A Takarékbank 7,2 százalékos növekedést vár jövőre, mások ennél pesszimistábbak

2020. október 13. – 14:18

Másolás

Vágólapra másolva

Közzétette frissített makroelemzését az IMF, amely rontott a magyar prognózisán. A 6,1 százalékos idénre várt visszaesés belesimul a legtöbb hazai előrejelzésbe, igaz Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője éppen ma közölt egy ennél jóval optimistább előrejelzést is.

Az IMF honlapján kedden közzétett, Világgazdasági kilátások, 2020 október (World Economic Outlook, October 2020) című tanulmány szerint Magyarország hazai összterméke (GDP) idén 6,1 százalékkal csökkenhet, jövőre viszont 3,9 százalékkal bővülhet. Ezek a számok a legutóbbi (áprilisi prognózishoz képest némi romlást jelentenek.

Az MTI kiemeli, hogy tavaly 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Legutóbb 2012-ben csökkent a GDP, mégpedig másfél százalékkal.

Az IMF szerint az éves átlagos infláció a tavalyi 3,4 százalék után idén 3,6 százalékra emelkedhet Magyarországon, jövőre viszont mérséklődik, 3,4 százalékra.

Éppen ma közölt új prognózist a magyar Takarékbank is, amely az idén 4,7 százalékos GDP-visszaeséssel számol, jövőre viszont a korábbi prognózisainál már jelentősebb, 7,2 százalékos bővülést jelez.

(Ide kattintva olvashatók a legfrissebb cikkeink!)

A rendkívüli időszakban közölt prognózisok során nagyon fontos a közzététel ideje, hiszen aki például augusztusban publikált egy számsort, és nem számolhatott a beutazási korlátozásokkal, nyilván teljesen mást jósol a fővárosi idegenforgalom teljesítményére, mint aki már ezen információ birtokában elemez.

Suppan Gergely elemző, az örök optimista azonban még akkor is kilóg derűlátásával a hazai mezőnyből, ha két friss publikációval hasonlítjuk össze a számait. Az MNB-re igazán nem lehet azt mondani, hogy ne merne nagyot álmodni – az idén, amikor már mindenki visszaeséssel számolt, ő még mindig hitt a gazdasági növekedésben. A magyarázat itt is az elemzést megelőző adatfelvételek idejével magyarázható, de azért így is elég komolytalan volt a teljesen irreálisnak ható számok bemondása.

Most, az MNB a legutóbbi inflációs jelentésében az alappálya számításánál 2020-ra már erős visszaesést (5,1–6,8 százalékos recessziót) jósolt, 2021-re pedig 4,4–6,8 százalékos felpattanást. Mint látható, a jegybank inkább intervallumokat és nem annyira konkrét értékeket közöl.

Egy másik friss elemzésben az Equilor Zrt. szakembere, Török Lajos az idei 5 százalékos visszaesés után jövőre 4,5 százalékos növekedést ítél reálisnak. Nem kirívóak a különbségek, de a Takarékbank számai így is kedvezőbbek, ám ez az a helyzet, amikor nem érdemes csak úgy elhagyni az átlagolásból a szélsőértékeket, mert az elmúlt években rendre Suppan jóslatai közelítették meg a legjobban a későbbi tényadatokat.

Ő érezte meg talán a legjobban a high-pressure economy mozgatórugóit, az uniós források erőltetett lehívását, az alacsony kamatokat, a gyenge forint adta nagy reálgazdasági lendületet.

A többi adatnál már sokkal jobban összezárnak a piaci jóslatok, idén és jövőre is 3,5 százalék körül alakul az infláció, és sajnos 900-1000 bázisponttal magasabb lesz a GDP-arányos államadósság (egyszerűsítve a 65 százalékról visszaérünk a 75 százalékos régióba). Sajnos ez van, ha a számláló és a nevező is romlik, vagyis nagyobb nominális adósságszint kell a gazdaságélénkítéshez, de a GDP is kisebb lesz.

Végül a bázishatásról – két egymást követő év között ugyanis ez is fontos. A Takarékbank most a 2020-as korábbi előrejelzését negatív irányba, ugyanakkor a jövő évit felfelé módosította, hiszen az alacsonyabb bázis nagyobb növekedést enged meg a felpattanásnál.