Idén nyáron sokan érezhetik azt, hogy a klímaváltozás már nemcsak a távoli jövő fenyegetése, hanem konkrét, hétköznapi következményekkel járó jelenség. A paksi atomerőmű teljesítményének csökkentése miatt az idén a korábbi éveknél közvetlenebbül, energiaválság formájában mutatkozott meg, hogyan alakítja át a hétköznapokat a felmelegedés.
A válságnak komoly gazdasági vonzatai is vannak: az MBH Bank például úgy számolt, hogy a paksi helyzet hetente 0,1 százalékkal csökkenti a bruttó nemzeti össztermék idénre várható növekedését. A bank nem változtatott ugyan 1,6 százalékos GDP-növekedési prognózisán, de jelezte: ha az áramhelyzet nem rendeződik, akár több tized százalékponttal is csökkentenie kell az idei előrejelzését. Azóta az atomerőmű újabb turbinája kezdett termelni, de az előrejelzések szerint a Duna vízszintje augusztusban ismét csökkenni fog. A kormány fenékküszöb építésével és elsüllyeszthető bárkák bevetésével igyekszik elkerülni az atomerőmű teljes leállítását, majd azt követően elérni a teljes kapacitásra kapcsolását.
Ha Magyarország megússza a nyarat nagyobb GDP-veszteség nélkül, akkor még szerencsés is lehet más európai uniós tagállamokhoz képest. A holland Triodos Bank nemrég közzétett előrejelzése alapján ugyanis a szélsőséges meleg és aszály 1 százalékkal – 0 százalék közelébe – csökkentheti az ez évre várható gazdasági növekedést az Európai Unióban. A bank szerint Franciaországot érintheti a legsúlyosabban a helyzet, ahol a visszatérő hőhullámok mintegy 1,4 százalékkal csökkenthetik a GDP-t, és akár 0,6 százalékos éves gazdasági visszaeséshez is vezethetnek. Olaszország, Spanyolország és Belgium szintén jelentős veszteségekkel nézhet szembe. Az Allianz becslése szerint a júniusi, két hétig tartó hőhullám önmagában 0,3 százalékponttal vethette vissza Európa GDP-jét.
Az extrém időjárási jelenségek – a hőhullámok, az aszályok, a folyók alacsony vízszintje és az erdőtüzek – sokszor ugyanazokat a térségeket együttesen sújtva fejtik ki negatív gazdasági hatásukat, ami tovább erősíti a károkat. Az alacsony vízállás miatt például jelentősen korlátozott a forgalom Európa két fontos folyami szállítási útvonalán, a Rajnán és a Dunán, miközben számos atomerőmű teljesítményét is csökkenteni kellett a hűtési nehézségek miatt.
A mezőgazdasági terméskilátásokat is rontották: a későn aratott termények, például a kukorica és a napraforgó terméskiesése az előrejelzések szerint már júliusban elérte a 6-7 százalékot a Reuters által idézett adatok szerint. Az ING becslése szerint Németországban az idei rekordalacsony vízállás 0,3 százalékpontos csökkenést hozhat a növekedésben (ami megegyezik a 2018-as aszály hatásaival).
Magyarországon az elmúlt években a globális felmelegedés gazdasági hatásai elsősorban a mezőgazdaság gyengébb teljesítményén keresztül jelentkeztek. Habár olyan erős hatása itthon nem volt az aszálynak, mint például Argentínában – ahol 2023-ban egyes becslések szerint 3 százalékkal vetette vissza a növekedést a termés 40 százalékos csökkenése –, 2022-ben a magyar mezőgazdaság kibocsátásának volumene 16 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ez két negyedévben is 1-2 százalék között húzta le a GDP-t (ami viszont nagyon alacsony bázisról 4,6 százalékot nőtt az előző évhez képest, mivel a mezőgazdaságon kívül szinte minden alág felfelé húzta). Az agrárium az aszály miatt itthon tavaly is 0,1 százalékponttal húzta vissza a növekedést, ami így csak 0,3 százalékos volt.
Az elmúlt években éves szinten 0,3–0,8 százalékpont között alakult a növekedési veszteség azokban az országokban, ahol az extrém hőség és a klímaváltozáshoz kapcsolódó események korlátozták a gazdasági teljesítményt
– mondta Hidi János, a Cambridge Econometrics fenntartható befektetésekért felelős vezetője. Szerinte a felmelegedés több csatornán keresztül is rontja a gazdasági teljesítményt. Az egyik legközvetlenebb hatás a mezőgazdaságban jelentkezik: az aszályok és árvizek miatt csökkenhet a terméshozam, illetve az állattenyésztésben is visszaeshet a tej- és hústermelés.
