Málna alig, fekete ribizli talán egyáltalán nem terem a jövőben Magyarországon

A bogyós gyümölcsök a legegészségesebb élelmiszerek közé tartoznak: rengeteg olyan vegyületet, rostot, ásványi anyagot tartalmaznak, amelyek miatt gyakran egyenesen gyógyhatásúként jellemzik őket. Ez talán túlzás, az viszont biztosan nem, hogy málnát, szedret, ribizlit venni egyre nagyobb luxus. A fagyasztott import ugyan olcsóbb, de a friss, helyi és szezonális bogyósok egyre nehezebben megfizethetőek, és ennek nem csak a klímaváltozás az oka.

A Farm2Fork edukatív rendezvénysorozatának legutóbbi eseményén a hazai bogyósgyümölcs-termesztés nehézségeiről számoltak be szakértők. Tkacsik Márta, a Patikakert alapítója, aki regeneratív gazdálkodást folytat, és gyümölcsös termékeket, kivonatokat is készít, és Laczkó Attila kemencei málna- és szedertermelő meséltek a tapasztalataikról Horváth Boldizsárnak és Mautner Zsófiának.

A nyolcvanas években még ötezer hektáron termesztettek málnát Magyarországon, ez mára 100-150 hektárnyi területre zsugorodott, ami több, mint 90 százalékos visszaesést jelent. A málnatermesztés egyik nagy kihívása a szárazság. Nem csak az a baj, hogy a föld kiszáradt, de az is, hogy a légkör száraz, a 38 fokos hőségben a szél egyszerűen leperzseli a bogyókat a bokorról. Lackó Attila 40 éve foglalkozik málnával, és úgy emlékszik, gyerekkorában nyáron hajnalonként mindig állt a víz a málna körül – most viszont egészen száraz a talaj a bokrok körül. Szerinte már csak az elszánt optimizmus hajtja a termelőket.

A málna, amit kapunk a boltban, általában román vagy lengyel, de ezek a termelő szerint egyáltalán nem olyan zamatosak, mint a magyar málnák. Az olcsóbb import bogyósok közül sokat fólia alatt termesztettek, így enyhébb ízűek, mint a mieink. Ráadásul előfordul, hogy magyarként adják el őket, pedig külföldről származnak. Tkacsik Márta szerint az import málnában a beltartalom sem annyira magas, mint egy olyan gyümölcsben, ami regeneratív gazdaságban, tápanyagokban gazdag földben termett. „Nem az vagy, amit megeszel, hanem amit az evett, amit megeszel” Ez az ízvilágban is megjelenik: a jó beltartalmú gyümölcs finomabb is. A Patikakertben ők olyan, ritka bogyókkal is kísérleteznek, amiket sokan nem is ismernek, mint a fekete málna vagy a fanyarka.

Mióta az időjárás ilyen kiszámíthatatlan lett, a bogyósok szezonja is összevissza van, sosem lehet tudni előre, mikor kezdődik és meddig tart az egyes fajták szüreti időszaka. Ez azt jelenti, hogy igazi, helyi, friss málnát egész évben csak néhány hétig lehetne valójában enni. Ha máskor látjuk a boltban, az import vagy vegyszerezett gyümölcs.

A rövid szezonokat a Patikakertben úgy hidalják át, hogy az egyes, különlegesebb bogyók szezonja egymást követi. A mézbogyó szürete után kezdődik a fanyarkáé, majd a fekete málnáé és azután a somé.

A bogyók termesztésének másik nagy nehézsége a szedés: a málnát, szedret, egrest kizárólag kézzel, egyenként lehet szedni, ez általában reggel 5-től estig tart. Ez nagyon fárasztó munka, amire alig lehet embert találni, főleg az idősebbek kaphatók rá, akik emlékeznek rá gyerekkorukból, milyen volt málnát szedni – mondta a termelő. Az egres még nehezebb ügy, hiszen annak még tüskéi is vannak, amik nehezítik a kézi szedést. Lackó úgy véli, először a munkaerőhiány okozta a málnatermesztés visszaszorulását, a klímaváltozás csak később jött hozzá. A bogyókat tárolni sem könnyű, egy-két napnál tovább nem marad épen a hűtőben sem – ha igen, az valószínűleg erősen vegyszerezett volt.

Mindezek mellett nagy gondot okoznak még persze a kártevők is, a bogyókat imádják a poloskák, amik ellen vegyszerek nélkül nagyon nehéz védekezni. Bár már léteznek olyan természetes hatóanyagú termékek, amelyekkel elriaszthatóak a bogarak, ezek rendkívül drágák.

Vannak olyan bogyósok, amelyek még nagyobb támogatással sem élnek túl a helyi klímában, fekete ribizli például nem is valószínű, hogy lesz ilyen körülmények között Magyarországon a jövőben, maximum erdőkertészetben. Tkacsik fanyarkát vagy fekete berkenyét ajánl azoknak, akik bogyóst szeretnének a kertjükbe, ezek jobban bírják a szárazságot.

Az amerikai mánia miatt lett nálunk is nagyon népszerű gyümölcs az áfonya. Pedig nem igazán terem meg Magyarországon, ha igen, akkor fóliában, és sokkal kevesebb, enyhébb íze van, mint a többi bogyósnak – mondták a szakértők. Az ilyen bogyókat a vörös áfonyával együtt a hegyekben kell keresni, legközelebb Erdélyben található belőle gazdag és jó minőségű termés. Minden más bogyós gyümölcsben izgalmasabb savak, ízek vannak, ezért a termelők mindenkit arra biztatnak, hogy keressék ezeket a különleges, helyi bogyókat, egrest, ribizlit, jostát, málnát a piacokon és ha tehetik, ültessenek a kertjük árnyas végébe pár egres-, málna- vagy ribizlibokrot.