Cementpiaci visszaélést gyanít a GVH

2020. október 16. – 09:50

frissítve

Cementpiaci visszaélést gyanít a GVH
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt időszakban a GVH inkább fogyasztóvédelmi ügyekkel vétette észre magát, ez most egy izgalmas antitrösztügynek tűnik. Homogén termék, pár szereplő, de vajon mi mozgatja az árazásukat?

A Gazdasági Versenyhivatal rövid közleményben jelentette be, hogy versenyfelügyeleti eljárást indított az építőipar kiemelkedően fontos alapanyagát biztosító három piaci szereplővel, a Duna-Dráva Cement Kft.-vel, a LAFARGE Cement Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft.-vel, valamint a CRH Magyarország Kft.-vel szemben.

(Ide kattintva elérheti legfrissebb hírcsemegénket!)

A közlemény nem kartellezésről (összejátszásról), hanem erőfölénnyel történő visszaélésről szól, mindenesetre izgalmas ügynek ígérkezik. A GVH-t az elmúlt időszakban gyakran érték kritikák amiatt, hogy sokkal inkább hatalmas fogyasztóvédelmi bírságok kiosztásával foglalatoskodik, de nem talál annyira az alapfunkcióját jelentő kartellügyeket, ahogy sokan azt is megjegyezték, hogy a politikaközeli (NER-es) cégek nem szoktak a fókuszába kerülni.

Nos, ez az ügy az első kritikára cáfolat, hiszen ez egy „antitrösztügy”, a másodikra persze nem, hiszen három külföldi cégről van szó, vagyis a hivatalnak itt sem kell majd a nagy lobbierővel rendelkező, politikaközeli vállalkozásokkal konfrontálódnia.

A cementpiacot amúgy „szokták” vizsgálni, két évtizede itthon is volt egy nagy ügy, nemrég pedig egy európai vizsgálat is lezárult az iparágban. Most még sokat nem lehet tudni a részletekről, a GVH azt észlelte, hogy a három vállalkozás által érvényesített, cementtermékekre vonatkozó árszintek és szállítási feltételek az elmúlt évek során nagymértékű hasonlóságot mutattak.

A hazai cementpiac úgynevezett oligopol piacnak számít, ahol kifejezetten magas fokú az átláthatóság (a termék gyakorlatilag homogén, ritkán látunk a tévében szexi cementreklámokat), ami a kevés szereplő miatt növelheti a vállalkozások kölcsönös függőségét és csökkentheti a verseny intenzitását. Az ilyen piacokon szokott a szereplők természetes viselkedése alapján kialakulni az úgynevezett Nash-egyensúly, ami John Forbes Nash amerikai matematikusról kapta a nevét. Érdekesség,, hogy Nash a magyar származású Harsányi Jánossal és a német Reinhard Seltennel 1994-ben közgazdasági Nobel-díjat is kapott a munkájáért.

Rigó Csaba Balázs GVH-elnök és Áder János köztársasági elnök
Forrás: GVH

A GVH szerint mindenesetre felmerül annak a gyanúja, hogy a cégek hallgatólagosan összehangolt, nagymértékben azonos piaci magatartást folytattak és folytatnak napjainkig. Az ennek eredményeképpen kialakult, mindhármuk által tartósan folytatott üzletpolitikán keresztül pedig együttesen képessé válthattak a Magyarországon alkalmazott cementárak befolyásolására, a versenytársak piacra lépésének akadályozására, így a versenyből származó fogyasztói jólét csökkentésére.

A GVH ugyanakkor hangsúlyozza, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az eljárás alá vont vállalkozások a feltételezett jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(Borítókép: A Lafarge Cement Magyarország Kft. királyegyházi cementgyára)