A tabletta, ami nem drog, de ha elszopogatod, akkor édesnek érzed a savanyút – kipróbáltuk a csodabogyót

A Konyhakör évek óta egyedi helyszínekre és témák köré szervez pop-up vacsorákat. Ezekben az a különleges, hogy egyszeriek és megismételhetetlenek, talán ez az első számú vonzerejük. A mostani esemény az elhagyatott, üres, de teljesen felújított Óbudai Gázgyárban volt, ahol szinte teljes sötétben és hidegben tálalták fel az apokaliptikus hangulatú vacsorát, melynek során minden egyes étel különösen szimbolikus jelentőséggel bírt, ezeket a másodlagos jelentéseket pedig nem minden esetben magukkal az ételekkel jelenítették meg. A vacsora performance menüjét a helyszín speciális hangulatára reflektálva Keve Márton tervezte és készítette.

Az ártatlanság című előételben például csak új tavaszi zöldségek és vadnövények voltak, a következő fogásban a nyúlhúsos dumplingok (kézzel hajtogatott, töltött, gőzölt batyuk) zöld mártásba kerültek, mint ahogy a nyuszi ül a fűben, ezek az emberiség paradicsomi múltját, a gazdag természetet és élővilágot jelenítették meg a tányéron. Ezután viszont a rántott húst kaviárba és crème fraîche-be mártogattuk, ami a tékozló habzsolás, a túlfogyasztás fázisára utalt. Következő fogásnak kaptunk szárított tücsköt avokádós, ropogós tortilla lapon, ami már a disztópikus jövő táplálkozását vetítette elő. Végül egy esőcseppet formázó mochit (rizskeményítővel készült, egyedi állagú desszert) szolgáltak fel, ami a világvégéhez kapcsolódó vízhiányra utalt, és a vizet mint legnagyobb kincset ábrázolta.

Ekkor következett az, amit még soha nem láttunk éttermi tányéron: egy tablettát tettek elénk.

A kis kapszulától többen megijedtek, pedig csak mirakulin volt benne, ami nem drog, hatása csak a nyelvet befolyásolja, és az is hamar elillan. Miután azt elszopogattuk, egy nagyon savanyú, citrusgyümölcsös desszertet adtak, ami egy citromhéjban tálalt, citromos, juzus zselé volt, teljesen cukormentes. Akkor, ott csupán azt észleltük, hogy a tabletta valamilyen rejtélyes varázslatot vitt végbe a szánkban és a nyelvünkön: az érzéki csalódás és receptoraink félrevezetése nyomán teljesen édesnek éreztük. Olyan volt, mint gyerekkorunk nagyon-nagyon cukrosan fanyar limonádéi. A komplex, új íz- és szájérzet még egy ideig velünk maradt, nem is egyértelműen édes, inkább szokatlan, új ízek kavarogtak a torkunkban, a szájpadlásunkon és a nyelvünkön.

A Synsepalum dulcificum, angolul miracle fruit, azaz csodagyümölcs egy piros bogyó, kábé akkora, mint a kávé. Közép- és Nyugat-Afrikából származik, különleges hatását a mirakulin nevű vegyülettől kapja. Ez egy glikoprotein, amely egy rövidebb szénhidrátláncot hordozó fehérje, önmagában nem édes, de ha találkozik az ízlelőbimbókkal, akkor az édes ízeket érzékelő receptorokhoz kapcsolódik. Így változtatja meg azt, ahogyan savas, savanykás ételek ízét érzékeljük. Az afrikai népi gyógyászat régóta alkalmazza, de átfogóbb kísérleteket még nem végeztek vele, gyógyhatásait csupán laboratóriumi és állatkísérletek igazolják. Mivel mindezt anélkül teszi, hogy bármilyen édesítőszert vagy cukrot kellene az ételhez adni, kísérleteztek vele cukorbetegek számára készített termékek előállításánál, illetve fogyókúrás ételeknél is. Sőt, próbáltak vele segíteni olyan rákos betegeken, akiknek az ízérzékelését megzavarta a kemoterápia. Az eddigi vizsgálatok alapján a fogyasztásának semmiféle veszélye nincs.

A gyümölcsből kivont hatóanyag tabletta formájában kapható, itthon még nem, de több európai országban már elérhető. A friss gyümölcsből hő és hűtés hatására elillan a mágikus erő, ezért forgalmazzák tablettaként. Hatása körülbelül fél órán át tartott, és nemcsak a citrom tűnt édesnek utána, de a száraz fehérbort is mazsolaízű desszertborként érzékeltük. Külföldön már egyre népszerűbb, úgynevezett „flavour tripping” („ízutazó”) bulikat szerveznek köré, ilyenkor a tabletta elszopogatása után erős ízű ételeket kóstolnak. A beszámolók alapján erősen egyénfüggő, kinél milyen változásokat hoz magával: markáns ízű kecskesajtokat például sajttortának éreztek, a tabascót pedig édes-csípősnek, de a keserű, a sós és az umamis ízek érzékelésén a legtöbbeknél nem változtatott semmit. A mirakulin csak a savakra hat, citrusok, savanyú gyümölcsök, zöldségek (paradicsom, kivi, citrom, grépfrút) ecetes ételek, mustárok kóstolgatásakor érezhető a csodás érzéki csalódás. Sokan tapasztaltak furcsa különbségeket csípős szószok, keserű italok (kávé és Guinness), sajtok kóstolásakor, de megosztó volt az olajbogyó, a szőlő, a kimcshi és a keserű csokoládé élménye, néhányan másképp, sokan ugyanúgy érezték ezeknek az ételeknek az eredeti ízeit.