Mit tett a koronavírus a gazdasággal? – tíz folyamat már látszik

Ha a tényadatokból indulunk ki, akkor az első negyedévben még 2,2 százalékot bővült is a magyar gazdaság, de sajnos a másodikban – mértékét tekintve még az elemzőket is meglepve – 13,6 százalékkal elmaradt a bázistól. Az adattól sokan megijedtek, hiszen a környező országok számai nem voltak ilyen vészesek.

Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója szerint azért valójában

„ez a visszaesés sem volt meglepő, hiszen a magyar gazdaság ezer szállal kötődik a német gazdasághoz, annak két számjegyű visszaesése után igazán számítani lehetett ilyen értékre”.

Így látta ezt Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is, aki szerint a visszaesés ugyan nagyobb volt, mint amit az elemzők vártak, de ezt a különleges időszakot már érdemes gyorsan elfelejteni, a forint sem reagált pánikszerűen a bejelentésre.

Igazán az lesz az érdekes, hogy a harmadik negyedévben, a visszanyitások, majd a részleges, újbóli lezárások (külföldiek belépése) után, amikor már javul a hazai fogyasztás, dolgoznak az autógyárak, tele vannak a vidéki szálláshelyek, akkor mire képes a magyar gazdaság.

Mindkét elemző úgy véli, hogy egy ilyen évben egyszerűen el kell fogadni, hogy nem lehet növekedni, immár nem reális az, hogy ezt az évet a magyar gazdaság pluszban zárhassa (a vezető hazai műhelyek közül a Pénzügyminisztérium ezt már rég így gondolja, a Magyar Nemzeti Bank még sokáig kitartott az optimistább számai mellett, immár ő is revideálta a nézeteit).

Az év egésze

Valójában, ha a fél év egészét (6,1 százalékos esés) nézzük, akkor azért több régióbeli országgal szinkronban vagyunk – mondja Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hiszen különbséget jelent az, hogy melyik ország mikor állt le, hol, mikor volt a nagy bezárkózás.

Van, ahol már az első negyedév (Csehország) számait is érdemben rontotta a vírus, máshol inkább a második negyedév (Magyarország) adataiban látható az otthonmaradós lefagyás, és persze van olyan ország is (például Lengyelország), amely a fél év egészében is megúszta kisebb visszaeséssel. Németh Dávid azonban továbbra sem vár érdemi visszapattanást, így elemzése szerint az év egészében is reális lehet a 6 százalékos GDP-csökkenés.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető stratégája optimistább, ő úgy kalkulál, hogy a kerekítve 6 százalékos első féléves visszaesés után

a visszanyitások miatt a második félévben talán megússzuk 2 százalékos visszaeséssel,

ami az év egészére 4 százalékos GDP-csökkentést jelentene. Igaz, olyan nagy a bizonytalanság (lesz-e, és ha igen, milyen lesz a második hullám), hogy akár plusz/mínusz egy százalékot is változhat a magyar gazdaság, vagyis ő 3-5 százalékos sávban vár recessziót.

Suppan Gergely segítségével néhány érdekes trend tükrében is igyekeztünk felmérni, hogy az év egészét tekintve mire számíthatunk.

1. A vendéglátóipar visszaépül

A második negyedéves GDP egyik érdekessége, hogy az időszak egyáltalán nem volt egységes, a helyzet hónapról hónapra javult. A vendéglátóhelyek forgalmáról például a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) van havi bontású adata, és nagyon leegyszerűsítve

• áprilisban az éttermi szektor csak a szokásos forgalom negyedét realizálta (azt is szinte kizárólag házhoz szállításból);
• májusban már a felét;
• júniusban pedig már a háromnegyedét (ekkor már gyakorlatilag minden nyitva volt, csak éppen az időjárás nem volt olyan kegyes, és persze hiányoztak a külföldiek).

A harmadik negyedévben a helyzet remélhetőleg még jobb lesz, most már szinte csak 10 százalék hiányzik a bázisból.

2. A beutazó turizmusban azonban még hátravan a neheze

Magyarországon az idegenforgalom súlya a nemzetgazdaságon belül európai átlagban „középmagas”. Olyan visszaesést nem okoz a gazdaságunkban a külföldiek mérsékeltebb száma, mint Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban vagy Horvátországban, de a környező országokhoz, így Lengyelországhoz, Szlovákiához vagy Romániához képest azért erősebb az idegenforgalmi szektorunk.

A baj az, hogy a rémes második negyedéves számok után a harmadik negyedév (július – szeptember) alapvetően erősebb turisztikai időszak, vagyis több esik majd ki a GDP-nkből, a külföldieknek ugyanis a kétharmada továbbra sem érkezik meg, és az újbóli lezárásokkal az év második felében nagyon sok olyan elem fog hiányozni (buliturizmus, rendezvények, konferenciák, sportturizmus), amely alágazatok jobban eltűntek, mint a nyári családi turizmus.

