Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint áremelés nélkül nem tudnak a malmok működni.
Már 66 ezer forintnál is magasabb egy tonna jó minőségű búza ára, a jelenlegi lisztárak viszont csak 56 ezer forintos búzaárat fedeznek. Mivel hónapok óta ennél drágább a kenyérgabona, a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. első embere.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Az MTI által szemlézett cikk szerint a liszt előállítási költségeiből a búza beszerzési árára 75-80 százalék jut. Áremelés nélkül nem bírná ki az iparág ezt az évet, ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet. A tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem több kilogrammonként 6-7 forintnál – mondta Lakatos Zoltán. Persze a fogyasztói árakban ez ennél nagyobb teher lesz – tette hozzá.
A cégvezető szerint a malomipar alacsony nyereségességének részben az alacsony kapacitáskihasználtságból eredő árverseny az oka. Az iparágban az utóbbi években ugyan folytatódott a koncentráció, de a kapacitáskihasználtság most is körülbelül 50 százalékos.
A jelenlegi piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt.
Ez a durván 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a hazai malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet. Magyarországról évi mintegy 200 ezer tonna liszt megy exportra, ebből 150 ezer Romániába.
Érdekesség, hogy a búza világpiacán hatalmas változások zajlottak ez elmúlt években. Miközben a nyolcvanas években még a Szovjetunió volt a világ legnagyobb búzaimportőre, az elmúlt két évben már Oroszország volt a világ vezető exportőre. Ennek oka a szankciókban (is) rejlik, az orosz mezőgazdaság ugyanis nagyon komoly technológiai fejlesztésbe fogott az önellátás érdekében.