Borzalmas állapotok uralkodnak a szépségiparnak bedolgozó pálmaolaj-ültetvényeken

Az amerikai hírügynökség több mint harminc olajpálma-ültetvényen dolgozó nővel készített interjút Malajziában és Indonéziában, melyből kiderült, hogy az indonéziai és malajziai ültetvényeken – melyek a világ pálmaolaj-termelésének 85 százalékáért felelnek – mindennapos a munkásokkal való kegyetlen bánásmód, a felettesek hatalommal való visszaélése, a nemi erőszak és az erőszakos fenyítéssel való fenyegetés. Egy 16 éves lány például a főnöke erőszakolt meg, majd megfenyegette, hogy megöli őt és a családját, ha bárkinek elárulja, mi történt. A lány kilenc hónappal később fiúgyermeknek adott életet. A család jelentette az esetet a rendőrségen, de az ügyet bizonyíték hiányában ejtették. De a riportban megszólaltatott szakszervezeti képviselők, egészségügyi dolgozók, kormányzati tisztségviselők és jogászok tömeges nemi erőszakról és mindössze 12 éves gyerekek megbecstelenítéséről is beszámoltak.

A pálmaolaj sokoldalú felhasználási lehetőségei miatt sok iparág kedvelt alapanyaga: a chipstől a szappanokon, fogkrémeken, bioélelmiszereken, tablettákon át az állateledelekig mindenben megtalálható. Emellett olyan kozmetikai világcégek ellátási láncában tölt be jelentős szerepet, mint a L'Oréal, az Unilever, a Procter & Gamble, az Avon, illetve a Johnson & Johnson.

Az eddig főleg az őshonos élővilágra való veszélyessége miatt kritizált olajpálma-ültetvényeken dolgozó nők nap mint nap kemény és veszélyes munkát végeznek: órákat állnak derékig érő, vegyszermaradványokkal szennyezett vízben, és olyan nehéz terheket cipelnek, hogy méhük idővel megsüllyedhet. Egészségi kilátásaikon a veszélyes permetszerek védőfelszerelés nélküli használata sem javít – nem csoda, ha többen légzési nehézségre, elmosódott látásra, szédülésre panaszkodtak, sőt, olyanok is akadtak, akik teljesen megvakultak. Sokukat alvállalkozók szerződtetik napszámban, bármiféle egyéb juttatások reménye nélkül, és vannak, akik évekig, vagy akár évtizedekig végzik ugyanazoknak a vállalatoknak ugyanazt a lélekölő munkát.

Az AP újságírói mindkét országban találtak olyan családokat, amelyekben nők nemzedékei dolgoztak az ültetvényeken. Ezek a nők sokszor már gyermekként kikerülnek a földekre szüleik mellé, sohasem tanulnak meg írni-olvasni, ezzel együtt pedig életük megváltoztatásának lehetősége is kicsúszik kezükből.

Az olajpálma-ültetvényeken azóta dolgoznak nők, hogy az európai gyarmatosítók több mint száz évvel ezelőtt behozták az első fákat Nyugat-Afrikából. Az évtizedek múlásával a pálmaolaj nélkülözhetetlen élelmiszeripari alapanyaggá vált: csak az elmúlt húsz évben megnégyszereződött a kereslet. A női napszámosokat leggyakrabban férfiak felügyelik, ami tág teret hagy a molesztálásnak, erőszaknak és visszaéléseknek. Hotler Parsaoran, a Sawit Watch nevű indonéziai jogvédő csoport munkatársa az AP-nek azt mondta,

Csaknem minden ültetvénnyel akadnak munkaügyi problémák. De a nők helyzete sokkal rosszabb, mint a férfiaké.

A malajziai kormány közölte: nem tud az esetekről, de az indonéziai hatóságok megerősítették, hogy a fizikai és nemi erőszak egyre gyakoribb probléma az olajpálma-ültetvényeken. Az indonéziai kormány szerint az áldozatok többsége fél jelenteni az esetet, az AP-nek mégis számos történetet sikerült megerősítenie rendőrségi feljegyzések, jogi dokumentumok, szakszervezetekhez beérkezett panaszok vagy újságcikkek alapján.

A pálmaolajat felhasználó világcégek körében hasonló hallgatás övezi a problémákat. Az AP szerint még a fenntarthatóságra és felelős fogyasztói magatartásra nagy gondot fordító vállalatok ellátási láncában is felbukkannak olyan ültetvények, ahol visszaélések történtek, miután óriáspartnereik innen szerzik be a pálmaolajat.