3. A belföldi idegenforgalom viszont szárnyal

Amíg Budapesten konganak a szállodák, a külföldiekre bazírozó fine dining éttermek és a Király–Kazinczy utca romkocsmazónája is szokatlanul kihalt, addig a vidék nagy része már a tavalyinál jobb szezont zár. Ez persze nem egységes, különösen igaz a Balatonra (akár plusz 10 százalékos is lehet a teljes szezon), de nem igaz például Sopronra (ahol mindig sok a nyugati vendég, többek között a fogászati turisták), és sajnos nem lesz igaz az őszre sem, amikor főleg hétköznap már a vidéki szállodák is céges rendezvényeknek adnak helyet, ezek pedig most elmaradoznak.

A magyar idegenforgalomnak nagyjából a fele a belföldi turizmus. Ha a magyarok nem mennek külföldre, az annyiban segít a hazai ágazatnak, hogy sokan most inkább itthon keresnek szálláshelyet. Júliusban például már 42 százalékkal nőttek az itthon, belföldiek által kivett vendégéjszakák. Ez a hatás sokat lendíthet a hazai üdülőhelyeken, de azért attól is lehet tartani, hogy a home office alatt kényszerűen kivett szabadságok, a fizetéscsökkenések, a munkanélküliség emelkedése az őszi belföldi fitneszszezonra is rányomja a bélyegét.

4. A globális autóipar éledezik, sokan tömegközlekedés helyett autóznak

A magyar gazdaság rossz GDP-adatában az idegenforgalom mellett vastagon benne volt a legerősebb ipari ágazatunk, az autógyártás visszaesése, leállásai, keresletcsökkenése is.

A nagy hazai autógyártók (Audi, Mercedes, Suzuki, Opel) már dolgoznak, és az amúgy is válságban levő ágazat mintha globálisan is kezdene jobban teljesíteni a korábban prognosztizáltnál. Nyugaton a családoknak van autójuk, ők a rosszabb gazdasági helyzetük miatt továbbra is lassabban cserélnek újra, de Ázsiában (elsősorban Kínában) gyorsul a piac, mert egyesek félnek a tömegközlekedéstől, és előrehozzák későbbre tervezett autóvásárlásukat. Egy ennyire globális piacon ez a magyar gyártást is segítheti, igaz, azért hiába esett ki a második negyedévben egy csomó vásárló, az nem érezhető, hogy az ő elhalasztott vásárlásuk egy az egyben rázúdult volna a piacra.

5. Energiát már gőzerővel fogyasztunk

Aszódi Attila, a BME professzora mutatta ki egy blogposztjában, hogy a hazai áramfogyasztás a legrosszabb leállós időszakban 14,5 százalékkal maradt a bázis alatt, augusztus elején azonban már 3,5 százalékkal meg is haladta a bázist.

Gyakorlatilag öt hónap után (március eleje óta először) volt nagyobb a magyarok heti áramfogyasztása, mint 2019-ben. Ahogy Suppan Gergely meséli, voltaképpen a benzinfogyasztás is ezt mutatja, az üres utak idején harmadával apadt a benzinfogyasztás, ma már a belföldi vásárlók ugyanannyi benzint vesznek meg, mint korábban. Például vannak, akik itthon is autóra váltottak a tömegközlekedés helyett, és mint említettük, sokan belföldön nyaralnak. Ilyenkor csak azért marad el mégis a bázistól 10 százalékkal a benzinkutak forgalma, mert apadt a Magyarországon áthaladó nemzetközi tranzitforgalom, és az autóval Magyarországra érkező külföldi vendégek száma is mérséklődött.

6. A bankkártyaadatok rögtön mutatják: buli helyett barkácsolás

Miközben a statisztikai adatok sokszor csak egy-két, esetleg három hónapos késéssel készülnek el, vagyis akkor érkeznek országos aggregált adatok, az egyes bankok gyakorlatilag valós időben látják, hogy az ügyfeleik hol mennyit költenek a bankkártyájukkal, és ez az információ a NAV-nál az online pénztárgépek miatt szintén azonnal látható.

Az Erste kimutatásai alapján a második negyedév jól megmutatta, hogy amikor otthon kellett maradni, a dolgos magyarok nem unatkoztak, brutálisan kilőtt a barkácsboltok forgalma (egy ideig 90 százalékkal is, miközben az eseményekre, szórakozásra költött pénz 90 százalékkal esett). Amint aztán nyíltak a boltok, lazultak a szabályozások, a kiskereskedelmi egységekben bázis felé emelkedett a forgalom, a barkácsboltok pedig elvesztették a megugrott vásárlómennyiséget.

7. Ingatlanpiac: hódít a kertes ház

Aki eltöltött két-három hónapot ovis vagy iskolás gyermekeivel a „karanténban”, a digitális távoktatás gyönyörei mellett, az tudhatja, hogy négy fal között, a folyamatos szabadidős kütyüzéssel elég rémes volt az időszak. Ám ha a gyerekek kitódulhattak a kertbe, focizhattak, futhattak, minden sokkal könnyebben ment. Ez az élmény egyesek életében cselekvést is indukált, miközben az ingatlanpiac először lefagyott – alig volt értelmes információnk az árszintről –, a kertes házak, például a balatoni ingatlanok részpiaca pezsgett és drágult. Az ingatlanpiac trendjei ugyanakkor még nem egyértelműek, például azért is összetettek, mert most egyszerre jelentkezik az emberek pénzügyi óvatossága, kivárása, a 27 százalékos áfatartalmú lakások megjelenése, így nehéz szétszálazni, hogy mit okoz a járvány és mit a többi változás.

