Milliárdokat költenek a Magyarországon tanuló külföldi diákok

2020. október 02. – 08:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Húsz év alatt több mint háromszorosára emelkedett a magyarországi felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók száma: 2001-ben 11 783 fő, a 2019/2020-as tanévben már 38 422 Magyarországon tanuló külföldi egyetemistát és főiskolást tartottak számon, írja a Magyar Nemzet a nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány (TKA) legfrissebb kutatása alapján.

A legtöbb külföldi hallgató Budapest mellett a három nagy egyetemvárosban, Debrecenben, Szegeden és Pécsen van. A kutatás szerint

  • az erasmusosok átlagosan havi 315 298 forintot,
  • a stipendiumosok 281 504 forintot, az önköltséges tanulók pedig a tandíj miatt jóval többet, 708 856 forintot.

költenek. A legnagyobb kiadási tételt a lakhatással összefüggő költségek adják, amelyeket az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre, higiéniára költött összegek, majd a turisztikai kiadások követnek.

Összességében a nemzetközi hallgatók egy tanév alatt vásárlásaikon keresztül mintegy 111,2 milliárd forint értékben fogyasztanak, emellett együttesen további csaknem 63 milliárd forintnyi tandíjat fizetnek be, és még vendégeket is fogadnak, akik – a becslések szerint – évi hat és fél milliárd forintot költenek el Magyarországon. Az összes fogyasztás így egy tanévben több mint 180 mil­liárd forint átlagos bevételt eredményezhet. A kutatás kiemeli, hogy a külföldi diá­kok a foglalkoztatást is növelik: költéseik révén extra keresletet támasztanak, így az őket kiszolgáló vállalkozásoknál csaknem 2800 fővel növelik a munkaerőt.

A megkérdezett külföldi diákok általában jó véleménnyel vannak a magyarországi lakókörnyezetükről, elégedetlenség főként a szórakozás és a szabadidő eltöltésének lehetőségei kapcsán jelenik meg, de sokan emlegetik problémaként az angol nyelvű kommunikáció, valamint a munkalehetőségek hiányosságát is. Általában érzékelhető, hogy a Budapesten tanulók elégedettebbek.

A kutatás eredménye szerint a külföldi diákok hatással vannak a helyi munkaerő­piacra is, a szolgáltatók a jó nyelvtudású személyzetet keresik és alkalmazzák. Ahol ugyanis beszélnek angolul a belvárosban, ott az éttermi vendégforgalom felét a külföldi diákok jelentik.