Beszállt, kiszállt, megint beszáll az állam a Gránit Bankba

2020. november 09. – 15:22

Beszállt, kiszállt, megint beszáll az állam a Gránit Bankba
A megállapodás, Hegedüs Éva és Varga Mihály Fotó: PM

Másolás

Vágólapra másolva

A Gránit Bank a tőzsdére készül, és nem a bankholdingba.

Összesen 4,3 milliárd forintos befektetéssel tőkeemelést hajt végre a Gránit Bank, amelyhez a Széchenyi Alapok 3 milliárd forint, Nyúl Sándor magánbefektető pedig 1,3 milliárd forint forrást nyújt. Az állami elemet Varga Mihály pénzügyminiszter maga jelentette be a pénzintézet sajtótájékoztatóján.

A pénzügyminiszter kiemelte: a befektetés célja, hogy a bank fejlődése folytatódjon, az eddigieknél is több ügyfelet tudjon kiszolgálni, megjelenjen a nemzetközi piacon és a részvényeit be tudja vezetni a Budapesti Értéktőzsdére.

(Ide kattintva olvashatók legfrissebb cikkeink.)

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy Jobbágy Dénes, a Széchenyi Alapok vezetője másfél éve kereste meg azzal, hogy tőzsdére készülő cégekben keresnek befektetést.

Utána következett a hosszú döntési folyamat, pénzügyi-, adó-, jogi átvilágítással (ezeket független tanácsadók végezték), ráadásul az alap csak úgy fektethetett be, ha van mellette legalább 30 százalék erejéig olyan magánbefektető, aki még nem a bank tulajdonosa. A befektetést végül konkrétan a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap és Nyúl Sándor valósította meg. Ő korábban már volt befektető, de Demján Sándorral együtt kiszállt, vagyis ő is rági-új befektetőnek tekinthető.

A tőkebefektetés az egyik leggyorsabban növekvő, a covid idején különösen sikeres digitális fókusszal rendelkező hazai bankba történik, amelynek mérlegfőösszege 2020. október végén megközelítette az 500 milliárd forintot. A befektetéssel az új tulajdonosok kisebbségi tulajdonrészt szereznek a bankban, az állami alap 7, Nyúl Sándor 3 százalékot. A bank örül az állam visszatérésének, hogy hallottuk a Gránit is gondolkodhatott úgy, hogy „amennyiben az Erstének jó, ha a magyar állam ott van a tulajdonosai között, nekünk is jó lesz.”

A plusz tőke felgyorsíthatja a növekedést, de Hegedüs Éva nem kívánt pontos tőzsdére lépési dátumot megfogalmazni. Varga Mihály emlékeztetett, 2019-ben már hatodik évét zárta nyereségesen, a magyar pénzintézetekre a nehéz időkben is számítani lehet.

Korábban a piacon még az is felmerült, hogy a Gránit is beléphet a készülő bankholding-projektbe, de úgy tudjuk, hogy ennek nincs valóságalapja, és a másik három banknál kisebb Gránit tulajdonosainak nem lenne érdeke abban, hogy saját útjukat egy kisebbségi szerepre váltsák a nagy közös pénzintézetben.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy a magát „a hazai KKV szektor első számú tőkefinanszírozó stratégiai partnereként” hirdető Széchenyi Alapok (korábbi nevén SZTA), hogy kerül egy bank befektetői közé. Eddig ugyanis az SZTA-s alapok inkább a kisebb, legfeljebb százmilliós befektetésekről híresültek el. Ha azonban elolvassuk az alapkezelő portálján Jobbágy Dénes elnök-vezérigazgató beköszöntőjét, akkor már magyarázatra is lelünk.

„Létrehoztunk egy hatodik alapot és elindítottuk a nagyvállalati befektetéseket is. Jelentősen megnövekednek a befektetési összegek is: az eddigi egy-kétszáz millió forintos átlagos befektetési méret helyett alaponként 5 milliárd forintra emelkedett a felső befektetési korlát, sőt ennél nagyobb kihelyezés is lehetséges több alap részvétele esetén. Megvalósulhatnak piaci alapú társbefektetési konstrukcióban, független magánbefektetővel együtt végrehajtott befektetések is, ahol a független fél legalább 30%-át biztosítja az adott tőkeemelésnek.”

Most pontosan ez történt. Az is érdekes kérdés, hogy egy bank miért lép ki-be az állami tulajdonosi ernyő alá, de a korábbi 3 milliárdos állami tőkeinjekció és a mostani 3 milliárdos közvetett állami befektetés egyszerre hasonló és egyszerre különböző. Mindkét befektetés mérete ugyanakkor, mindkettő végső soron Varga Mihály alá tartozó szervezet révén valósult meg, de a mostani tőkestruktúrában azért ez már relatíve egy sokkal kisebb állami szerepvállalást jelent.