A hőhullámok közvetlen fizikai károkat is okozhatnak az infrastruktúrában. Nagy melegben például meglágyulhatnak a vezetékek vagy deformálódhatnak a vasúti sínek, ami az energiaellátásban és a logisztikában vezethet fennakadásokhoz. Aszály idején a vízerőművek kevesebb energiát termelnek, de – ahogy azt most a paksi atomerőmű esetében is megtapasztalhattuk – az erőművek működését is korlátozhatja, ha nem áll rendelkezésre elegendő víz a hűtéshez. Az így kialakuló energiahiány az ipari termelést is visszafoghatja.
A klímaváltozás kevésbé látványos, de a gazdasági teljesítmény szempontjából fontos hatása a munkavégzés hatékonyságának romlása. A szabadban dolgozók a nagy melegben könnyebben megbetegednek, lassabban dolgoznak, és nő a hibák, illetve a balesetek kockázata is. Mindez csökkenti a munka hatékonyságát, és ha például egy épület emiatt három helyett csak négy hónap alatt készül el, az az alacsonyabb GDP-növekedésben is megmutatkozik.
A vállalatok számára emellett közvetlen többletköltségeket is jelenthet a szélsőséges időjárás. Ilyen lehet a légkondicionálás, a munkavállalók számára biztosított víz költsége, a rövidebb munkaidő és sok egyéb, a hőség miatt szükségessé váló intézkedés. Ezek a kiadások végső soron szintén csökkentik a gazdasági teljesítményt.
A felmelegedés GDP-re gyakorolt hatását hosszú távon vizsgáló közgazdasági kutatások historikus adatok alapján becslik meg, hogy a hőmérséklet változása milyen mértékben vetheti vissza a gazdasági növekedést. A kutatók azt veszik alapul, hogy egyes régiók gazdasági teljesítményére hogyan hatott az extrém hőség. A probléma ugyanakkor az, hogy az elmúlt évtizedekben legfeljebb 1,5 Celsius-fokos felmelegedés mellett állnak rendelkezésre tapasztalatok, a klímamodellek pedig a jelenlegi kibocsátási trendek alapján az évszázad végéig 3 fok körüli felmelegedést jeleznek előre.
Mivel ilyen extrém hőhatásokra nincs precedens, a becslések is elég pontatlanok, és emiatt sok szakmai kritika is érte őket
– mondta erről Hidi János. Például a 3 fokos felmelegedéshez is nagyon tág, 10 és 80 százalék között szóródó GDP-veszteség tartozik a klímakockázatok gazdasági modellezésével foglalkozó szakirodalom szerint – tette hozzá.
A közgazdasági megközelítés másik problémája Hidi szerint az, hogy a klímatudósok előrejelzései szerint a 3-4 Celsius-fokos felmelegedés jóval súlyosabb következményekkel járhat annál, mint hogy a gazdaság a közgazdászok modelljei szerint működhessen tovább. Ha 2100-ig a gazdaság a klímaváltozás nélkül évente átlagosan 3 százalékot nőne, az a század végére a mainál közel kilencszer nagyobb GDP-t eredményezne. Ez még 80 százalékos veszteség mellett is jelentős bővülést jelent. A klímatudósok szerint viszont a 3 fokos felmelegedés esetén már olyan billenőpontok is hatással vannak a környezeti folyamatokra, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem fordíthatók vissza.
„Ezek már potenciálisan katasztrofális hatások, amelyek nem csak korlátozzák a gazdasági tevékenységet, hanem az alapvető működést veszélyeztetik”
– hívta fel rá a figyelmet.
Emiatt is nagyon fontos, hogy az elmúlt évek komolyabb gazdasági károkkal járó hőhullámai mennyiben ösztönzik majd a vállalatokat és a kormányokat a klímakockázatok határozottabb kezelésére. Hidi János szerint az emberek és az intézmények jellemzően akkor kezdenek el igazán alkalmazkodni, amikor már közvetlenül érzik a problémát. Egy súlyos hőhullám ezért akár arra ösztönözheti a vállalatokat és a kormányzatokat, hogy komolyabban vegyék a kockázatokat.
Ugyanakkor az alkalmazkodás könnyen le is lassulhat, ha az időjárási szélsőségek hatásai nem minden évben ugyanolyan jelentősek. Hidi János az olajválságok példáját hozta: amikor az üzemanyag megdrágult, az Egyesült Államokban megnőtt a takarékosabb japán autók iránti kereslet. Később azonban visszatértek a nagyobb fogyasztású autókhoz, ahogy az üzemanyag újra olcsóbb lett.
A kérdés, hogy a hőhullámok mennyire válnak gyakorivá. Ha az extrém hőség évről évre megismétlődik, az már felgyorsíthatja az alkalmazkodást
– mondta.
