„Csúszunk bele egy egyre rosszabb helyzetbe” – üzemanyagválságról beszélnek cégvezetők

A kőolaj világpiaci ára enyhén csökkent csütörtökön, miután arról jöttek hírek, hogy Ománon keresztül szaúdi kőolaj-szállítmányok érkeztek a piacra. Az árak ennek ellenére továbbra is a hordónkénti 100 dolláros szint felett maradtak.

Számokban: az Európában meghatározó brent olajfajta ára 1,5 dollárral 104,3 dollárra, az amerikai WTI-é 1,1 dollárral 101,3 dollárra csökkent csütörtökön, és szerdán is 3 dollárral csökkent mindkét olajfajta ára – írja a Reuters.

Előzmények: a február végi amerikai–izraeli támadást követően tartósan 100 dollár fölé került a brent árfolyama, ami jelentősen magasabb volt az év eleji 60-65 dolláros szinthez képest. A Hormuzi-szoros megnyitásának hírére innen 80 dollárig csökkent, és július elején egy ideig 70 dollár alatt is járt az árfolyam.

• Múlt héten ismét 100 dollár fölé, május vége óta a legmagasabb szintre emelkedett az árfolyam, miután Irán és az Egyesült Államok között ismét eszkalálódtak a harcok.

Mit mondanak ők? A Fehér Ház szerint a magas árak átmenetiek, ugyanakkor nagy energetikai cégek vezetői arról beszéltek, hogy már nem túlzás üzemanyagválságról beszélni – írta a Wall Street Journal.

• A Chevron vezérigazgatója például arról beszélt, hogy az ár- és ellátási kockázatok mérséklését szolgáló készletek és tartalékok már nagyrészt kimerültek, és a konfliktus a következő hónapokban tovább emelkedő árakhoz vezethet.

Reakció: Definíciós kérdés, hogy válságról beszélhetünk-e Deák András energiapolitikai szakértő szerint. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének főmunkatársa úgy látja, hirtelen összeomlásra már nem kell számítani a piacon, de „folyamatosan csúszunk bele egy egyre rosszabb helyzetbe”.

• Sokáig az a feltételezés tartotta kordában a kőolaj világpiaci árát, hogy lehetséges a konfliktus politikai rendezése. „Mivel most már nincs a gyors politikai megoldásra esély, a piaci adaptáció működik, szép lassan haladunk egyre magasabb árszintek felé” – mondta.
• A hiány a nyersolaj piacáról részben az olajtermékek piacára helyeződött át, ami Európában leglátványosabban a dízel és a kerozin drágulásában csapódik le.
• A válságot a biztonsági tartalékok mozgósításával kezelték, a tartalékok fogyása miatt ugyanakkor a logisztika is elkezdhet akadozni, mivel egy adott mennyiségű kőolajra szükség van a globális értéklánc működéséhez. „Új jelenségként lehet beazonosítani, hogy a logisztikai problémák áruhiányhoz vezethetnek, például ha egyes finomítókhoz nem jut el a kőolaj” – mondta.

Alulnézet: bár itthon orosz kőolajból finomított terméket lehet tankolni a benzinkutakon, a világpiaci ár emelkedése az Ural árára is hatással van. Ez most a drágulás irányába hat, emellett pedig a következő hónapokban már az orosz olajimport is bizonytalanná válhat.

• Az orosz olaj importjára vonatkozó amerikai szankciók tavaly novemberben léptek életbe, és bár Magyarország mentességet kapott, nem világos, hogy ez határidő nélküli, egy évre szól vagy az Orbán–Trump-barátság időtartamára. Emellett az amerikai képviselőház szerdán elfogadott egy törvényt, amely alapján az amerikai kormány 100 százalékos vámot is kivethet a nagy mennyiségű orosz energiahordozót vásárló országokra.
• „Ha az orosz beszerzés bizonytalanná válik, és a világpiacról kell beszerezni a kőolajat, logisztikai nehézségek is felmerülhetnek, és a beszerzési ár is sokkal közvetlenebbül függene a Hormuzi-szoros körüli helyzettől” – mondta erről Deák András.

Igen, de: a hazai biztonsági készletek töltöttsége nem áll rosszul. Augusztus végén a január végi szinthez képest a kőolajkészlet 11 százalékkal volt magasabb, a gázolajkészlet a januári szinthez képest 75, a benzinkészlet a 78, a kerozinkészlet pedig 85 százalékon állt. A készlet januárban 96, augusztus végén 87 napnyi fogyasztás fedezett volna a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség adatai alapján.