A 370 forintos euró már az a határ, ahol érdemes elkezdeni harcolni

Október 29-én ismét a 370 forintos történelmi mélypont közelébe ereszkedett a forint árfolyama az euró ellenében, igaz a lélektani határt (legalábbis egyelőre) nem érte el, hanem napon belül gyorsan visszaerősödött. Miért alakult ki megint az ennyire gyenge forintárfolyam, mit okoz ez a gazdaságban és kell-e, lehet-e ellene tenni?

Nagyon leegyszerűsítve, ha a világban baj van, azt a feltörekvő gazdaságok devizái mindig megsínylik. A legfontosabb gyengülési ok most a koronavírus-járvány egyre erősödő második hulláma. Ezért is zuhannak az elmúlt két hétben újra a nemzetközi tőzsdék. Mindez tényleg globális hatás, de valóban vannak helyi ízei is.

Amikor például Németország és Franciaország újabb, jelentős gazdasági hatásokkal is járó korlátozásokat jelentett be, akkor a két nagy állammal, különösen a német autóiparral erősen összekötött magyar gazdaság kilátásai is romlottak. Ahogyan egyébként regionális társainké is, nem véletlenül esett a lengyel zloty és a cseh korona is – véli Török Lajos, az Euqilor Trt. vezető elemzője.

>>>Ide kattintva olvashatja legfrissebb híreinket!>>>

Egy különös játék

A gyengülésnek további hazai jellemzői is lehetnek. Magyarországon az árfolyam befolyásolásának a legfontosabb eszköze már egy ideje nem az alapkamat (ami 0,6 százalék), hanem az úgynevezett egyhetes jegybanki aukciós betéti kamatszint (amit szeptemberben emelt meg az MNB 0,6 százalékról, 0,75 százalékra). Újabban azt lehetett megfigyelni, hogy a csütörtöki aukciók előtt keddenként, szerdánként mindig gyengül a forint, mintha valakik arra játszanának, hogy az MNB véletlenül se menjen lejjebb a kamatokkal, hanem a forint védelmében magas betéti kamatokat fizessen a kereskedelmi bankoknak. Amikor aztán a paraméterek ismertté válnak, visszaerősödik egy kicsit a forint. Most is ez történt.

Az alapösszefüggés az, hogy amennyiben egy devizában magasabb az elérhető kamat, az vonzóbb lesz, azt keresni fogják, ezért annak javul az árfolyama.

A 370-es szint mindenesetre elgondolkodtató, de ameddig nem lesz nagyobb kilengés a forint árfolyamában, addig továbbra is elegendő lehet az egyhetes betéti aukciók finomhangolása a forint védelmében – mondja Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

De vajon mit okoz ez a gyenge forint a magyar gazdaságban? Jó-e ez nekünk, vagy rossz? És, ha ilyen is, olyan is, hogyan húzható mégis egyenleg?

A forint gyengülésének van egy hosszú távú trendje. A magyar gazdaság versenyképességét javította az egyenletes leértékelődés. Ilyenkor ugyanis a magyar előállítású termék, vagy a forintban fizetett magyar munkaerő olcsóbbá válik nemzetközi összehasonlításban.

Számpéldáinkban két árfolyammal, az erős (300 forintos euró) és a gyenge (360 forintos euró) forinttal mutatjuk be a hatásokat.

Ha egy magyar exportőr 1200 forint költséggel állított elő és 4 euróért értékesített egy terméket, akkor 300 forintos eurónál 0 forint volt a nyeresége 360 forintos eurónál viszont már 240 forint. Ez vagy azért kedvez neki, mert profitja lesz, vagy azért, mert a jobb pozíció érdekében ő tud árat engedni a piacon.

Ez önmagában tehát kedvező és tervezett folyamat, de a gyengülés sebessége, mértéke, kiszámíthatatlansága joggal zavarhatja az MNB-t, illetve a kormányzatot.

Azt ugyan most senki nem remélheti, hogy a trend könnyen megfordítható, de a nagyon intenzív gyengülést meg kell próbálni megállítani. A túlzott volatilitás ugyanis versenyhátrányt okoz, mert a magyar gazdaság fő erejét adó leányvállalatok (például a német gépipari cégek) ilyenkor nehezebben terveznek, ezért kéne mederbe terelni a gyengülést.

Az állam kicsit mindig örül a gyengülésnek

A magyar gazdaság szempontjából a gyenge devizának vannak további előnyei és további hátrányai is. Nézzünk ilyeneket!

Amíg a lakosság, a vállalatok és az állam nagyon el volt adósodva devizában, addig a forint gyengülése elviselhetetlenné növelte a törlesztési trendeket. Gondoljunk csak bele, ha a devizaadósság után 100 euró kamatot kell fizetni, akkor nem mindegy, hogy forintban 30 ezer, vagy 36 ezer forintot kell törleszteni.

