körében (állítólag a 70 százalékuk játékos).

Nagy kibocsátás lehet a UiPath a 10 milliárd dollárt érő automatizáló cég, ahogy ígéretes a Robinhood is, amely elvileg ingyen, azaz jutalékmentesen kínál tőzsdei üzletkötési szolgáltatást a kisbefektetőknek, de valójában a modell olyan, mint a facebooknál, a 13 millió felhasználó és az ő adataik nagy értéket jelentenek a cégnek.

A szakember szerint az európai bankszektor is jelentősen alulértékelt az amerikai bankszektorhoz viszonyítva, sőt, a bátrabbaknak óvatosan akár már a légitársaságok piacán is lehet próbálkozni. Itt a tőkepiaci keselyűknek is van egy préda, az American Airlines olyan szorult helyzetben van, hogy már 14 százalékos hozamon forog a kötvénye. Ha a cég megmenekül és visszafizeti az adósságait, ez remek hozam, ha pedig eljő a vég, akkor a befektetés ment a levesbe.