8. Az ipar is visszazárt

A magyar gazdaság nagy leállása idején elég rosszul festettek a leállt üzemek, az elbocsátások és a kényszerszabadságok. Még az építőipar tartotta magát a legjobban, bár e szektorban is volt mínusz 20 százalékos hónap, pár autóipari beruházás elhalasztásáról is érkeztek hírek.

Ma már működnek az ipari üzemek, és még fejlesztésekről is hallani, így Göd (Samsung), illetve Komárom (SK Battery) nagy beruházásaival akár amolyan akkumulátor-nagyhatalommá is válhatunk.

9. De mindenképpen máshogy fogyasztunk

A boltok megnyithatnak, de valójában 2020-ban mégis másképpen fogyasztunk, mint 2019-ben. A nyaralások alatt újra sokat jártunk étterembe (lehetőleg szabadtéren), de nagy kérdés, hogy szeptemberben mi lesz a zárthelyi közétkeztetéssel vagy éttermi szolgáltatásokkal.

Ha nem épülnek vissza, akkor például kevesebb fog fogyni a minőségi borokból, sajtokból, bélszínből, libamájból, de még a közétkeztetés és a hazai fogyasztás is teljesen más alapanyagokat kíván. Ráadásul egyfajta különleges tapasztalat szerint, ami kiesik az egyikből, az egyáltalán nem hozható vissza a másiknál, vagyis otthon jobban tervezünk és takarékoskodunk az alapanyagokkal. Éppen ezért továbbra is kérdés, hogy mennyire lesz képes rugalmasan reagálni az igényekre a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a kereskedelem.

10. Hiánycikk lett a lakókocsi

Végül egy érdekesség, a koronavírus-járvány idején egy csomó online szolgáltatás, az otthoni kenyérsütő, a vécépapír-felhalmozás, bizonyos tartós élelmiszerek (liszt, rizs, étolaj, keksz) bezsákolása megbolygatta egyes árucikkek piacát. Meglepő módon egy termék, a lakókocsi viszont tartósan hiánycikk lett, az egész világon felértékelődött az izolált nyaralás.

A jövő év

Ami pedig a jövő évet illeti, az alacsony bázis miatt biztosan V jellegű, varázslatos számok lesznek. Suppan Gergely szerint ha egy adott idei hónapban (elsősorban 2020 áprilisában) minden leállt, akkor 2021 áprilisában akár 50-60 százalékos is lehet az ipari termelés bővülése. Sőt, a jövő év második negyedévében majd 15-19 százalékos is lehet a GDP szárnyalása. Kisebb részterületeken pedig szinte már értelmezhetetlen is a százalékos mutató. Képzeljük csak el, hogy ha egyetlen koncertet sem rendeztek 2020 áprilisában, akkor a koncertszakma bővülése már nem is lesz értelmezhető jövő áprilisban, hiszen a nulla nem használható a nevezőben.

Németh Dávid szerint a tartós trendeket illetően azonban nagyon sok a bizonytalanság. A munkanélküliség még eléggé moderált, sokat segítettek a különböző programok (kurzarbeit), de hamarosan kiderül, hogy mennyi munkahely tartható fenn hosszabb távon.

Hasonlóképpen az inflációban is érezhető volt egy azonnali kínálati nyomás (drágult az alapanyag az ellátási láncok, illetve a kereskedelem nehézségei miatt), a gyártók kénytelenek voltak árat emelni. Középtávon viszont már erősebb hatás lehet a kereslethiány, az emberek óvatosabban fognak fogyasztani, ez az áremelések ellen hat.

Nyitott kérdések

Valójában azonban nagyon sok olyan trend van, amit ma még nehéz felmérni.

• Hogy lehet összehasonlítani 2020 és 2021 szolgáltatási szintjét? Ha 2020 második negyedévében zárva voltak a fodrászok, műkörmösök, optikusok, akkor ezek az ágazatok nem is végeztek szolgáltatást, vagy valahogy mégsem nullázódtak le teljesen (családi, baráti alapon vagy feketén, de dolgoztak)?
• Ki nyeli le a gyengülő forintárfolyamot? Vagyis ha forintban drágulnak az úgynevezett tradable termékek (például az olaj), akkor a kereskedők és a gyártók maguk szenvedik el a drágulást, vagy áthárítják a fogyasztókra, és az árak már csak emiatt is mennek felfelé?
• Sikeres lehet-e a relokalizáció, vagyis nyerhet-e abból a magyar gazdaság, ha például az autóiparban vagy a gyógyszeriparban rövidülnek az ellátási láncok, és felértékelődik a közeli beszállító, az önellátás?

(Borítókép: Rostás Bianka / Telex)