Magyarország azonban ma már főleg forintban van eladósodva, devizahitelt inkább csak azok a vállalatok vesznek fel, amelyeknek devizában keletkezik a bevétele is. Vagyis ez a hatás ma már szerencsére nem jelentős. Ugyan a koronavírus idején a magyar állami adósságban is lett újra devizaelem, de ez nem olyan jelentős, vagyis az államadósság devizarészének nőnek ugyan a terhei, de ez nem kezelhetetlen.

Szomorúbb következmény, hogy a gyengüléssel leértékelődik a magyar emberek megtakarítása, külföldi vásárlóereje. Gondoljunk csak bele, akinek van 3,6 millió forint megtakarítása a bankban, annak 360 forintos euró idején már csak 10 ezer eurója van, míg 300 forintos euró idején még 12 ezer eurója volt. Márpedig globálisan, egy nemzetközi árazású terméknél, vagy egy külföldi útnál ez számít.

Az állam valójában egy kicsit mindig örül is a deviza-gyengülésnek, mert az javítja a költségvetést, a forintban számolt adóbevételeit. Például az uniós források miatt. Kapunk egymilliárd euró uniós forrást, az nem mindegy, hogy abból 300, vagy 360 milliárd forintnyi hazai támogatást lehet kiosztani. A sok-sok külföldön dolgozó magyar hazautalása is többet ér, más kérdés, hogy a járvány miatt most sok magyar kényszerűen hazajött.

Vagy képzeljük el, hogy egy irodaüzemeltető és egy bérlő euróban állapodik meg a bérleti díjról. Ha ezer euró a bérleti díj, akkor az forintban lehet 300 ezer forint is (300 forintos eurónál), vagy 360 ezer forint is (360 forintos eurónál). A forintban fizetett forgalmi adó mértéke a gyenge forintnál több bevétet jelentett az államnak. Semmi nem változott, a magánszerződés ugyanúgy ezer euróról szólt, de az állam a gyenge forintnál járt jobban

De lehet a példánk az üzemanyag is. Most jó mélyen van az olajár, de ha a dollár erősödik a forinttal szemben, akkor azonos világpiaci olajár mellett is drágul itthon a benzin, és ebből az államnak több jövedéki adóbevétele származik.

Magyarországnak az elmúlt tíz évben jellemzően erős külkereskedelmi többlete is volt, az euróban megadott többlet is nagyobb, ha gyengébb a forint, igaz sajnos a turisták most éppen nem hoznak annyi devizát.

Régebben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindig azt hangsúlyozta, hogy ő nem a forint árfolyamára figyel, neki inflációs céljai vannak, de mostanában ezt nem mondja már annyira. A kettő valójában nagyon is összefügg.

A magyar inflációra ugyanis nincsen jó hatással a deviza gyengülése. A hatás ugyanaz, mint amit az állami adóbevételeknél kimutattunk. Ha egy kiló importbanán egy euró, akkor 300 forintos eurónál 300 forint lesz, 360 forintos eurónál 360 forint, azaz inflációt látunk, emelkedett a forintban kimutatott fogyasztói ár. Amikor magas az infláció (augusztusban az volt, szeptemberben már nem), akkor ezzel is óvatosan kell bánni.

A lélektani határ

A 370 forintos szint, vagyis a történelmi mélypont alighanem lélektani határ is, itt már az MNB sem marad tétlen (hozzá kell tenni, hogy gondoltuk ezt már 330, 340, 350, vagy éppen 360 forintos eurónál is).

A labda az MNB-nél van, ő, ha akar, biztosan tud tenni a forint árfolyamáért. A lehetséges lépések sokfélék lehetnek.

1. A verbális intervenció: amikor az MNB nagyon határozottan arról nyilatkozik, hogy „eddig és ne tovább”, és a piac abbahagyja a forint elleni spekulációt, mert megretten, az eltökélt jegybanki szándék láttán elhiszi, hogy az MNB megállítja a forint gyengülést, pénzt pedig nem akar veszíteni.
2. Intervenció forintvásárlással: ez még hatásosabb lépés, mert ilyenkor az MNB valóban interveniál, forintot vesz deviza ellenében és ezzel erősíti a forintot. hatásos eszköz, csak persze véges, a devizatartalékokat forintvásárlásra költeni olykor szükséges, de nagyon óvatosan kell csinálni, nehogy sebezhetővé váljunk és a piac ne érezze úgy, hogy felhívást kapott a keringőre.
3. Paraméterek finomhangolása: ez zajlik most, vagyis az MNB a monetáris eszköztár óvatos alakítgatásával tudja meghatározni, hogy mennyire is legyen vonzó a forint. Mindig, ha vonzóbbá teszi a forintot, mint terméket, mert csökkenti a likviditást, vagy emel valamilyen kamatszintet, akkor jó eséllyel az árfolyam is emelkedik majd.
4. Alapkamat-emelés: ez a leghatározottabb, lépés. Bár Magyarországon túl sok mindent nem határoz meg a jegybanki alapkamat, de ez a leginkább szimbolikus lépés. Ugyanakkor ez annyira szembemenne a jegybanki kommunikációval, hogy erre egyelőre nem lehet számítani. Talán majd egy újabb lélektani határnál.