A külföldön élő magyarok döntő többsége nem térne haza

2020. október 23. – 12:40

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A magyarok nem kalandvágyból, hanem a jobb megélhetés miatt mentek ki külföldre dolgozni, de több mint egyharmaduknál a politikai hangulat is szerepet játszott a kivándorlásban. A magyarországi helyzetet másképp látják az itthon maradottak, mint a kivándorlók, emiatt lelassult a mozgás, írja a Hvg.hu a Kopint-Tárki kutatása alapján.

A Kopint-Tárki kutatója a Társadalmi Riport 2020-as kötetében írt a magyar kivándorlásról. Összesen 1387 külföldön élő magyart kérdeztek meg 2018–2019-ben (amihez hozzávettek még 853 hazai lakost is kontrollmintaként), többek között arra voltak kíváncsiak, hogy ők miért költöztek külföldre?

A kutatásból az derült ki, hogy a

  • a külföldön élők 65 százalékát a magasabb jövedelem reménye miatt,
  • 40 százalék számára az elkeseredettség, az otthoni munkalehetőségek hiánya, illetve kilátástalansága, és
  • további mintegy 20 százalék számára a konkrét anyagi gondok, például a hiteltörlesztés

játszott szerepet abban, hogy külföldre költözzön. Mintegy 37 százalékuknál a politikai hangulat, egyötödüknél pedig a gyerek iskoláztatásának, jövőjének a jobb lehetősége is befolyásolta döntésüket.

Közel 20-20 százalék döntését a külföldön élés megtapasztalása, vagy puszta kalandvágy is motiválta, emellett kisebb arányban családi ok és a jövőtől való félelem is szerepet játszott a döntésben.

A tanulmány arról is ír, hogy a kivándoroltak hazatéréshez való hozzáállása nem mutat túl pozitív képet a mostani felmérés szerint. A Magyarországon élők átlagosan úgy látták, nem sokat változtak, vagy kicsit javultak a kilátásaik, összhangban az adatfelvétel időszakában gyorsan növekvő bérekkel és a bővülő munkalehetőségekkel. A külföldön élők azonban lesújtó itthoni helyzetet, illetve a romló kilátásokat láttak és lényegesen kedvezőtlenebbnek ítélték meg, mint az itthon élők.

A munka- és életkilátások, valamint a politikai helyzet és hangulat változását is figyelembe véve a túlnyomó többség, 78 százalék gondolta úgy, hogy marad abban az országban, ahol van.

Összességében egyébként az évtized második felére az országok többségében – így Magyarországon is – mérséklődött az elvándorlás növekedése. 2015 és 2019 között csupán 1,2 százalékpontnyit emelkedett, és ezzel Magyarország ismét a szerényebb elvándorlást mutató országok közé került vissza.

> > > > > > Kattintson ide a legfrissebb hírekért! < < < < < <